A szárítás az egyik legősibb és egyben legegészségesebb élelmiszer-konzerválási módszer. Tökéletes megoldás az ételek ízének, illatának és színének hosszú időn át való megőrzésére. Az első említések a szárításról még 3 500 évvel ezelőttre nyúlnak vissza, amikor a nap és a forró szél segítségével szárítottak. Az idők ugyan változtak, és a szárítási módszerek is fejlődtek, de az elv ugyanaz maradt. Cikkünkben tanácsot adunk, mit és hogyan aszalj, és hogyan válaszd ki a tökéletes gyümölcs-, zöldség- és egyéb finomságokhoz az aszalógépet.
Az élelmiszerek aszalásának lényege a víztartalom csökkentésében rejlik, amely akár 95% is lehet. Ebben a száraz környezetben nem tudnak megélni a penészgombák, baktériumok vagy élesztőgombák, mert nem tudnak növekedni és szaporodni. Ezért lehet a szárított élelmiszereket rendkívül hosszú ideig tárolni anélkül, hogy romlásnak vagy egyéb károsodásnak indulnának. Látjuk, hogy az alapelve az élelmiszerek szárításának hasonló, ezért meglátod, hogy a szilva aszalás aszalógépben hasonlóan történik, mint a többi gyümölcs vagy akár a paradicsom aszalása.
Az élelmiszerek szárítása az egyik legjobb módszer a vitaminok megőrzésére. Ezért ajánlott gyümölcsöt és zöldséget eltenni télire, amikor friss gyümölcs (és így vitaminok) hiányában vagyunk. Bár a szupermarketek polcai tele vannak egzotikus gyümölcsökkel, figyelembe kell venni, hogy azokat a származási országban még éretlenül szüretelik le, hogy a kamionokban és hajókon történő szállítás során ne romoljanak meg. Az ilyen gyümölcsök útközben érnek be, és közel sincs annyi vitamin bennük, mint a kertedből származó aszalt almában.
A szárított gyümölcsök vitaminokon kívül más, az egészségre előnyös anyagokat is tartalmaznak. Például nagy mennyiségű rostot, amely segít az emésztőrendszer tökéletes állapotban tartásában. A szárított gyümölcsök kiváló antioxidáns források is, amelyek segítenek a szívbetegségek, a rák, a csontritkulás, a cukorbetegség és az agy degeneratív betegségei elleni küzdelemben. A szárított sárgabarack, mazsola, szilva és füge nagy mennyiségű béta-karotint, E-vitamint, niacint, vasat, magnéziumot, káliumot és kalciumot tartalmaz, és nem tartalmaz zsírt. Ugyanakkor minden szárított gyümölcs ad energiát, nem igényel hűtést, és könnyű, így utazáshoz és sportoláshoz is ideális.
Manapság már alig használják a napot és a szelet az élelmiszerek aszalására. A természetes erőket az elektromos aszalógépek váltották fel, amelyeket nem csak a termelők használják a szezonális többlet feldolgozására vagy az egészséges életmód hívei, hanem azok is, akik szeretik a minőségi élelmiszereket. Ha most már eldöntötted, hogy a gyümölcs aszalása házilag neked való és nem tudod eldönteni, hogy milyen aszalót válassz, akkor először válaszolj a következő kérdésekre:
i
Olvasd el cikkünket: Milyen aszalógépet vegyek?
A piacon számos aszalógép kapható, és nem mindegyik bírja a mindennapost használat terhelését. Ha csak ősszel szeretnél néhány kiló szilvát aszalni aszalógépben, akkor egy olcsóbb, kör alakú aszalógép elegendő lesz számodra, az olcsóbb műanyagokból.
Ha a gyümölcs aszalás aszalógéppel napi rutinná válik az életedben, javasoljuk, hogy egy időzítővel ellátott, négyszögletes aszalógépet válassz, mely minőségi anyagokból, például rozsdamentes acélból készül, hogy hosszú távon is kiváló teljesítményt nyújtson.
Ebben az esetben nem annyira a dizájn a lényeg, mint az aszalógép teljes kialakítása. Mindegyik más módon szárít. A legfőbb különbség a motor elhelyezkedése, amely a meleg levegő aszalógépen belüli eloszlását határozza meg.
Ha szeretnéd, hogy az aszalógéped valóban sokáig bírja, válassz rozsdamentes változatot. A műanyaggal nem ilyen egyszerű a helyzet. Természetesen vannak olyan aszalógépek, amelyek ultra ellenálló műanyagból készülnek, és tartósságukban megközelítik a rozsdamentes acélt. Másrészt vannak olyan készülékek is, amelyek még a következő betakarításig sem bírják. A minőségről sokat elmond a kidolgozás, az ár és a súly. A kevésbé minőségi műanyagok furcsán csörömpölnek, kevésbé minőségi megjelenésűek, olcsóak és nagyon könnyűek. Ezzel szemben a minőségi műanyag aszalók ára körülbelül 50 000 forint körül mozog, és cserébe sokkal masszívabbak.
Minél több élelmiszert szeretnél egyszerre aszalni, annál több tálcára lesz szükséged.
Minden élelmiszernek megvan a maga ideális szárítási hőmérséklete. Néhányat alacsony, körülbelül 30 °C-on szárítanak, másokat 70 °C-on. Ezért válassz olyan aszalógépet, amely lehetővé teszi a hőmérséklet szabályozását, ideális esetben a megadott tartományban. Az élelmiszerek szárítási ideje döntő fontosságú a megfelelő kiszárításukhoz. Ezért mindenképpen válassz időzítővel ellátott gyümölcsaszalót.
Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsök aszalása a legelterjedtebb. Ugyanazon az aszalón lehet gombát, zöldséget, fűszernövényeket és akár húst is szárítani. A szárításhoz mindig válassz érett gyümölcsöt penész vagy egyéb sérülés nélkül, és állítsd be a megfelelő hőmérsékletet az aszalógépen:
A gyümölcs aszalása aszalógéppel néhány apró trükk használatát igényli. A körték, almák és sárgabarackok például szárításkor hajlamosak barnulni. A barnulás megakadályozása érdekében áztasd a felvágott gyümölcsöt egy negyed liter víz és egy evőkanál citromlé keverékébe a szárítás előtt. A gyümölcs így világos marad, és tárolás közben sem barnul meg. Nincs időd szárítani? Nem baj. Készíts befőttet vagy lekvárt a felesleges gyümölcsökből.
Imádod a szárított paradicsomot? Készítsd el ezt a mediterrán csemegét egyszerűen otthon az aszalógépben. A paradicsom aszalása egyszerű, és így jelentős összeget takaríthatsz meg a drága importált aszalt paradicsom árán.
Paradicsom aszalás menete:
Az aszalógépben aszalt paradicsomot megeheted magában, de elteheted olívaolajba vagy napraforgóolajba is. Ízlés szerint adj hozzá fűszereket (oregánó, bazsalikom), fokhagymát, kapribogyót vagy diót.
Az aszalógépben marhahúst, baromfit, halat és vadhúst is száríthatsz. Mindig válassz sovány húst, amelyben a lehető legkevesebb a zsír.
A húst a szárítás előtti szeleteléshez tedd néhány órára a fagyasztóba. A hús szeletei a szárításhoz ne legyenek vékonyabbak, mint 0,5 cm. A hús szeletelési iránya határozza meg annak keménységét a szárítás után. A rostokkal szemben szeletelt szárított hús kemény lesz, ellenben ha a rostok mentén szeletelsz, puha és omlós lesz. A szeletelés során távolíts el minden látható zsírt. Néha a szárítás során is megjelenhet a húson egy csepp zsír, ezt itasd fel papírtörlővel.
A szárítandó húst be lehet pácolni fűszerkeverékbe, pácba vagy sóba, ez meghosszabbítja az eltarthatóságát. A húst körülbelül 4–6 órán át szárítják az aszalógépben a szelet vastagságától függően. A halra tovább kell várni. A hal ideális szárítási ideje körülbelül 12–14 óra. A megfelelően szárított hús hajlításkor reped, de nem törik el. Ezt mindig csak a hús kihűlése után ellenőrizd.
Hagyd a szárított élelmiszereket körülbelül egy órán át hűlni. Ne húzd az időt a hűlés és a tárolás között. Az élelmiszerek ismét fel tudnák szívni a levegő nedvességét, és a tárolóedényekben elkezdhetnek romlani. A szárított élelmiszereket légmentesen zárható tárolóedényekbe helyezd. Ugyanerre jók a vákuumozók is, ráadásul ezekkel helyet is megtakaríthatsz. A szárított élelmiszereket tartalmazó edényeket vagy tasakokat helyezd sötét helyre, és tárold szobahőmérsékleten vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten. Így körülbelül 1-2 évig eltarthatók.
Szeretnél otthoni joghurtot készíteni? Nem kell joghurtkészítőt vásárolnod. Elég egy hőmérsékletszabályozóval ellátott aszalógép. Az előkészített tej és joghurtkultúra keverékét zárd be üvegekbe, helyezd a szárítóba, és melegítsd 46 °C-on 3 órán át. A hőmérséklet nagyon fontos az otthoni joghurt készítése során. 46 °C felett a joghurtkultúra megsemmisül. Ugyanezt a hőmérsékletet állíthatod be a gyümölcsaszalón a kenyér megkelesztéséhez is. Ebben az esetben körülbelül fél órára vagy egy órára van szükség. Ezen kívül száríthatsz házitésztát is. Ebben az esetben emeld a hőmérsékletet 57 °C-ra, és szárítsd a tésztát 2–4 órán át.