Ha olcsó számítógépekről beszélünk, mindenképpen meg kell említenünk a brit feltalálót és innovátort, Clive Sinclairt (1940–2021). Ez a rendkívül intelligens és vízionárius ember, aki kissé a „brit őrült feltaláló” ikonikus képét idézte, már fiatal korától érdeklődött a mikroelektronika és a miniaturizálás iránt. Pályafutását miniatűr rádiók tervezésével kezdte, de hamarosan a számológépek és a számítógépek felé fordult.
A gépeit Sinclair készre szerelve és összeszerelhető készletekként is árulta, mert úgy vélte, hogy ezek feladata a széles közönség számára bemutatni az elektronika működésének alapelveit. A készletek olcsóbbak voltak a kész gépeknél, így az ügyes amatőrök nemcsak pénzt takaríthattak meg, hanem a gép összeállításával és beüzemelésével meg is értették annak működését. Ez a megközelítés közösségeket teremtett a Sinclair-számítógépek körül: lelkes felhasználókat és kis cégeket, amelyek kiegészítőket és perifériákat gyártottak. A programozó felhasználókból nőtte ki magát a későbbi brit szoftvercégek generációja.
Míg Sinclair első számítógépe, a Science of Cambridge Microcomputer Kit 14 (1977) még a számológépekre emlékeztetett, a következő gép, a Sinclair ZX80 (1980) már teljes értékű számítógép volt Zilog Z80 processzorral, amelyen nemcsak játszani lehetett, hanem mérnöki munkára is alkalmas volt. A gépet olcsóra tervezték: membránbillentyűzettel rendelkezett, és 99,95 fontba került, míg az összeállítható készlet mindössze 79,95 fontba.
Clive Sinclair következő lépése egyszerűen zseniális volt: felismerte, hogy a már így is olcsó számítógép árát úgy lehetne még tovább csökkenteni, ha a gép legtöbb diszkrét vezérlőjét (más néven „glue”-t) egyetlen chipbe integrálnák. A Ferranti céggel együttműködve megszületett a legendás ULA, a chip, amely drasztikusan csökkentette a számítógépbe épített áramkörök számát húszról mindössze négyre. Ez lehetővé tette, hogy a teljesen összeszerelt Sinclair ZX81 (1981) ára 69,95 fontra csökkenjen, az összeállítható készleté pedig csak 49,95 fontba. Így született meg az első igazán kompakt és valóban olcsó számítógép!
i
Sir Clive Sinclair 2021. szeptember 16-án, hosszú betegség után hunyt el. A brit PC-forradalmár és innovátor elérhető árú számítógépeket juttatott a háztartásokba, ezzel több generációnyi felhasználót, fejlesztőt és játékost inspirálva.
Itt olvashatsz róla bővebben: Sir Clive Sinclair: Feltaláló, újító, bonviván.
Clive Sinclair következő számítógépe, a ZX Spectrum (1982) ugyanazon alapelvek szerint készült, és teljesen áttörőnek számított, mert finom színes grafikát és fejlettebb programozási lehetőségeket kínált. A „Spektrum” és annak változatai, klónjai rendkívül népszerűek voltak a korabeli Magyarországon is, és szélesebb körű ismereteket hoztak az elektronikáról és a számítógépes játékokról. Bizonyos szempontból ez jelentette Sinclair pályafutásának csúcsát.
Következő számítógépével, a Sinclair QL-lel (1984) „kvantumugrást” próbált tenni a teljesítményorientált, félprofi számítógépek világába. Az eredmény azonban egy bonyolult, drága és problémás gép lett, amely tönkretette Sinclair vállalkozását, és végül el kellett adnia az Amstrad cégnek. Bár Sinclair később még számos érdekes modellt dobott piacra, a 80-as évek eleji sikere már nem ismétlődött meg.
Sinclair azonban megmutatta a legfontosabb irányt a gyártóknak: a számítógépek fejlesztését a fokozott integráció felé, amely leegyszerűsíti az alaplapok tervezését. Ma ez a tendencia a csúcsát a mobiltelefonoknál és az ultrabookoknál éri el. A legtöbb funkció ma már egyetlen SoC-chipben (System on a Chip) található, kiegészítve főként memóriával és a perifériák csatlakoztatásához szükséges áramkörökkel. Ez a magas szintű integráció lehetővé teszi viszonylag egyszerűnek tűnő, ugyanakkor megbízhatóbb és olcsóbban gyártható gépek tervezését, így a fogyasztók számára is elérhető áron kaphatók.
