A RISC-V kifejezetten mikrokontrollerekhez lett tervezve – ezek apró számítógépek, amelyeket egyetlen chipbe integrálnak, gyakran SoC-ként (System-on-a-Chip) is emlegetik őket. Elképesztően nagy mennyiségben gyártják őket: míg 2015-ben 22 milliárd mikrokontrollert állítottak elő, 2021-re már 31 milliárdnál tartott a számuk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy évente majdnem négy mikrokontroller jut minden egyes emberre a Földön!
A mikrokontrollerek mindenütt jelen vannak. Egy tipikus modern autóban körülbelül 50 mikrokontroller található, a luxusmodellekben ez a szám akár 100 fölé is mehet, és ezek irányítanak minden rendszert a motorvezérléstől a tükrök és ülések pozicionálásán át a vezetéstámogató funkciókig. Az autóiparban leggyakrabban használt mikrokontrollerek a viszonylag egyszerű, klasszikus 8 bites Intel 8051 (MCS-51, 1980) architektúrára épülnek. Különleges előnyük a Harvard-architektúra, amelynél a processzornak teljesen különálló címtartományai vannak az utasítások és az adatok számára, így biztonságosabb működést tesz lehetővé. Sok mikrokontroller esetében a vezérlőprogram közvetlenül fut, operációs rendszer nélkül.
Ahogy a mikrokontrollerek jelentősége nő, egyre erősebb, jellemzően ARM-alapú architektúrák jelennek meg. Az ARM-alapú architektúrák széles körű elterjedése, valamint az ARM Holdings általi jogtulajdon oda vezetett, hogy 2022-ben meghiúsult az Nvidia törekvése az ARM Limited felvásárlására, amelyet 2020 óta próbáltak megvalósítani. Aggodalmak merültek fel ugyanis, hogy az Nvidia az ARM-architektúrák feletti kontroll révén túlzott piaci erőre tehetne szert, és megakadályozhatná a versenytársak hozzáférését ezekhez az architektúrákhoz.
A RISC-V alapjaiban változtatja meg a helyzetet, mert senki sem irányítja, és a gyártók által végzett módosításokra is számítanak. Ráadásul a RISC-V architektúra használatáért nem kell licencdíjat fizetni, ami a hatalmas mennyiségben gyártott mikrokontrollerek esetében óriási előnyt jelent. Egyéni felhasználónak a licencdíj nem jelent problémát, de a gyártóknak igen – ráadásul bármilyen módosítást a jogtulajdonosnak kell jóváhagynia, ami nem mindig biztosított.
És van még egy fontos előnye: a RISC-V-t kifejezetten mikrokontrollerekhez tervezték, így megkönnyíti az új platformra való átállást. A RISC-V mikrokontrollerek valószínűleg nem váltják ki a klasszikus, bevált megoldásokat, mint az 8051, mert ezek nagyon aprók és rendkívül megbízhatóak – például egy ülésvezérléshez tényleg nincs szükség nagyobb teljesítményre. Ugyanakkor a RISC-V komoly versenytársat jelenthet a nagyobb teljesítményű ARM-alapú mikrokontrollereknek, és lehetővé teszi összetettebb eszközök, illetve olcsóbb telefonok és hasonló készülékek vezérlését is, miközben a költségek jelentősen csökkenthetők.
