Amikor 1901-ben a búvárok kiemeltek egy különös, korrodált fémdarabot egy ókori hajóroncsról, senki sem sejtette, milyen titok rejtőzik mögötte. Ami első ránézésre egy egyszerű órának tűnt, végül valami sokkal jelentősebbnek bizonyult – a világ első ismert analóg számítógépének. Az antiküthérai mechanizmus technológiai színvonala messze meghaladta a korabeli ismereteket, és több mint ezer évvel megelőzte mindazt, amit az emberiség el tudott képzelni. Hogyan jöhetett létre egy ilyen technikai csoda a hellenizmus korában, és mit tudunk róla ma?
Amikor 1901-ben egy elsüllyedt ókori hajóról kiemeltek valamit, ami első ránézésre csak egy korrodált órának tűnt, senki sem sejtette, mi is az valójában – részben azért, mert a szerkezet technológiai színvonala jóval meghaladta azt, amivel a kor tudományos világa rendelkezett. Mivel a görögöket inkább sportoló és filozófus nemzetnek tartották, nem pedig ügyes technikusoknak, még az a feltételezés is felmerült, hogy a szerkezet nem a hajó eredeti felszereléséhez tartozott, hanem csak később került oda.
Az antiküthérai szerkezet az első, számunkra ismert analóg számítógép a szó igazi értelmében. Felépítése valóban órára emlékeztet – és csak a 20. század végén, a fejlett anyagtani röntgenvizsgálatok segítségével sikerült kideríteni, hogy valójában nem óráról van szó, hanem egy olyan csillagászati számítógépről, amely képes előre jelezni a holdfázisokat, a napfogyatkozásokat, a bolygók helyzetét, sőt még azt is, mikor tartották az ókori görög olimpiai játékokat.
Az a felismerés, hogy nagyjából egy i. e. második századból származó számítógépet láthatunk, igazi sokk volt a szakma számára. Pedig nem kellene meglepődnünk a kor tudományos fejlettségén – Arkhimédész palimszeszt szövegéből kiderült, hogy maga Arkhimédész (i. e. 287–212) már a differenciálszámítás felfedezésének határán állt. A klasszikus hellenizmus bukásával a tudomány iránti érdeklődés is hanyatlott – így a differenciálszámítás újrafelfedezésére 2 000 évet kellett várnunk, míg Leibniz és Newton újra ki nem dolgozta.
Az antiküthérai mechanizmus mögötti elképzelés valójában meglehetősen egyszerű. A sumér és babiloni csillagászok által végzett megfigyeléseken alapul – amelyeket csillagászati táblázatokba rögzítettek. A szerkezet tervezője (aki akár maga Arkhimédész is lehetett) észrevette a kozmikus jelenségek periodicitását, és ez arra ösztönözte, hogy létezhet egyfajta „égi gépezet”, amely mozgatja a bolygókat és a csillagokat. Ebből kiindulva megpróbált készíteni egy olyan modellt, amely nemcsak a mozgást követi, hanem lehetővé teszi annak komplex előrejelzését is. Tervezője rendkívüli sikert ért el, hiszen modelljébe még a látszólag szabálytalan Hold-mozgásokat is bele tudta építeni!
Bár a görög tudomány és műveltség rendkívül fejlett volt, nagyrészt hanyatlani kezdett, amikor Róma átvette a dominanciát a Földközi-tenger térségében. A rómaiak gyakorlati emberek voltak: a mindennapi élethez kapcsolódó dolgok – vízvezetékrendszer, fegyverek, fogyasztási cikkek – érdekelték őket, az asztronómia és a filozófia azonban számukra inkább szórakozásnak számított. Sajnos már a Római Birodalom idejében megkezdődött az a hanyatlás, amelyet a kereszténység felemelkedése tett teljessé, hiszen az szemben állt a régi filozófusokkal és gondolataikkal – gyakran kifejezetten ellenségesen.
Az érdeklődés a csillagászati órák és az asztrolábiumok iránt Bizáncban, majd a kialakuló iszlám kalifátusban is fennmaradt. Ott az asztrolábiumokat utazásnál és az éjszakai tájékozódásnál használták, majd kereskedőiken keresztül ismét Európába került. Így történt az is, hogy Prága megkapta az antiküthérai mechanizmus szellemi utódját – az óváros főterén található óra hasonló elveken alapul, bár természetesen eltér a történelem első számítógépétől. Először is: ez egy óra, és nem arra készült, hogy bármit is előre jelezzen a jövőben. Másodszor: csak a helyi időre, valamint a Nap és a Hold pozíciójára támaszkodik.
Ma már rendelhetünk működő vagy működésképtelen másolatot az antiküthérai mechanizmusból, de léteznek számítógépes modellek is, sőt néhány működő replika Legoból is készült. Szerintem ez remek lehetőség arra, hogy összerakjuk, és megértsük azokat a mélyebb elveket, amelyeket a történelem első számítógépének alkotója beleépített egyedi szerkezetébe.
i
Az AlzaMagazinban további érdekes cikkeket is találsz:
A hellenizmus korában a tudomány és a technológia jelentősen megelőzte a korát. A későbbi időkben, akár az iszlám világban, akár a reneszánsz Európában megújult érdeklődés az antik tudás iránt hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos elképzelések és technológiák ismét visszakerüljenek a köztudatba. Az antiküthérai szerkezet nemcsak az emberi zsenialitás bizonyítéka, hanem emlékeztető is arra, mennyire könnyen feledésbe merülhetnek a nagy felfedezések.
