A RISC-V még nem kínál olyan processzorokat, amelyek versenyképesek lennének az ARM‑mal, és pláne nem az x86 architektúrájú processzorokkal szemben. Jelenleg inkább kísérleti prototípusok, fejlesztői verziók és alkalmazásfejlesztői rendszerek (devkit-ek) érhetők el. A legtöbb processzor teljesítménye inkább a régi Core2 Duo szintjével hasonlítható össze, ami ma már elavultnak számít. Ha tehát a mindennapi használatra alkalmas gépet keresel, a jelenlegi RISC-V rendszerek még nem megfelelőek.
Jelenleg a DeepComputing Roma RISC-V Laptop számít a legpraktikusabb RISC-V alapú gépnek. Ezek a laptopok 14 hüvelykes IPS kijelzővel rendelkeznek, és egy nyolcmagos Spacemit K1 processzort tartalmaznak, amely 2 GHz-es órajellel működik. 16 GB RAM-ot támogatnak, és az Ubuntu Desktop 23.10 operációs rendszer fut rajtuk. A processzorok AI-feladatokat is képesek végrehajtani (maximális teljesítmény: 2 TOPS), a laptopok pedig különböző SSD-konfigurációkkal, max. 1 TB-os tárhellyel érhetők el.
A gép gazdag portkínálattal rendelkezik: található rajta két USB-C adatátvitelre és töltésre, két full-size USB 3.0, audio jack, microSD kártyaolvasó, valamint speciális fejlesztői portok. A gépen van reset gomb, fast boot gomb az operációs rendszer gyors újraindításához, továbbá olyan speciális interfészek, amelyekkel figyelhető a belső hardver működése: I2C (Inter-Integrated Circuit) busz, soros UART busz, valamint két közvetlenül vezérelhető GPIO port (GPIO72 és GPIO73). Ez a felszereltség lehetővé teszi, hogy a fejlesztők valós időben követhessék, mi történik a számítógépben, parancsokat küldjenek az alkalmazásoknak a soros porton keresztül, és a fejlesztett programok belső állapotát közvetlenül jelezzék a kivezetett portokon.
A laptop Open Source alkalmazásokkal használható, de a teljesítmény és a szoftveres ökoszisztéma még nem teljesen kiforrott. A gazdag portkínálatnak és az akár 8 órás akkumulátor-üzemidőnek köszönhetően a fejlesztők útközben is dolgozhatnak a projektjeiken, ami hatalmas előrelépés a korábbi fejlesztői rendszerekhez képest, amelyek tipikusan Arduino-kompatibilis áramkörökből álltak.
Érdekes a DeepComputing által gyártott, RISC-V kompatibilis processzorral szerelt StarFive JH7110 alaplap is, amely a moduláris Framework 13 laptophoz készült. Ez a laptop önmagában is forradalmi, mert lehetővé teszi az összes komponens, elsősorban a felhasználó által cserélhető modulok cseréjét, de logikusan adódik a lehetőség, hogy az egész alaplapot kicserélve x86 processzorról RISC-V architektúrára váltsunk.
Fejlesztés alatt állnak már sokkal extrémebb processzorok is, például az „egychipes szuperszámítógép”, az Esperanto ET-SOC-1. Ennek a processzornak négy nagy teljesítményű ET-Maxion magja irányít 1088 kisebb teljesítményű ET-Minion magot. A nagy magok támogatják a modern funkciókat, például az utasítások sorrendjén kívüli végrehajtást (out-of-order execution), míg a kis magok rendkívül egyszerűek. A processzor célja a gépi tanulás gyorsítása, amelyet 20 W alatti fogyasztás mellett 100–200 TOPS teljesítménnyel képes támogatni. A processzor koncepciója azon alapul, hogy az összes mag RISC-V alapú, így lehetővé válik a szélesebb feladatkörök kezelése, szemben az olyan gyorsítókkal, mint az Nvidia, amelyek teljesen eltérő vezérlő- és számítóegységeket használnak.
A legjelentősebb terület, ahol a RISC-V már ma is kezd érvényesülni, éppen a mikrokontrollerek piaca, amelyekből a kínai gyártók szerint már „több milliárd darabot” adtak el. Összehasonlítva a piac egészével, amely évente több mint 30 milliárd mikrokontrollert használ fel, ez még nem tűnik hatalmas számnak, de a RISC-V még fiatal architektúra, kevés tapasztalattal, és ezek a viszonylag nagy számok azt mutatják, hogy nagy az érdeklődés iránta. A DeepComputing ráadásul nemcsak laptopokat és fejlesztői rendszereket kínál, hanem RISC-V alapú mikrokontrollerrel felszerelt játékokat is, például RC-autókat, RC-markolókat, sőt RC-léghajókat is.
