Refresh the page

A Walkman és a hangerőháború

Publikálva • Szerző: Michal Rybka

A mechanikus hangrögzítés eljuttatta a zenét a hétköznapi emberekhez, de igazán a mágneses rögzítés demokratizálta azt. Ez a 20. század húszas éveiben indult el az acélhuzalos magnetofonokkal, majd a harmincas években Németországban megszületett a mágnesszalagos technológia. A szalag sokkal könnyebb volt, mint a huzalköteg, de ami még fontosabb: lapos volt, így több sávot lehetett egymás mellett rögzíteni. Emellett jobb minőséget is kínált, amit a szövetségesek a második világháború alatt hamar észrevettek – a német rádió ismétlései szinte ugyanolyan minőségűek voltak, mint az élő adás.

walkman kazetta

A Walkman és a hangerőháború – TARTALOM

  1. A kazettás magnó mint minőségi ugrás?
  2. A kazetták lehetővé tették az egyszerű másolást
  3. Színre lép a walkman

A kazettás magnó mint minőségi ugrás?

Az ötvenes években megjelentek a szalagos magnók, amelyek négy sávos rögzítést tettek lehetővé – vagyis két sztereó, vagy négy monó sávot. A szalagot nem kellett megfordítani, a szalagos magnók általában mindkét irányban tudtak működni. A szalagok különböző szélességűek voltak, a professzionális félcolos vagy akár kétcolos modellek pedig akár huszonnégy sávot is kezelni tudtak – így minden hangszer külön mikrofonnal volt rögzíthető.

A szalagok radikálisan nagyobb kapacitást kínáltak – számos rendszer született, amelyek egészen meglepő mennyiségű adatot tudtak tárolni rajtuk. A spirális (helikális) rögzítést videófelvételekhez használták, a soksávos rögzítést pedig megtaláljuk a modern, nagy kapacitású LTO (Linear Tape-Open) szalagos meghajtóknál is, amelyeket a mai napig alkalmaznak adatközpontokban.

Kazetták
A kazetták a nagyméretű LP-lemezekkel szemben sokkal praktikusabbak és hordozhatóbbak voltak, ráadásul egyszerű másolást is lehetővé tettek.

Ahogy a szalagok minősége javult, megnyílt az út a kompaktabb rögzítőeszközök előtt. 1963-ban a Philips bemutatta a kompaktkazettát (MC, Music Cassette), amely sokkal könnyebbé tette a szalag kezelését. Kaphatók voltak előre felvett és üres kazetták is, amelyekre bárki rögzíthette a saját zenéjét – és hamarosan megjelentek a dupla magnók is, amelyekkel könnyű volt kazettáról kazettára másolni.

A kazetták lehetővé tették az egyszerű másolást

Míg korábban a zene másolása meglehetősen bonyolult volt, a kazettákkal ez hirtelen egyszerűvé vált – és a készülékek javuló minőségének köszönhetően a nyolcvanas években megjelentek a nagysebességű másolásra (high speed dubbing) képes lejátszók is. Míg a lemezek az audiofilek kedvencei maradtak, a kazetták valódi tömegmédiummá váltak. Már csak egy lépés hiányzott – egy kompakt, hordozható lejátszó.

Színre lép a walkman

1979-ben a Sony bemutatta az audiokazettákhoz készült kompakt lejátszót, amely két ceruzaelemmel működött – a Sony Walkman TPS-L2-t. Az innovatív készülék lehetővé tette két fejhallgató csatlakoztatását, ami váratlan problémát vetett fel – akkoriban nem volt túl sok jól szigetelt, alacsony impedanciájú fülhallgató, amelyek alkalmasak lettek volna elemes eszközökhöz. A rossz szigetelés zajos környezetben ahhoz vezetett, hogy elindult a hangerőverseny, amit ma hangerőháborúként (loudness wars) ismerünk.

Walkman
A walkmannel bárhová magaddal vihetted a zenét.

Hangerőháborúk

Az oka annak, hogy sok audiofil a hatvanas-hetvenes évek lemezeit kedveli, abban rejlik, hogy azokat nagy rendszerekre, erős erősítőkre masterelték – vagyis a dinamikus tartományra optimalizálták. Ahogy azonban elterjedtek a kazettás lejátszók, a kiadók elkezdték növelni a felvételek hangerejét: a valóban hangos részeket visszavágták, hogy az összhangerő magasabb legyen. Ez a felvételek dinamikájának csökkenéséhez vezetett, ami rontotta a hangminőséget.

A nyolcvanas években így megszületett az „akusztikailag elfogadható audió” fogalma, amely nem volt ideális otthoni hallgatásra, de utcán bőven elég volt – és itt jelent meg a pszichoakusztika, ami elhozta a veszteséges tömörítést. Ez jelentős beavatkozás volt a hangminőségbe, viszont sokkal kevesebb tárhelyet igényelt, és lehetővé tette az MP3-lejátszók első generációját, valamint a mobiltelefonokat, amelyek egész hangkönyvtárakat tárolhattak és zenét streamelhettek mobilhálózaton keresztül.

i Cikkajánló:

A hangerőháborúk így végül nem az egyik fél győzelmével értek véget, hanem azzal, hogy a hang kétfelé vált: nagyfelbontású, minőségi audióra és egy „elég jó” változatra, amelyet a mobil adatátvitelhez optimalizáltak. Az aktív zajszűréses (ANC) fejhallgatók megjelenésével a felvétel hangereje lényegében irrelevánssá vált – ma már a mobiltelefonról is élvezheted a jó minőségű zenét zajos környezetben is.

Try our cookies

Alza.cz a. s., Company identification number 27082440, uses cookies to ensure the functionality of the website and with your consent also to personalisage the content of our website. By clicking on the “I understand“ button, you agree to the use of cookies and the transfer of data regarding the behavior on the website for displaying targeted advertising on social networks and advertising networks on other websites.

More information
I understand Detailed settings Reject everything
P-DC1-WEB05