Tényleg, de tényleg nagyon szűk a kereted processzorra, mégis a lehető legnagyobb teljesítményt szeretnéd kihozni belőle? Az alábbi cikkben két olyan CPU-t vettünk górcső alá, amelyek ára alig haladja meg a negyvenezer forintot. Az Intel legfrissebb négymagos megoldása, az i3-14100F csap össze az AMD oldaláról érkező, kissé idősebb, ám hatmagos Ryzen 5 5500GT-vel. Vajon melyik teljesít jobban munkára, és melyik a jobb választás játékhoz? Minden kiderül a mai tesztből – vágjunk is bele!
| Paraméterek | Intel Core i3-14100F | AMD Ryzen 5 5500GT |
|---|---|---|
| Magok száma | 4 | 6 |
| Szálak száma | 8 | 12 |
| Gyártástechnológia | TSMC 7nm FinFET | Intel 7 |
| L3 gyorsítótár mérete | 12 | 16 |
| L2 gyorsítótár mérete | 5 | 3 |
| Max. Turbo Boost órajel | 4.7 GHz | 4.4 GHz |
| Tuning támogatás | DRAM | DRAM és CPU |
| Integrált GPU típusa | AMD Ryzen™ 5 5000 G-széria | x |
| RAM támogatás | akár 128 GB DDR4 | akár 192 GB DDR4/DDR5 |
| TDP | 65 W | 110 W |
| Ár | 34 990 Ft | 46 490 Ft |
Az Intel Core i3-14100F egy négymagos processzor nyolc végrehajtási szállal, amely akár 4,7 GHz-ig is képes boostolni. Az F jelölés azt jelenti, hogy nem tartalmaz integrált grafikus vezérlőt. Az AMD Ryzen 5 5500GT ezzel szemben egy hatmagos, tizenkét szálas CPU, amelynek magjai legfeljebb 4,4 GHz-ig gyorsulnak.
Ebben a fejezetben röviden áttekintjük, hogy milyen módszerekkel mérünk, és miért pontosan így zajlik a tesztelés.
i
Információ az eredmények aktualitásáról – avagy amit máshol ritkán olvasol
Mindkét processzort frissen teszteltük, az aktuálisan elérhető legfrissebb alkalmazásokkal és játékokkal. Emellett a legújabb driverek, BIOS verziók, valamint a Windows 11 23H2 operációs rendszer minden elérhető frissítéssel került felhasználásra. Nem használunk régi mérési eredményeket az újakkal való összehasonlításhoz, mivel az ilyen jellegű összevetés nem lenne releváns.
A következő tesztekben megnézzük az alkalmazások alatti teljesítményt renderelésnél, videó- és képszerkesztésnél, irodai munkában, fájlkezelés során, webes tesztekben, valamint újdonságként az úgynevezett LLaMA-tesztekben is – közérthetően szólva a mesterséges intelligencia teljesítményét.
Mindkét tesztelt processzor esetében prémium kategóriás ASUS ROG RYUJI III 360 ARGB AiO vízhűtést használtunk Noctua NT-H2 hővezető pasztával. A hűtőszivattyú maximális fordulatszámon működött, a ventilátorok pedig 1200 RPM-re voltak beállítva.
Az Intel Core i5-14400KF teljesítmény szempontjából nem kínál túl sok állítási lehetőséget, azonban a memóriahangolás megoldható. A RAM 6 400 MT/s sebességre volt beállítva CL 32-39-39-102 időzítésekkel.
Az AMD Ryzen 5 7600 esetében +100 PBO beállítást alkalmaztunk, -10-es negatív Curve Optimizer értékkel. Az operatív memória 6 000 MT/s frekvencián futott CL 32-39-39-102 időzítésekkel.
A teszteléshez a Windows 11 23H2 legfrissebb elérhető buildjét használtuk, minden aktuális frissítéssel. A VBS (Virtual Based Security), azaz a Memória integritás funkció ki volt kapcsolva, mivel jelentősen rontja a játékos teljesítményt, és a teljesítménytesztek során nem szeretnénk az operációs rendszer felől érkező felesleges overheadet.
Kezdjük rögtön a legfrissebb Cinebench verzióval, a 2024-essel. A renderelési benchmarkok komoly terhelést jelentenek a processzor számára, és egyáltalán nem egyszerű ilyen mértékű igénybevétel mellett nemcsak stabilan működtetni, hanem megfelelően hűteni is a CPU-t maximális teljesítményen.
Cinebench 2024 |
Egyetlen végrehajtási szál használata mellett az Intel i3-14100F 14%-kal bizonyult gyorsabbnak – ez az újabb architektúrának és a magasabb IPC teljesítménynek köszönhető, ráadásul alacsony terhelésnél a magok magasabb órajeleken dolgoznak, mint a konkurens Ryzen 5 5500GT esetében. Ugyanakkor a plusz két mag egyszerűen nem tűnik el: amikor az összes erőforrás munkába állt, az idősebb Ryzen végül 28%-kal volt gyorsabb.
Blender Benchmark 4.0 |
Hasonló forgatókönyv játszódott le Blender alatt is. A Ryzen 5 5500GT a Monster jelenetben 30%-kal, a Junkshop esetében 31%-kal, a Classroom jelenetben pedig szintén hasonló mértékben bizonyult gyorsabbnak.
A webes tesztek a leggyakoribb feladatok közé tartoznak, amelyeket egy PC-vel végzünk. Ezúttal a régóta nem frissített JetStream 2-t lecseréltük a WebXPRT 4-re, amely a HTML5, JavaScript és WebAssembly alapú feladatok teljesítményét méri. Ilyenek például a fotók szerkesztése, képek AI alapú rendszerezése, pénzügyi és tőzsdei modellek használata, jegyzetek titkosítása, dokumentumok szkennelése, grafikonok készítése és még sok más.
webXPRT 4 |
A webXPRT 4 több területet lefedő webes produktivitási tesztben az Intel i3-14100F mindössze 4%-kal bizonyult gyorsabbnak a Ryzen 5 5500GT-nél, így itt nem beszélhetünk olyan különbségről, amely érdemben befolyásolná a végső döntést a két processzor között.
Speedometer 3.0 |
Már jóval látványosabb különbséget mértünk a nemrég megjelent Speedometer harmadik verziójában. Az Intel i3-14100F itt 22%-kal jobb eredményt ért el, mint a konkurens Ryzen 5 5500GT. Webes reakcióidő és modern webalkalmazások használata terén tehát az Intel újabb négymagos megoldása egyértelműen előnyben van.
A fájlokkal való munka – akár tetszik, akár nem – szintén a leggyakoribb feladatok közé tartozik, amelyeket a processzorra bízol. Elég csak egy szoftver vagy játék telepítésére gondolni, ahol az installációs fájlok kicsomagolása folyamatosan terheli a CPU-t.
7zip – fájlok (de)kompressziója |
Fájlkezelésnél, azon belül is tömörítéskor a Ryzen 5 5500GT meggyőző, 31%-os előnyt mutatott, míg kicsomagolásnál ez a különbség már egészen brutális, 79% volt. A plusz fizikai erőforrások egyszerűen számítanak még az idősebb architektúra és az alacsonyabb órajelek ellenére is.
Újdonságként bekerült a tesztelési metodikába az Adobe Photoshop és a Premiere Pro is. A méréseket a PugetBench benchmark segítségével végezzük, amelyet amerikai szakemberek fejlesztenek, elsősorban nagy teljesítményű munkaállomásokra fókuszálva. A Photoshop és a Premiere Pro tesztjei hosszú évek után végre kikerültek a béta állapotból. A közeljövőben várhatóan további alkalmazásokkal bővül a lista, például az Adobe After Effects-szel, a Lightroommal, valamint a Blackmagic DaVinci Studio-val.
Photoshop és Premiere Pro |
Az Adobe Photoshop tesztjeiben mindkét processzor gyakorlatilag azonos teljesítményt nyújtott. Adobe Premiere Pro alatt viszont a Ryzen 5 5500GT már 15%-os előnyre tett szert.
További újdonságként bekerültek az MS Office tesztek is, amelyeket az UL Procyon alkalmazásával végeztünk. Ezek során a Word, az Excel és a PowerPoint alatti teljesítményt vizsgáltuk.
MS Office |
MS Word alatt az Intel i3-14100F 10%-kal volt gyorsabb, MS Excelben közel 11%-os előnyt mértünk, míg PowerPoint esetében nagyjából 7%-kal teljesített jobban, mint az AMD Ryzen 5 5500GT.
Egy újabb érdekesség a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) tesztelése, amelyek egyre népszerűbbek és egyre több területen használhatók. Két nyílt forráskódú megoldást vizsgáltunk: az egyik a Meta LLaMa modelljének C++ portja, a másik pedig a Mozilla által fejlesztett implementáció.
LLaMa C++ |
A 7B paraméteres modell esetében az Intel i3-14100F 7%-kal, míg a 13B paraméteres modellnél 8%-kal bizonyult gyorsabbnak. Jól látszik, hogy ezeknél a feladatoknál a modernebb architektúra és a magasabb órajel többet számít, mint pusztán a magszám.
LLaMaFile |
Az LLaVA 7B modellnél az Intel i3-14100F 29%-kal volt gyorsabb, a Mistral 7B esetében 22%-os, míg a WizardCoder Python 34B modellnél ismét 29%-os előnyt mértünk – az LLM teszteket egyértelműen az Intel nyerte az AMD Ryzen 5 5500GT-tel szemben.
A Handbrake tesztek mellé bekerült az AOM AV1 enkódolás is, amely egy vezető open-source projekt az AV1 kodekre való átállásban. Az AV1 nemcsak adatméretben, hanem képminőségben is jóval hatékonyabb, mint a H.265, így egyértelműen a jövőt képviseli. Nézzük meg, hogyan boldogulnak vele a processzorok.
Handbrake |
A 4K videók H.264-ről H.265-re történő enkódolásánál ismét előjött a Ryzen 5 5500GT két extra magjának előnye: ebben a tesztben szép, 32%-os gyorsulást mutatott az Intel i3-14100F-hez képest.
AOM AV1 |
A 4K videók H.264-ről AV1-re történő konvertálásánál ismét a Ryzen 5 5500GT bizonyult gyorsabbnak, mégpedig 18%-kal az Intel i3-14100F-fel szemben. Ennél a feladattípusnál jól érezhető a két extra mag és a négy további szál előnye. Ezzel a 2D-s teszteket lezártuk, és rátérünk a játékos mérésekre.
A processzorok játékbeli tesztelése első ránézésre egyszerű feladatnak tűnhet, a valóságban azonban jóval összetettebb. Rövidesen bemutatjuk, hogyan és miért pont így mérünk.
A teljesség kedvéért érdemes megemlíteni, hogyan választjuk ki a processzorra leginkább megterhelő tesztjeleneteket. Vagy rosszul optimalizált játékokról van szó, amelyek gyakorlatilag egyetlen szálra vannak „rákötve”, és egy magot 90–100%-os terhelésen futtatnak, ilyen például a Starcraft II. A többi játék is teljesíti azt a feltételt, hogy legalább egy szál terhelése tartósan eléri a 80%-ot vagy annál többet. Alternatív esetben olyan jeleneteket mérünk, ahol gyors mozgás közben intenzív textúra-streamelés zajlik, amely szintén a processzor feladata, például a Cyberpunk 2077 vagy a Spider-Man Remastered esetében.
A modern tesztelésben azonban kiemelt szerepet kap a Ray Tracing, mivel ilyenkor a CPU-nak több objektumot kell a jelenetbe rajzolnia (draw callok), valamint a BVH (Bounding Volume Hierarchy) kezeléséért is felel. A Starfield és a Starcraft II kivételével minden ma tesztelt játék rendelkezik Ray Tracing támogatással, amely minden esetben maximális szintre van állítva. A Starfield ugyan még viszonylag friss cím, de ami igazán érdekes, hogy Ray Tracing nélkül is ez terhelte meg leginkább a tesztelt processzorokat.
A gaming mérések a CapFrameX eszközzel készülnek, ahol minden egyes tesztjelenetet háromszor futtatunk egymás után annak érdekében, hogy ne csak az átlagos FPS, hanem a 0,1%-os minimumok tekintetében is konzisztens eredményeket kapjunk. Ezzel párhuzamosan számos szenzoradat is rögzítésre kerül, így pontosan látjuk, hogyan viselkedett az adott processzor a teszt során, beleértve az olyan üzemeltetési jellemzőket is, mint például a fogyasztás.
Ha mélyebben is érdekel, hogyan érdemes a PC-k teljesítményét tesztelni és mérni, akkor mindenképp olvasd el részletes útmutatónkat: PC diagnosztika – Hogyan mérjük a teljesítményt?. Ebben lépésről lépésre elmagyarázzuk az egész módszertant, beleértve a játékok mérését is.
A Starcraft II továbbra is az egyik legnépszerűbb RTS eSport cím. A mérések egy rendkívül erőforrás-igényes, egyedi pályán zajlanak, a legalacsonyabb grafikai beállítások mellett. Ez a jelenet egy 4v4 összecsapás kezdetét szimulálja, ahol az első másodpercekben az FPS extrém alacsony értékekre is leeshet. A tesztjelenet hossza 20 másodperc. Ez az ikonikus játék a Blizzard Entertainment műhelyéből származik, és egyaránt népszerű az alkalmi játékosok, valamint a hardcore profik körében.
Starcraft II |
A Starcraft II kifejezetten az egyetlen magon nyújtott teljesítményt díjazza, így nem meglepő, hogy az Intel i3-14100F ebben a játékban 42%-kal gyorsabb volt, mint a konkurens AMD Ryzen 5 5500GT.
A World of Warcraft bemutatása aligha szorul magyarázatra. Bár egy közel 20 éves MMORPG-ről van szó, a játék a mai napig aktív és folyamatosan fejlődik. A Dragonflight már a kilencedik kiegészítő, és technológiai szempontból is tartja a lépést a korral, például Ray Tracing támogatással. A játék fejlesztője és kiadója továbbra is a Blizzard Entertainment. A mérés egy 20 másodperces jelenetben történik a The Waking Shores területen, a Ruby Lifeshrine környékén, amely az egyik leginkább CPU igényes és legjobban reprodukálható helyszín a nyílt világban.
World of Warcraft: Dragonflight |
A World of Warcraft-ban az Intel i3-14100F ismét jelentősen felülmúlta az AMD Ryzen 5 5500GT-t, 41%-os előnnyel. Ha a Blizzard játékok a kedvenceid, és ebben az árkategóriában keresgélsz, a négy magos Intel valószínűleg jobb választás lehet, mint a régebbi hatmagos Ryzen.
A Starfield hosszú ideje várt sci-fi újdonság, főként azoknak, akik türelmetlenül várták a Star Citizen éles verzióját. A játék az 2330-as évben játszódik a Naprendszeren kívül. A Starfield a Creation Engine 2-re épül, a Bethesda Game Studios fejlesztette, kiadója pedig a Bethesda Softworks. A teszt egy 20 másodperces jelenetet mér az Akila nevű telepített helyszínen a Cheyenne rendszerben.
Starfield |
A Starfield-ben az Intel i3-14100F 7%-kal gyorsabb volt a Ryzen 5 5500GT-nél, azonban 13%-kal magasabb fogyasztással járt ez a teljesítménynövekedés.
Cyberpunk 2077 egy akció-RPG FPS perspektívából, amely a nyílt világú Night City disztópikus metropoliszában játszódik Kaliforniában. A játékban zsoldos küldetéseket kell teljesíteni. A játék a RED Engine 4 motorra épül, a CD Projekt Red fejlesztette, kiadása pedig 2020 decemberében történt a CD Projekt kiadásában. A teszt egy gyors, 20 másodperces motoros áthajtást mér.
Cyberpunk 2077 |
A Cyberpunk 2077 esetében szintén az Intel i3-14100F bizonyult gyorsabbnak, mégpedig közel 8%-kal megelőzve az AMD Ryzen 5 5500GT processzorát.
A Hogwarts Legacy egy akciódús RPG, amely a 19. század végén játszódik, nagyjából 100 évvel a Harry Potter könyvsorozat eseményei előtt. A játékot az Avalanche Software fejlesztette, az Unreal Engine 4 motorra épül, a kiadó pedig a Warner Bros. Games. A mérés során egy 20 másodperces, kifejezetten processzorigényes jelenetet vizsgáltunk a téli Hogsmeade területén.
Hogwarts Legacy |
A Hogwarts Legacy esetében ezúttal a Ryzen 5 5500GT volt a gyorsabb, méghozzá jelentős, 29%-os előnnyel. Ennek fő oka, hogy az Intel i3-14100F egyszerűen nem rendelkezik elegendő erőforrással ahhoz, hogy ezt a kifejezetten CPU-igényes játékot magabiztosan kiszolgálja. Akárhogy is nézzük, a hat processzormag a mai játékokhoz már kevés, különösen akkor, ha nem társul hozzá igazán magas órajel.
Marvel’s Spider-Man Remastered – ahogy a neve is sugallja – az eredeti játék felújított változata, rengeteg ray tracing effekttel megfűszerezve. A játék az Insomniac Engine motoron fut, a fejlesztésért az Insomniac Games és a Nixxes Software felel, a PC-s kiadást pedig a PlayStation PC jegyzi. A mérésekhez egy 20 másodperces jelenetet használtunk a belvárosi környezetből.
Spider-Man: Remastered |
A Spider-Man esetében viszont fordult a kocka: a négymagos Intel i3-14100F 14%-kal gyorsabb volt, mint a hatmagos Ryzen 5 5500GT. A magasabb órajelek és az újabb architektúra itt már érezhetően számítanak, ugyanakkor ez mindig az adott jelenettől, játéktól vagy alkalmazástól is függ.
Plague Tale: Requiem a sikeres kalandjáték folytatása, amely a középkori Dél-Franciaországban, a fekete halál idején játszódik. A játék az Asobo Studio munkája, a kiadó a Focus Entertainment, és a fejlesztők saját, Zouna nevű grafikus motorjára épül. A mérés során egy 20 másodperces jelenetet vizsgáltunk a 10. fejezetben (Bloodlines), egy vidéki ünnepség alkalmával.
A Plague Tale: Requiem |
Az A Plague Tale legújabb részében már igazán jelentős különbség alakult ki az Intel i3-14100F javára. Az Intel processzor itt 52%-os előnyt szerzett az árban hasonló Ryzen 5 5500GT-vel szemben, ami már messze nem elhanyagolható különbség.
A STAR WARS Jedi: Survivor bemutatását valószínűleg nem kell külön magyarázni. A játék az előző rész, a Fallen Order folytatása. Az Unreal Engine 4 motorra épül, a fejlesztő a Respawn Entertainment, a kiadó pedig az Electronic Arts. A mérésekhez egy 20 másodperces jelenetet használtunk a Koboh bolygó Southern Reach nevű területén.
STAR WARS Jedi: Survivor |
A STAR WARS Jedi-széria legújabb részében az Intel i3-14100F 16%-os előnyt tudott megtartani a Ryzen 5 5500GT-vel szemben. A játék optimalizálása sajnos meglehetősen gyenge, így még a jelenleg elérhető legerősebb processzorokkal sem lehet igazán nagy teljesítményt kipréselni a videókártyából.
The Witcher 3: Wild Hunt a fantasy szerepjáték-sorozat harmadik része, amely Andrzej Sapkowski könyvein alapul. A fejlesztő a CD Projekt Red, a kiadó a CD Projekt, a játék pedig a Red Engine 3 motorra épül. A tesztekhez a 2022 decemberében megjelent, felújított 4-es verziót használtuk, amely DLSS/FSR2 támogatással, ray tracinggel és számos grafikai fejlesztéssel bővült. A tesztjelenet egy 40 másodperces szakasz Novigrad városközpontjában.
Witcher 3: Wild Hunt |
A felújított Witcher 3-ban ismét az Intel bizonyult gyorsabbnak, mégpedig közel 12%-kal a hasonló árkategóriába tartozó Ryzen 5 5500GT-hez képest. Ezzel a játékteszteket le is zártuk, mielőtt pedig rátérnénk az összegzésre, nézzük meg röviden a fogyasztási adatokat is.
Két eltérő architektúra összehasonlításánál üzemeltetési szempontból elsősorban a fogyasztásnak van igazán jelentősége. Ennek megfelelően megmértem a processzorok átlagos energiafelvételét a Starfield leginkább CPU igényes tesztjelenetében, amely az egész tesztmezőnyben a legnagyobb terhelést jelentette. A második mérésben a Cinebench 2024 alatti renderelés során rögzített fogyasztási értékeket találod.
Üzemeltetési jellemzők – fogyasztás |
A Starfield alatt az Intel i3-14100F körülbelül 13%-kal több energiát igényelt, ugyanakkor néhány százalékkal magasabb teljesítményt is nyújtott. Összességében a CPU igényes játékokban mért fogyasztáskülönbségek nem voltak igazán jelentősek. Renderelés során a különbség már a mérési hibahatár közelében mozgott, ugyanakkor a Ryzen 5 5500GT a két extra processzormagnak köszönhetően 28%-kal nagyobb teljesítményt ért el.
Egy bizonyos nézőpontból kijelenthető, hogy az Intel i3-14100F jelenleg gyakorlatilag konkurencia nélkül maradt. Az AMD kínálatában ugyanis nincs aktuális Ryzen 3 modell, ami nagy valószínűséggel a TSMC gyártástechnológiájának kiváló kihozatali arányával magyarázható. Ennek eredményeként az AMD ebben az árkategóriában inkább egy korrekt hatmagos processzort kínál, közepesen magas órajelekkel.
Ott, ahol az egyszálas teljesítmény számít igazán, vagy ahol a játékok és alkalmazások legfeljebb négy processzormagot használnak ki – például a StarCraft II vagy a World of Warcraft esetében –, az Intel i3-14100F kifejezetten jól teljesít, és érezhetően gyorsabb, mint a Ryzen 5 5500GT. Az ellenkező helyzetekben viszont, ahol több erőforrást lehet párhuzamosan kihasználni, a Ryzen kerül előnybe.
A két processzor közötti választás tehát egyáltalán nem egyszerű feladat, és kulcsfontosságú, hogy pontosan tudd, mire szeretnéd használni a PC-det. Ebben az esetben nincs univerzális válasz vagy mindenki számára ideális döntés. A választást az egyéb hardwer komponensek is befolyásolják, különösen az alaplap, amely a Ryzen 5 5500GT esetében azonos felszereltségi szinten jellemzően olcsóbban beszerezhető.
Bár a mai párharcban az AMD oldaláról a Ryzen 5 5500GT szerepelt, érdemes megemlíteni, hogy a kétszer akkora L3 gyorsítótárral és chipletes architektúrával rendelkező Ryzen 5 5600 a közelmúltbeli árcsökkenés után már az Intel i3-14100F-fel összemérhető áron is nemcsak nagyobb teljesítményt, hanem kedvezőbb üzemeltetési jellemzőket is kínál. Kérdés persze, hogy szükséged van-e a Ryzen 5500GT integrált grafikus vezérlőjére, hiszen az Intel konkurens négymagos megoldása ilyet nem kínál.
Szintén érdekes alternatíva lehet az Intel két generációval korábbi i5-12400F processzora. Ez a modell 6 maggal és 12 szállal rendelkezik, és mellé könnyedén találhatsz olcsó B660-as alaplapot, valamint gond nélkül használhatod hozzá a kedvező árú DDR4 PC RAM-okat is.
Mindkét, ma tesztelt processzor meggyőző teljesítményt nyújtott az igazán alacsony költségvetésű szegmensben, és jól állta a versenyt. Egyikkel sem lősz mellé, a döntés végső soron a te igényeiden múlik.
Michal Mikle
Visszavonult extrém overclocker és hi-end hardverrajongó vagyok. A Bitcoin, a biztonság és a magánélet lelkes híve. Szeretek új nyúlüregeket felfedezni – a legutóbbi a cirkadián és kvantum biológia, valamint a fény, a víz és a mágnesesség életre gyakorolt hatása. Megtalálsz az X-en: @ElkimXOC
