Refresh the page

Michal Rybka

Miért született meg a RISC-V?

Abban a helyzetben, amikor a legelterjedtebb processzorarchitektúrákat gyakorlatilag három vállalat ellenőrzi – és mindegyikük bizonyos mértékben ki van téve a Nyugat esetleges korlátozásainak – a Berkeley Egyetem akadémikusai elkezdtek azon a kérdésen gondolkodni, hogy lehetséges lenne-e a nyílt architektúra (Open Architecture) irányába elindulni.

Mikrokontrollerek – az IT-világ láthatatlan építőkövei

A RISC-V kifejezetten mikrokontrollerekhez lett tervezve – ezek apró számítógépek, amelyeket egyetlen chipbe integrálnak, gyakran SoC-ként (System-on-a-Chip) is emlegetik őket. Elképesztően nagy mennyiségben gyártják őket: míg 2015-ben 22 milliárd mikrokontrollert állítottak elő, 2021-re már 31 milliárdnál tartott a számuk. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy évente majdnem négy mikrokontroller jut minden egyes emberre a Földön!

A tajvani digitális pajzs, avagy miért fontos a RISC-V Kína számára

Tajvan, régi nevén Formosa, és Kína jelenleg nagyon feszült kapcsolatban állnak egymással. A helyzetet tovább bonyolítja a közös, kaotikus történelmük, amely számos politikai és gazdasági feszültség forrása.

Szerzői jogi bonyodalmak és a hardver feletti ellenőrzés

Egy jelentős tényező, ami az Open Source és a nyílt architektúrák mozgalmának kialakulásához vezetett, a szabadalmi viták voltak, amelyek gátolták a technológiai fejlődést. Eredetileg a szerzői jog és a szabadalom az egyéni feltalálókat hivatott védeni a nagyvállalatokkal szemben, amelyek gyakran ellopták az ötleteiket. A szellemi tulajdonra vonatkozó jogok bevezetése sok szempontból javított a helyzeten, de nem teljesen: a nagy cégek gyakran egyszerűen kivárták a szabadalmak lejártát, vagy hosszadalmas, költséges jogi vitákba bonyolódtak a feltalálókkal.

Megjósolható a megjósolhatatlan?

A technológiai fejlődés gyakran egy hullámvasúthoz hasonlít. Az egyik termék nagy felhajtás közepette érkezik, a másik szinte észrevétlenül tűnik el. De vajon mely technológiák határozzák majd meg a jövőnket? A Technológiai evolúció sorozat záró részében azokat a meghatározó megatrendeket vesszük szemügyre, amelyek a divatos technológiai újdonságok hullámai ellenére is fennmaradnak, valamint azt, hogy mi várhat ránk a számítógépek és a technológiák fejlődésének szempontjából.

Mesterséges intelligencia: A kontroll kérdése

A mesterséges intelligencia már nem csupán a sci-fi világának víziója, hanem valóság, amely alapvetően alakítja át a körülöttünk lévő világot. Legyen szó konfliktusokban alkalmazott autonóm drónokról vagy olyan rendszerekről, amelyek emberek munkáját veszik át, az AI egyre fontosabb szerepet játszik a jövőnkben. De milyen valós hatással vannak ezek a technológiák? Készen állunk szembenézni azokkal az etikai és biztonsági kihívásokkal, amelyek a fejlődésükkel együtt érkeznek? A következő cikk bemutatja ennek a technológiának a világos és sötét oldalát is.

Technológiai diszrupció: Hogyan tűnnek el a bevált technológiák?

A Nokia mobiltelefonjai hosszú ideig piacvezetőnek számítottak. Aztán megérkezett az iPhone egy olyan gyártótól, amelynek nem volt tapasztalata a mobiltelefonok gyártásában, mégis feledésbe taszította ezt a híres vállalatot. Hogyan történhet meg, hogy egy bejáratott cég nem méri fel időben a piac igényeit? És hogyan becsülhetjük meg, melyik technológia képes megváltoztatni a játékszabályokat, és melyik nem? Olvasd el Michal Rybka cikkét, hogy képben legyél!

Hogyan jutottunk el a programok megtanulásától azok élvezetéig?

Másképp nézne ki ma a programok kezelőfelülete, ha a programozók ellenálltak volna, és nem vezették volna be a vezérlőgombokat? Erre biztos választ nem tudunk adni. A következő cikkben azonban elolvashatod, hogyan vezetett az út a kezelőfelületek szabványosításához, és milyen hatással lehet a mesterséges intelligencia bevonása a szoftverek vezérlésére.

Felhasználók kontra programozók: Kinek készülnek a számítógépek?

A számítógépeket régebben csak a parancsokat és kódokat ismerő, tapasztalt felhasználók tudták használni. Csak a később megjelenő grafikus felhasználói felület segített abban, hogy a számítógépek széles körben elterjedjenek a nyilvánosság körében. A következő cikkben Michal Rybkával felidézheted, milyen volt PC-t használni a Windows 95 előtti időkben, és milyen lehetőségek kínálkoznak a számítógépek vezérlésének jövőjében.

Nyílt forráskód vagy szabadalmi védelem | Technológiai evolúció

Milyen valós hatással van a szabadalmi védelem és a szerzői jog az innovációra? Miért vált az alkotók és a kis feltalálók védelmét szolgáló eredeti törekvés vitatott témává, amely a technológia és a szoftverek világába is átterjedt? Michal Rybka a Technológiai evolúció című sorozat következő részében bemutatja azokat a történelmi összefüggéseket, fordulópontokat és konfliktusokat, amelyek a szoftveripart a forráskód szigorú védelmének híveire és a szabad szoftver mozgalmának támogatói közé osztották.

Hogyan vesztette el a hardver a csatát a szoftverrel szemben?

A számítógép egy fizikai és egy szoftveres részből áll. Képzeld el azonban, hogy korábban nem létezett ilyen szintű kompatibilitás a két összetevő között, és az egyik rész megváltoztatásával a másikat is módosítani kellett. Hogyan jutottunk el a mai állapotig, amikor egy új számítógép vásárlásakor nem kell teljesen új szoftvert venned, hanem elég letöltened a legújabb verziót? Erre ad választ Michal Rybka Technológiai forradalom című cikksorozatának cikke.

Túl korán: amikor a képzelet megelőzi a technikai lehetőségeket

Talán misztikusan hangzik, de már az ókori Görögországban is képesek voltak gőzgépet építeni. Sajnos azonban nem találtak számára megfelelő felhasználási területet, és a vallási átalakulások sem segítették az elterjedését, így ez az újdonság feledésbe merült a történelem során. A technika történetében több olyan pillanat is volt, amikor az ötletek és a tervrajzok megelőzték a saját korukat. Nem Leonardo da Vinciről van szó, hanem a mechanikus számítógépek és számológépek kevésbé ismert feltalálóiról. Hogy kik voltak ők? A következő cikkből megtudhatod.

Számítógépes egér: időtálló klasszikus

Az egeret Douglas Engelbart számítógéptudós és vizionárius alkotta meg 1963-ban – ötletét később a Xerox PARC kutatóintézet fejlesztette tovább. Az eredeti Engelbart-féle egér szögletes, fából készült volt, és a pozícióját két tárcsa segítségével érzékelte – az egész egy kissé félresikerült modellvasútra emlékeztetett. A tárcsák egymásra merőlegesen helyezkedtek el, így mozgás közben kissé akadozott.

LEGO mint befektetés?

A Lego nemcsak kreatív szórakozás, hanem érdekes befektetés is lehet. Ha jártas vagy a Lego világában, vagy csak szerencsét próbálnál, akkor van számodra néhány tippünk a Lego készletek gyűjtéséhez és a befektetéshez.

Érintsd meg: mobilok és érintéses vezérlés

Douglas Engelbart számítógépes vízionárius egyik forradalmi elképzelése az volt, hogy a jövőben az emberek viszonylag olcsó és egyszerű terminálokon keresztül csatlakoznak majd egy globális hálózathoz. Ezt a koncepciót 1968-ban Alan Kay írta le, és KiddiCompnak nevezte el. Hogy mi történt ezután, megtudod a cikkünkből.

Futurisztikus hordozható számítógépek | Mobil forradalom

A jövő számítógépei inkább projektorokra vagy virtuális valóság szemüvegekre fognak hasonlítani? Ezt sajnos teljes bizonyossággal nem tudjuk megmondani, de a hordozható számítógépekről szóló sorozat utolsó részében bemutatjuk a lehetséges előrejelzéseket, melyik jövőkép lehet a legreálisabb, és milyen technikai akadályokat kell még leküzdeni ahhoz, hogy ez a modell valósággá váljon.

Hordozható számítógépek: Hol tartunk ma? | Mobil forradalom

Minden notebooknak tartalmaznia kell alaplapot, processzort, grafikus kártyát, RAM memóriát és meghajtót, akárcsak az asztali számítógépeknek, mégis olyan alacsony a fogyasztásuk, hogy akkumulátorról órákon át képesek működni. Milyen trükkök segítik a gyártókat a teljesítmény optimalizálásában, és hogyan lehetséges, hogy a notebookok már nem kerülnek vagyonokba, mint régen, és nem kell több havi fizetést félretennünk, hogy megengedhessük magunknak? Minderre Michal Rybka cikke ad választ.

Zsebszámítógépek és az első okostelefon az IBM-től | Mobil forradalom

Emlékszel a 80-as és 90-es évek fordulójára? Nálunk kifutó Sinclair gépek voltak elérhetők, miközben Nyugaton már beszerezhetted az első zsebszámítógépeket, amelyek a mai okostelefonokra emlékeztettek. És néha igazán érdekes termékek kerültek a piacra. Nézd meg a következő cikkben, hogyan változott meg 10 év alatt a zsebszámítógépek piaca, és milyen jövőbeli fejlődést vetített előre.

Hogyan változtatták meg a modern akkumulátorok a világot? | Mobil forradalom

Talán már nem is gondolsz rá, de ha a mobilok vagy notebookok nikkelakkumulátoraival ugyanúgy bánnál, mint a mai lítiumakkumulátorokkal, valószínűleg néhány töltés után teljesen tönkretennéd őket. Arról, milyen fejlődésen mentek keresztül az akkumulátorok az elmúlt 40 évben, Michal Rybka ír a Mobil forradalom témájú cikksorozatának cikkében.

Sötét kezdetek: Hogyan változtatták meg a modern akkumulátorok a világot? | Mobil forradalom

Kevesen tudják, de az akkumulátorok története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint Volta egycellás elemének feltalálása. Ismerd meg a következő cikkben az akkumulátorok fejlődését a citromsavval végzett nagyon kezdetleges kísérletektől egészen a mai, rendkívül mérgező elektrolitokig.

Try our cookies

Alza.cz a. s., Company identification number 27082440, use cookies and other data to ensure the proper functioning of the website and, with your consent, also, among other things, to personalize advertising and the content of our websites. By clicking on the “I understand“ button, you agree to the use of cookies and the transfer of data regarding the behavior on the website for displaying targeted advertising on social networks and advertising networks on other websites.

More information

P-DC1-WEB20