Papírméretek: méretek és sorozatok áttekintése
Lehet, hogy mindenki észrevette már, hogy az A5-ös és A4-es méret, amelyet mindannyian megismerhettünk az iskolában vagy az irodában, mindig ugyanazt a méretet takarja, legyen szó munkafüzetről, nyomtatópapírról vagy éppen vázlatfüzetről. Ugyanez vonatkozik a többi méretre is, a szabványoknak köszönhetően, amelyek alapján csoportosítjuk őket. A hagyományos papír esetében találkozhatunk A, B és C formátumokkal, de a plakátok vagy fényképek esetében más a méretezés. Az összes fontos papírméret leírása és magyarázata ebben a cikkben megtalálható.
Papírméretek: méretek és sorozatok áttekintése - TARTALOM
- Hogyan osztályozhatjuk a papírméreteket és miért?
- Az A sorozatba tartozó méretek: nem csak nyomtatópapír
- B formátumok: nagyobb = jobb?
- A C formátum a borítékokra vonatkozik
- Egyéb formátumok: amerikai és fényképek esetében használt képméretek
Hogyan osztályozhatjuk a papírméreteket és miért?
Mint olyan sok más dolgot a világon, a papírt is az emberek közötti kölcsönös megállapodás alapján használjuk. Ebben az esetben azonban nem csupán egy megállapodásról, hanem egy szabványról van szó. Ma a papírméreteket három alap sorozatra osztjuk: A, B és C, amelyek mindegyike az MSZ EN ISO 216 szabvány hatálya alá tartozik. Ennek köszönhetően egy adott méret (például A4) minden esetben azonos méretű (A4 esetén 210 × 297 mm). Ez nemcsak megkönnyíti a munkát, hanem lehetővé teszi olyan nyomtatók és más készülékek létezését is, amelyek egy adott papírtípushoz igazíthatók, ezért kisebbek és olcsóbbak.
Az A4-es és A5-ös méretet mindenki ismeri, mert a hagyományos nyomtatópapír vagy az iskolai füzetek általában ilyen méretűek.
- Az A sorozat a leggyakoribb és legelterjedtebb, ebbe tartoznak a leggyakrabban használt méretek.
- A B sorozat (B4, B5 stb.) ugyanolyan oldalarányokkal rendelkezik, mint az A sorozat, ám méretei nagyobbak, így az A sorozat méreteire vághatók.
- A C sorozat olyan borítékméreteket tartalmaz, amelyekbe az azonos méretű, A sorozatba tartozó papír belefér.
A papír minőségét számos tulajdonság határozza meg (kötőanyagok, töltőanyagok, felületkezelés), de a legfontosabb a tömege. A papír tömegét gramm/négyzetméter mértékegységben határozzuk meg. Általában minél nagyobb a tömeg, annál erősebb a papír és annál jobb az általános minősége. Azonban nem mindig van szükség erős papírra: például egy terjedelmes iratanyag létrehozásakor a nehéz papírral történő munka kifejezetten hátrányt jelenthet. A hagyományos fehér papír 40–150 g/m2, miközben az irodai papír esetében ez az érték 80 g/m2.
Az A sorozatba tartozó méretek: nem csak nyomtatópapír
Az A sorozatba tartozó papírméretek a legismertebbek. A leggyakoribb képviselői az A4, az A5 és az A3, de a sorozaton belül általában A0-tól A8-ig terjedő méreteket különböztethetünk meg. Mindenki ismeri az A4-es méretet - ez a leggyakrabban használt nyomtatópapír, de a nagy iskolai füzetek formátuma is. Az A3 kétszer akkora, mint az A4, az A5-ös méret ugyanakkor fele akkora, mindkettőt gyakran használják, otthoni és irodai nyomtatáshoz egyaránt.
Az A sorozat méreteinek oldalméretei nem véletlenszerűen, hanem pontos számítások eredményeként alakultak ki. A kisebb méretek kiszámításának alapja az A0-s méret, amelyet úgy terveztek meg, hogy a papír területe 1 m² legyen. Ez azonban nem egy négyzet, hanem egy téglalap, 1:√2 (1: 1.4142) oldalaránnyal. Ez az arány a papírméretek egyik legfontosabb tulajdonsága: a hosszabb oldal behajtásakor a lap mindig megtartja az eredeti papír oldalarányát. Az A3 félbehajtásával A4-es méretet kapunk, ha újra félbehajtjuk, A5-ös lapot kapunk és így tovább.
| A sorozat | Méret |
|---|---|
| A0-s méret | 841 × 1 189 mm |
| A1-es méret | 594 × 841 mm |
| A2-es méret | 420 × 594 mm |
| A3-as méret | 297 × 420 mm |
| A4-es méret | 210 × 297 mm |
| A5-ös méret | 148 × 210 mm |
| A6-os méret | 105 × 148 mm |
| A7-es méret | 74 × 105 mm |
| A8-as méret | 52 × 74 mm |
B formátumok: nagyobb = jobb?
A legismertebb és leggyakrabban használt A sorozaton kívül B sorozatba tartozó méretekkel is találkozhatunk. Ugyanúgy osztályozzák őket, mint az A sorozatot, de a méretük nagyobb. Már elmondtuk, hogy az oldalarányt az 1: 1,4142 arány határozza meg, amely ugyanaz marad, még akkor is, ha a hosszabb oldalnál félbehajtjuk. És amíg az A0-s alapmérethez egy 1 m²-es területű lapot választottak, addig a B0-s alapméret egy olyan lapon alapul, amelynek rövidebb oldala 1000 mm (1 méter). És mivel a hosszabb oldala 1,414 mm, ebből az következik, hogy a B0-s lap területe egyenlő A0 × √2 (1,4142), tehát körülbelül 1,4142-szer nagyobb.
A közös oldalarány egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik. A Pitagorasz-tételre épül, amely szerint a derékszögű háromszög átfogójának hossza meghatározható, ha tudjuk a befogóinak hosszát. A négyzet átlóját ugyanúgy lehet kiszámítani. Ez azért fontos, mert az A4-es papír egy olyan téglalap, amelynek rövidebb oldala olyan hosszú, mint a négyzet oldala, és amelynek hosszabb oldala olyan hosszú, mint ugyanannak a négyzetnek az átlója.
Ha mindkét átfogó (a, b) helyére az 1-es számot írjuk be a c² = a² + b² képletbe, akkor azt kapjuk, hogy c² = 2, és így c = √2. És mivel √2 = 1,4142, már meg is kaptuk az A méretek esetében használt 1: 1,4142 oldalarányt.
A B sorozat formátumait általában könyvek, újságok nyomtatásához, majd az úgynevezett „margó nélküli” nyomtatáshoz használják, amely a grafikát egészen a papír széléig nyomtatja. A mozgatás során kialakuló hiba elkerülése érdekében, amely nem kívánt fehér szegélyt eredményezhet, a grafikát nagyobb papírra nyomtathatod majd a kívánt méretre vághatod. Az A3-as és A4-es oldalak nyomtatásához az A3+ és A4+ méretet, valamint a B3 és B4 méretet használják.
| B sorozat | Méret |
|---|---|
| B0-s méret | 1 000 × 1 414 mm |
| B1-es méret | 707 × 1 000 mm |
| B2-es méret | 500 × 707 mm |
| B3-as méret | 353 × 500 mm |
| B4-es méret | 250 × 353 mm |
| B5-ös méret | 176 × 250 mm |
| B6-os méret | 125 × 176 mm |
| B7-es méret | 88 × 125 mm |
| B8-as méret | 62 × 88 mm |
A C formátum a borítékokra vonatkozik
A harmadik sorozat, amelyet valószínűleg gyakrabban használnak, mint a B sorozatot, a borítékokra vonatkozó C sorozat. Az előző két sorozathoz hasonlóan az oldalarány mindig 1: √2. Az A0 és a B0 lapoktól eltérően azonban a C0 lap méretét nem az oldal hossza, vagy annak tartalma határozza meg. Méreteit úgy tervezték meg, hogy a képzeletbeli C0 borítékba egy A0-s lap beleférjen. Képzeletbeli, mivel a C0-s boríték nem nagyon használható a gyakorlatban. Általában a C3, C4, C5, C5/C6 és C6 méretet használjuk.
Ha „letter” (levél) formátummal találkozol a nyomtató beállításaiban, akkor nyomtatáskor azt külön kell beállítani. A letter formátum nagyon hasonlít az A4-es méretre, de különböző méretű és oldalarányú. Az A4-es oldalak hossza 210 x 297 mm, míg a letter mérete 215,9 x 279,4 mm. Ennek oka az, hogy az ISO 216 szabványt az Egyesült Államok és Kanada kivételével világszerte elfogadják. Ott saját formátumokat használnak, többek között ezt. Ha a számítógép A4-es formátumú szöveget tartalmaz, és a nyomtatópapír szintén A4-es, akkor a nyomtatási méretet is így kell beállítani.
| C sorozat | Méret | Mi fér bele a borítékba |
|---|---|---|
| C3-as méret | 458 × 324 mm | A3-as méret |
| C4-es méret | 324 × 229 mm | A4-es méret |
| C5-ös méret | 229 × 162 mm | A5-ös méret (egyszer félbehajtott A4-es) |
| C5/C6-os méret | 229 × 114 mm | kétszer összehajtott A4-es (háromba hajtott) |
| C6-os méret | 162 × 114 mm | A6-os méret (kétszer félbehajtott A4-es) |
| C6/C7-es méret | 162 × 81 mm | kétszer összehajtott A5-ös (háromba hajtott) |
Egyéb formátumok: amerikai és fényképek esetében használt képméretek
Az A, B és C sorozaton kívül más papírméretekkel is találkozhatunk, legyen szó az amerikai szabványok hatálya alá tartozó lapokról vagy a fényképek esetében használt képméretekről. Ezen felül, a fent említett sorozatok kivételével, a formátumokat általában méretük szerint hüvelykben vagy centiméterben nevezik el. Észak-Amerikában az irodai papírméretek más címkékkel is rendelkeznek (Letter, Legal, Ledger, Tabloid stb.). A plakátok formátuma általában megfelel az A sorozatnak, de nem szabványos méreteket is alkalmaznak.
Az Egyesült Államokban és Kanadában nem a metrikus rendszert használják, ezért sok méret hüvelykben van megadva. Amikor fényképeket szerkesztünk a számítógépen, pixelekkel dolgozunk. Mi a kapcsolat ezek között a mértékegységek között?
A hüvelyk esetében az átváltás egyszerű, 1"= 2,54 cm, de a centiméter és a pixel közötti átváltás már egy kicsit bonyolultabb. A DPI (dots per inch=pontok száma hüvelykenként), vagyis a számítógépen beállított nyomtatási felbontás mértékegysége szerepet játszik ebben. Ennek alapján határozhatjuk meg a nyomtatott kép minőségét és méretét. Minél magasabb a DPI érték, annál jobb a nyomtatás minősége, ugyanakkor annál kisebb a maximális nyomtatási méret. A 300–600 DPI ideális fényképek nyomtatáshoz . Ahhoz, hogy ezt az értéket centiméterre válthassuk át, egy egyszerű képletbe kell beírni:
[a fotó oldalának hossza cm-ben] = [a fotó oldalának hossza pixelben] × 2,54 / DPI
Példa:
x = 2048 x 2,54 / 300x = 17,33 cm
A 2 048 pixeles szélességű digitális fényképek valós szélessége 17,33 cm lehet 300 DPI-nél.
A leggyakoribb képméretek
| Képméret megnevezése | Méret cm-ben | Méret hüvelykben | Méret pixelben (300 DPI) |
|---|---|---|---|
| 9 × 13 | 8,9 × 12,7 cm | 3,5 × 5 in | 1 051 × 1 500 px |
| 10 × 15 | 10,2 × 15,2 cm | 4 × 6 in | 1 204 × 1 807 px |
| 13 × 18 | 12,7 × 17,8 cm | 5 × 7 in | 1 500 × 2 102 px |
| 15 × 21 | 15,2 × 20,3 cm | 6 × 8 in | 1 795 × 2 398 px |
| 20 × 25 | 20,3 × 25,4 cm | 8 × 10 in | 2 398 × 3 000 px |
| 20 × 30 | 20,3 × 30,5 cm | 8 × 12 in | 2 398 × 3 602 px |
| 25 × 30 | 25,4 × 30,5 cm | 10 × 12 in | 3 000 × 3 602 px |
A legszélesebb körben használt észak-amerikai formátumok
| Megnevezés | Oldalarány | Méret milliméterben | Méret hüvelykben |
|---|---|---|---|
| Letter | 1 : 1,29 | 215,9 × 279,4 cm | 8,5 × 11 in |
| Legal | 1 : 1,65 | 215,9 × 355,6 cm | 8,5 × 14 in |
| Tabloid (Ledger) | 1 : 1,55 | 279,4 × 431,8 cm | 11 × 17 in |
| Executive | 1 : 1,45 | 184,15 × 266,7 cm | 7¼ × 10½ in |
Az A, B és C sorozat formátumai megmutatják, mennyire egyedülálló a √2 szám. Ennek köszönhetően mindig megőrzik az oldalarányt, függetlenül attól, hogy hányszor hajtják félbe a hosszú oldalánál. Az amerikai fényképekre vonatkozó formátumokról nem mondható el ugyanez. Méretüket és oldalarányukat vagy meg kell jegyezni, vagy tudni kell, hol lehet utánanézni.