Két legutóbbi generációs Intel processzor valamelyikének megvásárlásán gondolkodsz, de nem tudod, milyen alaplapot válassz? Az alaplapokból rengeteg van a piacon, és az első lépés a chipset kiválasztása. Mi a különbség a Z és a B chipset között? Elsősorban az ár. De valóban szükséged van Z chipsetes alaplapra? Nem érné meg inkább megspórolni pár ezrest, és B chipsetes alaplapot venni? És mi a helyzet a H chipsettel? A mai cikkben minden kérdésedre választ kapsz.
Az egyes chipsetgenerációk közötti legnagyobb különbségek elsősorban a tuningtámogatásban és az összesített csatlakoztathatóságban rejlenek. Az alábbi táblázat a Z, B, H chipsetek és 6-700-as szériáját hasonlítja össze. A Z chipsetes alaplapok kifejezetten hi-end PC-kbe valók maximális teljesítményre, a H chipsetek középkategóriás gépekbe, míg a B chipsetek olcsó, szűk költségvetésű konfigurációkhoz készülnek.
| Paraméterek | B760 | H770 | Z790 |
|---|---|---|---|
| CPU támogatás | Intel 12. és 13. gen | Intel 12. és 13. gen | Intel 12. és 13. gen |
| CPU tuning | ✕ | ✕ | ✓ |
| DRAM tuning | ✓ | ✓ | ✓ |
| ECC DRAM támogatás | ✕ | ✕ | ✕ |
| DMI sávok | 4 Gen4 | 8 Gen4 | 8 Gen4 |
| Chipset I/O sávok | 24 | 32 | 38 |
| USB3 20G 10G 5G |
2 4 6 |
2 4 8 |
5 10 10 |
| USB2 | 12 | 14 | 14 |
| PCIe 4.0 sávok | 10 | 16 | 20 |
| PCIe 3.0 sávok | 4 | 8 | 8 |
| SATA 3.0 portok | 4 | 8 | 8 |
| PCIe RAID 0,1,5,10 | ✕ | ✓ | ✓ |
A felhasználó szempontjából a legfontosabb különbség a processzor tuningtámogatása. Z chipsetes alaplappal módosíthatod a mag- és cache-szorzókat, a BCLK frekvenciát, valamint a memóriák órajelét és időzítéseit is. H670, H770, illetve B660 és B760 alaplapok esetén csak a RAM frekvenciáját és időzítéseit tudod állítani. Egyik felsorolt chipset sem támogat ECC DRAM-ot – ehhez a Workstation kategóriás W680 chipset felé kell nyúlnod.
A másik nagy különbség a csatlakoztathatóságban rejlik. Azoknak a haladó felhasználóknak, akik több gyors NVMe meghajtót szeretnének PCIe 4.0-s, sőt akár 5.0-s csatolóval használni, Z690 vagy Z790 lapra lesz szükségük. Ha NVMe SSD-kből szeretnél RAID tömböt építeni, a B660 és B760 chipsetes alaplapok itt sem igazán fognak segíteni. B chipset esetén a SATA portokra is figyelned kell, a maximális számuk 4.
Az egy gépben használt több videokártya kora gyakorlatilag lejárt, és ha AI, ML vagy hasonló feladatokhoz mégis több GPU-ra lenne szükséged, erre ott a WS szegmens profi NVIDIA Quadro és hasonló kártyákkal. Így ebből a szempontból a PCIe sávok száma már nem annyira kritikus. B760 alaplapon 16 darab PCIe 5.0 sávot kapsz a GPU-nak, míg B660 esetén 16 PCIe 4.0 sávot. Ez a gyakorlatban nem gond, a legújabb NVIDIA és AMD kártyák továbbra is PCIe 4.0-t használnak.
Az egyik leggyakoribb kérdés – és hiba – az alaplap és a processzor kombinációjának megválasztása. A Z chipsetek a H és B chipsetekhez képest – a fent említett különbségeken túl – a tápellátásban és a firmware, azaz a BIOS képességeiben is eltérnek. Általánosságban igaz: ha kompromisszummentes teljesítményt akarsz, és ki akarod facsarni a maximumot a gépedből, Z chipsetes lapra lesz szükséged.
A Z chipsetes alaplapokkal, mint a Z690 és Z790, K jelzésű processzorokkal (pl. i5-12600K(F), i5-12700K(F), i9-12900K(F), illetve i5-13600K(F), i5-13700K(F), i9-13900K(F)) teljes egészében tuningolhatod a processzort, beleértve az operatív memóriát is. Ezért a szorzózár nélküli, K végű CPU-k mellé elsősorban Z chipsetes alaplapot érdemes választanod.
Ha Z690 és Z790 között vacillálsz, a fő különbség a választott CPU generációjában rejlik. A 13. generációs Intel Raptor Lake jelentősen továbbfejlesztett memóriavezérlőt kapott, ezért új, optimalizált alaplapokra volt szükség, amelyek akár 8 000 MT/s, vagy magasabb memória-sebességet is képesek kezelni. Ha nem tervezed a legújabb Intel CPU-t használni, egy jól megválasztott Z690 lap is elég lehet.
B vagy H chipsetes alaplapokhoz inkább non-K processzorok illenek, mint például az i3-12100F, i5-12400F, i3-13100F vagy i5-13400F a belépő szegmensből. A magasabb kategóriában ott vannak az i5-12600 és i5-13600, i7-12700F és i7-13700F, illetve i9-12900F és i9-13900F. Ezeknél a processzoroknál nincs K jelölés, vagyis a CPU szorzója zárva van, az F pedig bizonyos modelleknél az iGPU hiányát jelenti – ezért ezek pár ezer forinttal olcsóbbak.
A Z chipsetes alaplapok magas ára miatt ésszerű kompromisszum lehet egy jó B660 vagy B760 alaplap K jelzésű processzor mellé. Ezek ugyanis már alapból magasabb órajelen futnak, mint a non-K társaik. Ha nem tervezel tuningolni, kihasználhatod a K modellek magasabb alapórajelét, és spórolhatsz az olcsóbb B chipsetes lappal. Persze mindennek megvan az előnye és hátránya, ezért érdemes alaposan átgondolni a választást.
A legolcsóbb alaplapok mellé – néhány tízezer forintos szinten – olyan CPU-kat választhatsz, mint az Intel Pentium Gold G7400, Intel Celeron G6900, vagy ismét az i3-12100F, i3-13100F. A viszonylag szűk kínálat miatt azonban akár nagyon olcsó B660 vagy B670 lapot is használhatsz.
Az azonos chipsetet használó alaplapok között is komoly eltérések lehetnek. Minél magasabb a modellcsalád, annál jobb a lap felépítése és az alkatrészek minősége – különösen a CPU tápellátása, a DRAM-csatornák kialakítása és a BIOS finomhangolása a meghatározó. Non-K CPU-k és non-Z chipsetek esetén ezek a különbségek nem annyira kritikusak, de ha K jelzésű processzort – főleg i9-et, nem csak i5-öt – szeretnél használni, messze nem elég annyi, hogy „Z chipsetes” legyen az alaplap.
Ha tuningolni szeretnéd a felső kategóriás processzorokat – például i9-12900K(F) vagy i9-13900K(F) – és gyors memóriát használnál, érdemes a gyártók felsőbb modelljei közül választanod, például az ASUS ROG, GIGABYTE AORUS vagy MSI MEG sorozatokból.