Az NVIDIA nemrég bemutatta a legújabb Blackwell sorozatú videókártyáit, köztük a GeForce RTX 5050 szériát is. Ezeket a kártyákat elsősorban olyan gamereknek szánják, akik csak alapbeállításokon játszanak, és kedvenc játékaikat kizárólag 1920×1080 (FHD) felbontásban futtatják. A sorozat egyik képviselője a Gigabyte GeForce RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya, amely a tajvani GIGABYTE gyártótól származik – és amelyet ebben a tesztben az Alza.hu oldalán alaposan górcső alá veszünk.
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya a legújabb GB207-es játékközpontú grafikus chipre (GB207-300-A1) épül, amit az NVIDIA fejlesztett – valószínűleg teljes konfigurációban (pontos részleteket az NVIDIA nem közölt). A chiphez egy 128 bites buszon keresztül kapcsolódnak a 8 GB kapacitású GDDR6 memóriamodulok. A videókártya teljes mértékben támogatja a legújabb Vulkan és DirectX 12 Ultimate grafikus API-kat, valamint az NVIDIA saját fejlesztésű DLSS (Deep Learning Super Sampling) technológiájának 4-es verzióját is, MFG (Multi Frame Generation) támogatással. Teljesítménye alapján a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G a középkategóriás videókártyák belépő szintjét képviseli.
A grafikus chip órajele 2 317/2 632 MHz (alap/turbó), a memória órajele pedig 2 500 MHz, ami GDDR6 esetén 20 000 MHz effektív frekvenciát jelent. A videókártya energiafogyasztási korlátja alapból 130 W, ami egészen 150 W-ig növelhető. A referenciamodellhez képest a mag 60 MHz-el van túlhajtva turbó módban. A memóriák órajele viszont teljesen megegyezik a GeForce RTX 5050 referenciaértékeivel.
i
Figyelem: csak 8 PCI Express sávod van!
Érdemes megemlíteni, hogy ez a videókártya csupán 8 összekötő sávot használ a PCI Express 5.0 csatolófelületen, a szokásos 16 helyett. Azok, akiknek az alaplapja támogatja a PCIe 5.0 szabványt, némi előnyben lesznek, mivel az új generáció nagyobb adatátviteli sebessége részben kompenzálja a hiányzó sávokat. Egyes játékokban, ahol nagy mennyiségű adat mozog a RAM és a VRAM között, ez akár kis mértékű képkockaszám-növekedést is eredményezhet az újabb alaplapokkal. Azt viszont mindenképp kerüld, hogy ezt a kártyát kizárólag PCI Express 3.0-t támogató alaplappal használd, mert ott már komolyabb teljesítményvesztéssel is számolni kell.
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya 281 mm hosszú és 685 gramm súlyú, a számítógéped alaplapján pedig 2 bővítőhelyet foglal majd el. A hűtésről alumíniumbordákból álló hűtőborda gondoskodik, amely a hatékonyabb hőelvezetés érdekében két kompozit hőcsővel és egy nagyobb méretű, rézből készült érintkezőfelülettel van felszerelve. A videómemória hűtése ugyanazon az érintkezőtalpon keresztül történik, mint maga a grafikus chipé, és ugyanígy hűtést kapnak a tápellátásért felelős modulok is. Így a kártya minden fontos alkatrésze hatékonyan van hűtve.
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G aktív hűtéséről három darab HAWK FAN ventilátor gondoskodik, amelyek átmérője 80/75 mm, és ezek pedig kilenc, aerodinamikusan formázott lapáttal rendelkeznek. A halkabb működés és hosszabb élettartam érdekében a ventilátorok grafénes nano-kenéssel ellátott csapágyazást kaptak. A kártya támogatja a 3D ACTIVE FAN technológiát, amely alacsony hőmérséklet esetén automatikusan leállítja a ventilátorokat, ezzel teljesen zajmentes (fél-passzív) működést biztosít.
| Zóna | Ventilátor | Min. fordulatszám | Max. fordulatszám | FAN STOP |
|---|---|---|---|---|
| 1 | mindegyik | 1 000 (30 %) | 3 500 (100 %) | ✓ |
A ventilátorok zajszintje a fordulatszám függvényében így alakul:
| < 35 dBA | nagyon alacsony zajszint | 40–42 dBA | emelkedett zajszint |
| 35–38 dBA | alacsony zajszint | 42–45 dBA | magas zajszint |
| 38–40 dBA | mérsékelten alacsony zajszint | > 45 dBA | nagyon magas zajszint |
A 3DMark Steel Nomad Stress Test hűtés-hatékonysági teszt során a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya 99,4%-os pontszámot ért el, így gond nélkül teljesítette a képkockaszám-stabilitási tesztet, amelynél a minimálisan elvárt szint 97%.
Tápellátás
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya tápellátását egy 4+2 fázisú VRM biztosítja, amely egy 8 tűs kiegészítő tápcsatlakozót igényel. A kártya energiafelhasználási limitje gyárilag 130 W-ra van állítva, de ez akár 15%-kal, vagyis 150 W-ra is emelhető. A gyártó legalább 550 W-os tápegységet ajánl, bár ez meglehetősen túlzó elvárás – a fogyasztási tesztek során erről még lesz szó.
i
Videókártyák fogyasztása
A fogyasztás nagyon fontos szempont egy videókártya esetében. Itt nemcsak arról van szó, hogy mennyi áramot használ a kártya játék közben, mivel a nagyobb fogyasztás nagyobb terhelést jelent a tápegységednek (PSU), és a számítógépház szellőzésének is erősebbnek kell lennie. Emellett érdemes figyelni arra is, hogy a kártya megfelel-e a PCI-SIG szabványainak. Ez a szervezet határozza meg többek között a PCI Express csatolón keresztüli áramellátás szabályait is. Az egyik legfontosabb követelmény, hogy a PEG 12 V ágon átfolyó áram ne haladja meg tartósan az 5,5 A értéket (ami 66 W teljesítménynek felel meg), mert ez akár károsíthatja is az alaplapot. Enyhébb esetben feszültségesés léphet fel, ami problémát okozhat más, PCIe csatlakozón keresztül működő eszközöknél – például az SSD-knél.
A PCI-SIG meghatározza a kiegészítő tápcsatlakozók specifikációit is. Egy 8 tűs csatlakozó esetén a maximális tartós teljesítmény nem haladhatja meg a 150 W-ot (12,5 A), míg a 6 tűs csatlakozónál ez 75 W (6,25 A). Az új 16 tűs 12V-2x6 csatlakozók akár 600 W teljesítmény átvitelére is képesek maximum 55 A áramerősség mellett.
Átlagos és csúcsterheléses fogyasztás
A csúcsterheléses fogyasztás méréséhez az MSI Kombustor nevű programot használom, amely tartós és folyamatos terhelést biztosít a videókártya számára. Először felhúzom a kártyát a normál üzemi hőmérsékletére, majd a PowerTracker eszközzel mérem a különböző pontokon jelentkező energiafelvételt. Az első mérésnél a fogyasztási limit az alapértelmezett értéken van (PL 100%), míg a másodiknál a maximálisra van emelve – ha ezt a kártya lehetővé teszi. Vajon hogyan teljesített ezekben a tesztekben a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya?
|
Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G
|
||||
|---|---|---|---|---|
|
|
Átvételi pont | Leírás | Fogyasztás (PL 100 %) |
Fogyasztás (PL 115 %) |
| 1 | PCI Express foglalat (PEG 3,3 V) |
3,3 V ág | 0,5 W | 0,5 W |
| 2 | PCI Express foglalat (PEG 12 V) |
12 V ág | 0,05 W | 0,05 W |
| 3 | PCIe tápkábel (8 tűs) |
12 V ág | 132 W | 154 W |
| Teljes VGA fogyasztás | 133 W | 155 W | ||
| PEG 12V áramfelvétel | 0,004 A | 0,004 A | ||
Ahogy láthatod, a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videokártya megfelel a PCI-SIG előírásainak. A PEG 12 V-os „tápágon” kevesebb mint 66 W áramlik át (gyakorlatilag szinte semmi), és még a 8 tűs kiegészítő tápcsatlakozó is bőven a 150 W-os határ alatt marad. Amikor viszont megemeljük a fogyasztási limitet, ezen a 8 tűs csatlakozón keresztül már 4 wattal több megy át, mint amennyinek kellene – de ezt nyugodtan elengedhetjük. Ha kíváncsi vagy a kártya maximális (csúcsponti) teljesítmény- és áramfelvételére, vess egy pillantást az alábbi grafikonokra!
Ahogy a grafikonokon is látszik, a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya csúcsterhelés melletti fogyasztása (maximális power limit mellett) nagyjából 160 W körül alakul. Ha egy új gépet tervezel, ezt az értéket mindenképp vedd figyelembe!
Fogyasztás üresjáratban, két monitorral és AV1 videólejátszás közben
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya fogyasztását tétlen állapotban, illetve két monitor csatlakoztatása mellett mértem a Windows 11 rendszer asztalán. Először egyetlen monitort csatlakoztattam – 3 840 × 2 160 felbontással, 60 Hz-en, DisplayPorton keresztül –, és így rögzítettem a kártya fogyasztását. Ezután hozzácsatlakoztattam egy második monitort is (1 920 × 1 080, 144 Hz), szintén DisplayPorton keresztül, majd újra megmértem az energiafelhasználást.
A videolejátszás közbeni fogyasztás méréséhez egy AV1 (AOMedia Video 1) formátumú tesztvideót használok. A fogyasztást egy 4K UHD videó (3 840 × 2 160) lejátszása közben rögzítem, a Windows 11 beépített médialejátszójában, 20 másodperc időtartamban. Az eredményeket az alábbi táblázatban találod:
| Mérés | Monitor 1 | Monitor 2 | Videokártya fogyasztás |
|---|---|---|---|
| Üresjárat, 1 monitor | 3 840 × 2 160 @ 60 Hz | - | 11 W |
| Üresjárat, 2 monitor | 3 840 × 2 160 @ 60 Hz | 1 920 × 1 080 @ 144 Hz | 14 W |
| Videólejátszás AV1 | 3 840 × 2 160 @ 60 Hz | - | 14 W |
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videokártya kijelzőkimeneteit két DisplayPort 2.1b (DP) és két HDMI 2.1b csatlakozó alkotja. Míg a HDMI 2.1b akár 8K felbontású videó átvitelét is támogatja 60 Hz-en, addig a DisplayPort 2.1b akár 8K felbontást is képes leadni 165 Hz-en. Az 1 méternél hosszabb kábelek esetén aktív DP80LL szabványú kábelt kell használni a stabil jelátvitel érdekében.
i
NVDEC és NVENC
A Blackwell új generációs videókártyái már a legfrissebb hardveres enkóderekkel (NVENC) és dekóderekkel (NVDEC) érkeznek. A GeForce RTX 5050 modellek egy NVDEC dekóderrel és egy aktív NVENC enkóderrel vannak ellátva.
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártyához a gyártó saját szoftvere, a GIGABYTE Control Center is jár. Ha nem találnád meg a telepítő DVD-t a csomagban, a programot egyszerűen letöltheted a gyártó weboldaláról.
A GIGABYTE Control Center egy könnyen használható eszköz, amivel egyszerűen beállíthatod vagy túlhajthatod a videókártyád teljesítményét. Így kihozhatod belőle a maximumot, vagy éppen a saját igényeidhez igazíthatod a működését.
A PERFORMANCE panelen keresztül minden fontos beállításhoz hozzáférsz: például a GPU és a videómemória órajeleihez, fogyasztási és hőmérsékleti határokhoz, stb., ennek köszönhetően teljes mértékben testre szabhatod a videókártya működését. Beállíthatod maximális teljesítményre, vagy éppen visszafoghatod, ha inkább az alacsonyabb hőmérsékletet, halkabb működést vagy kisebb fogyasztást részesíted előnyben. A szoftver tartalmaz egy részletes megfigyelő panelt is, ahol valós időben és visszamenőleg is nyomon követheted a működés során mutatott fontos értékeket, például a hőmérsékletet, a ventilátorok fordulatszámát, a feszültséget vagy az energiafogyasztást. Emellett itt található az OC Scanner gomb is, ami automatikusan túlhajtja a videókártyát a legjobb teljesítmény érdekében.
A GIGABYTE Control Center része a FAN CONTROL panel is, ahol beállíthatod a ventilátorok fordulatszámának görbéjét a GPU hőmérsékletének függvényében.
Az SSD Tool panelnek köszönhetően minden fontos információt egy helyen láthatsz az SSD meghajtóidról, például azok hőmérsékletét, aktuális állapotát vagy várható élettartamát.
A GIGABYTE Control Center alkalmazásban elvégzett összes beállítást elmentheted saját profiljaidba is.
Az Alza.hu-n a videókártyákat egyrészt játékbeli teljesítményük alapján teszteljük, de mivel sok felhasználónál nem ez az egyetlen vagy legfontosabb szempont, nagy figyelmet fordítunk a működési jellemzők vizsgálatára is – például a hőmérsékletre, zajszintre és energiafogyasztásra. Hiszen ki szeretne egy olyan erős videókártyát a gépébe, ami használat közben zavaróan hangos?
Gaming tesztjeink során mindig a legújabb játékcímeket használjuk, hogy pontos képet kapj arról, melyik videókártya hogyan teljesít a legmodernebb grafikus motorok alatt – így megalapozott döntést hozhatsz arról, megéri-e a választott kártyába fektetni, akár hosszabb távon is.
Mindig naprakész tesztek
Azért dolgozunk így, hogy minden videokártya-teszt mindig naprakész maradjon – ezért a játékokhoz tartozó teszteredményeket nem egy-egy konkrét kártyához, hanem magához a GPU-típushoz (grafikus chiphez) kötjük. Ez lehetővé teszi, hogy ha valami fontos változás történik, ami befolyásolja az eredményeket (például új, gyorsabb driver jelenik meg, vagy bekerül egy új játék a tesztelési módszertanba), akkor gyorsan újra tudjuk futtatni a méréseket – és az új eredmények azonnal megjelennek a régebbi tesztekben is.
Ellentétben a játékbeli teljesítménytesztekkel, ahol az eredményeket csak a chip típusához rendeljük, a működési jellemzők tesztjeit minden egyes videókártyánál külön-külön elvégezzük. Ezekben a vizsgálatokban a legapróbb részletekre is odafigyelünk, és igyekszünk minél több működési paramétert mérni – nemcsak a hőmérsékletet és zajszintet, hanem például a feszültséget, fogyasztást és a valós működési órajeleket is.
A működési jellemzők elemzésénél természetesen nem maradhat el az összehasonlítás sem más videókártyákkal, hogy könnyebben eldönthesd, melyik modell lehet számodra a legjobb választás.
A videókártyák működésének vizsgálatához a 3DMark nevű eszközt és annak Steel Nomad Stress Test nevű terheléses tesztjét használom. Ez a teszt egyperces Steel Nomad jelenetből áll, amit húsz alkalommal futtat, így összesen nagyjából 20 percig tart. Ez idő alatt a videókártya teljes kapacitáson dolgozik, és eléri a szokásos üzemi hőmérsékletét. A mérésre csak ezt követően, általában az utolsó futtatás végén kerül sor. Lássuk, hogyan teljesített a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya ebben a terheléses tesztben!
| MŰKÖDÉSI JELLEMZŐK ÖSSZEFOGLALÁSA | ||
|---|---|---|
| Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G | Érték | Megjegyzés a méréshez |
| GPU hőmérséklet | 59 °C | a teszt végén mérve |
| GPU hőmérséklet (Hotspot) | - | nem mérhető |
| VRAM hőmérséklet | 64 °C | a teszt végén mérve |
| GPU órajel | 2 805 MHz | az utolsó három futtatás átlagából számolva (egész bin értékre kerekítve) |
| GPU feszültség | 1,023 V | a teszt során mért átlagérték |
| GPU fogyasztás (illesztőprogram szerint) | 130 W | a teszt során mért átlagérték |
| Videókártya fogyasztása (valós) | 133 W | az utolsó tesztkörben mért átlagérték |
| Ventilátorok fordulatszáma | 1 410 rpm | a teszt végén mérve |
| Zajszint | 33,8 dBA | a ventilátorok fordulatszáma alapján becsült érték |
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya hőmérséklete a terheléses teszt végén alacsony, mindössze 59 °C volt, miközben a ventilátorok fordulatszáma körülbelül 1 410 rpm értéken mozgott. Ez a fordulatszám rendkívül alacsony zajszintet, csupán 33,8 dBA-t eredményezett. Ezt a videókártyát tehát bátran nevezhetjük nagyon halknak. A grafikus chip frekvenciája a teszt során átlagosan 2 805 MHz volt, 133 W fogyasztás mellett.
Ha kíváncsi vagy arra is, hogyan teljesít a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya az összes többi, általunk az Alza.hu oldalán eddig tesztelt GeForce RTX 5050 modellhez képest a 3DMark Steel Nomad Stress Test alapján, akkor az alábbi grafikonokon részletes összehasonlítást találsz.
A hűtési hatékonyság tesztelése során a videókártyák azonos kiindulási feltételek mellett kerülnek vizsgálatra. A GeForce RTX 5050 videókártyák esetében a terhelés során a fogyasztási limit pontosan 130 W-ra van állítva, ez a referenciaérték. Emellett a ventilátorok fordulatszáma is fix, olyan szintre állítva, hogy a zajszint pontosan 40 dBA legyen – ez a határvonal a csendesebb és a zajosabb videókártyák között a tesztjeinkben. Ezután a videókártyákat 10 percen keresztül melegítjük, majd további 5 percig mérjük a GPU és a VRAM hőmérsékleteit. Mindez 24 °C-os szobahőmérsékleten történik. Minél alacsonyabb hőmérsékletet ér el a videókártya ezek között az egységes feltételek között, annál hatékonyabbnak tekinthető a hűtési rendszere.
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya a hűtési hatékonyságot vizsgáló tesztünkben 54 °C-os GPU-hőmérsékletet és 58 °C-os VRAM-hőmérsékletet produkált. Hogy ez a hűtés mennyire számít hatékonynak a többi GeForce RTX 5050 kártyához képest, azt a fenti grafikon alapján könnyedén össze tudod hasonlítani.
A videókártyák játékbeli teljesítményét előre kiválasztott jelenetekben, gondosan összeválogatott számítógépes játékokkal mérjük. Ezeket a játékokat úgy választjuk ki a teszteléshez, hogy a lehető legjobban tükrözzék a modern játékenginek aktuális követelményeit. A tesztek során minden GPU-típus esetében nemcsak az átlagos képkockaszámot (FPS) mérjük, hanem az úgynevezett 1% Low értéket is. Ez utóbbi sokkal pontosabb képet ad a teljesítmény egyenletességéről, mivel figyelembe veszi az esetleges akadozásokat, képkocka-ingadozásokat (stuttering) is. Az 1% Low értéket a képkockaidők (frametimes) 99. percentilise alapján számítjuk ki, és azt átváltjuk FPS-re. Minél közelebb van ez az érték az átlagos FPS-hez, annál egyenletesebb a játékélmény, és annál simábbnak érzed a játékot. Hogy számodra melyik mutató fontosabb, azt már te döntöd el.
A videókártyák egyes modelljeinek teljesítménye az alábbi számítógépes játékokban mért képkockasebesség (FPS) eredmények számtani átlagaként van kiszámítva. Azok a játékok, amelyek a teljesítmény értékelésébe beleszámítanak, egy szimbólummal vannak megjelölve. A többi játék csak tájékoztató jellegű, és nem befolyásolja a teljes teljesítményértéket.
A videókártyák teljesítménye az alábbi játékokban mért 1% Low eredmények számtani átlagaként van meghatározva. Azok a játékok, amelyek beleszámítanak a teljesítményértékelésbe, egy szimbólummal vannak megjelölve. A többi játék csak tájékoztató jellegű, és nem befolyásolja a teljesítményértékelést.
Ha szeretnéd megtudni, hogy a videókártyák milyen teljesítményt nyújtanak az egyes játékokban, vagy hogy milyen beállításokkal és hogyan történtek a mérések, kattints a kívánt játék képére.
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya teljesítménye elsősorban a benne dolgozó GB207 grafikus processzortól (GB207-300-A1) függ. Ez a chip más RTX 5050 modellekhez képest eltérhet az előre beállított GPU órajeltől, a memóriák frekvenciájától, vagy akár a magasabb fogyasztási limittől, ami lehetővé teszi, hogy a kártya tovább tartsa a magasabb frekvenciát, és így jobb teljesítményt nyújtson. Ehhez természetesen hozzájárulhat egy hatékonyabb hűtési rendszer is, amely képes alacsonyan tartani a GPU hőmérsékletét. Összességében tehát elmondható: minél magasabb frekvencián működik a videókártya, annál jobb lesz a játékteljesítmény is. Ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a különböző gyártók RTX 5050-es modelljei közötti frekvencia- és teljesítménybeli eltérések jellemzően nem túl nagyok.
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya grafikus processzorának valós órajele a 3DMark Steel Nomad Stress Test terheléses tesztje során átlagosan 2 805 MHz-en működött. A fenti grafikon alapján jól összehasonlíthatod, milyen teljesítményre képes ez a modell más GeForce RTX 5050 videókártyákhoz képest, amelyeket eddig teszteltünk az Alza.hu oldalán.
GPU túlhajtása
Az új GeForce RTX videókártyáknál lehetőséged van az úgynevezett OC Scanner funkció használatára, amely automatikusan túlhajtja a kártyát, vagy dönthetsz a manuális beállítás mellett is. Én az utóbbit választottam, és az MSI Afterburner programot használtam hozzá. Első lépésként a Power Limit-et állítottam maximumra (115%). A Core Voltage értékét jelenleg nem lehet növelni (még a GIGABYTE Control Center szoftverben sem). Ezután fokozatosan emeltem a GPU órajelét (Core Clock) 50 MHz-es lépésekben, és minden lépés után játékokban teszteltem a stabilitást. A legmagasabb stabil érték +300 MHz volt, ami boost órajelben kb. 2 932 MHz-et jelentett.
VRAM túlhajtása
A grafikus memóriák tuningját hasonló módszerrel végeztem: lépésenként emeltem a VRAM órajelét 100 MHz-es lépésekben, közben játékokkal teszteltem a stabilitást. A stabil maximum +1 400 MHz volt, ami GDDR6 memóriánál 22 800 MHz effektív VRAM órajelet jelent.
Ezekkel a beállításokkal a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártyát újra leteszteltem néhány játékban az alábbi eredményekkel:
MSI Afterburner segítségével manuálisan tuningoltam a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártyát, amivel sikerült 8–15%-kal több teljesítményt kihozni belőle – ez már önmagában sem rossz, és egyes játékokban kifejezetten jól jöhet. A grafikus chip frekvenciája 307–340 MHz-el emelkedett, viszont ezzel együtt a fogyasztás is nőtt egy kicsit. A tuning hatására a videókártya fogyasztása játék közben átlagosan 13–24 wattal lett magasabb. Összességében 11%-kal nagyobb teljesítményt értem el, körülbelül 12%-kal magasabb fogyasztás mellett.
i
Kinek ajánlott ez a videókártya?
Ahogy a többi gyártó GeForce RTX 5050-es kártyái, úgy a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G is olyan teljesítményt kínál, ami elsősorban a kevésbé igényes játékosoknak szól – főleg azoknak, akik kizárólag alapértelmezett, 1 920 × 1 080 (FHD) felbontáson játszanak. Mivel ez a kártya gyengébb teljesítménnyel bír, és csak 8 GB grafikus memóriával rendelkezik, számíts arra, hogy nem minden játékot fogsz tudni maximális grafikai beállításokkal élvezni.
A GeForce RTX 5050 kártyák támogatják a modern Vulkan és DirectX 12 Ultimate renderelési technológiákat. Emellett elérhető rajtuk az NVIDIA saját fejlesztésű DLSS (Deep Learning Super Sampling) technológiája is, beleértve a legújabb DLSS 4 verziót MFG-vel (Multi Frame Generation). A támogatott játékokban ezeknek köszönhetően jelentősen növelheted a képkockaszámot.
Nemcsak játékhoz, hanem mesterséges intelligenciát (AI) használó alkalmazásokhoz is bevetheted a GeForce RTX 5050 videókártyákat – sőt, akár AI-modelleket is futtathatsz helyben ezek segítségével. Viszont itt is fontos számolnod azzal, hogy a visszafogottabb teljesítmény és a mindössze 8 GB-nyi memória komoly korlátokat szabhat az ilyen felhasználásnak.
A Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártyát egy igényesen kialakított WINDFORCE hűtőrendszerrel szerelték fel, amely három kisebb HAWK FAN ventilátort használ. Ezeknek nem okoz gondot az NVIDIA GB207-300-A1 jelzésű, alacsony fogyasztású grafikus chipjének hűtése. A rendszer ráadásul kiváló üzemelési tulajdonságokat biztosít a kártyának, például alacsony hőmérsékletet és terhelés alatt is rendkívül halk működést.
Ez a GAMING változat csak alapfelszereltséggel rendelkezik, így ezúttal le kell mondanod a látványos LED világításról vagy a Dual BIOS támogatásáról. Viszont számíthatsz a 3D ACTIVE FAN technológiára, amely alacsony hőmérsékleten automatikusan leállítja a ventilátorokat, és teljesen hangtalan működést biztosít – ez az úgynevezett félpasszív hűtés. Emellett örülhetsz annak is, hogy támogatja a modern szabványokat, például a DisplayPort 2.1b-t és a PCI Express 5.0 csatlakozót.
Ha a Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya hátrányait nézzük, sajnos több dolog is említést érdemel. A már említett szerény felszereltség (ami természetesen a gyártó döntése) mellett van még néhány tényező, amely minden GeForce RTX 5050 kártyára igaz, hiszen ezek a grafikus chip sajátosságai.
Először is, a 8 GB VRAM (videómemória) kapacitás egyre inkább kevésnek bizonyul az újabb játékokhoz, még Full HD (1 920 × 1 080) felbontás esetén is, amelyre ezek a kártyák készültek. Ha egy adott játék több memóriát igényel, kénytelen leszel visszavenni a grafikai beállításokat, különösen a textúrák minőségét, különben a képkockaszám annyira lecsökkenhet, hogy a játék élvezhetetlenné válik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az RTX 5050 egy kifejezetten belépőszintű, mainstream videókártya, így szinte minden játékban kompromisszumokat kell majd kötnöd.
A másik dolog, amire figyelned kell, az a PCI Express 5.0 csatlakozó, amely csupán 8 sávot használ. Ha az alaplapod nem támogatja a PCIe 5.0 szabványt, bizonyos játékokban – főleg ahol gyakori az adatforgalom a VRAM és a RAM között – kisebb teljesítménycsökkenést tapasztalhatsz. Különösen érdemes kerülni az olyan alaplapokat, amelyek csak PCIe 3.0-t támogatnak, mert ezeknél már érezhetőbb lehet a teljesítményveszteség.
Gigabyte GeForce RTX 5050 GAMING OC 8G
VideókártyákA Gigabyte RTX 5050 GAMING OC 8G videókártya alapvető játékélményt kínál azoknak a kevésbé igényes játékosoknak, akik kizárólag Full HD (1 920 × 1 080) felbontásban játszanak. Mivel teljesítménye visszafogottabb, és a videómemória kapacitása is mindössze 8 GB, ezért a legtöbb játékban nem fogod tudni a legmagasabb grafikai beállításokat használni. Ez a GAMING változat azonban egy minőségi, három ventilátoros hűtőrendszert kapott, amely kiváló működési tulajdonságokat biztosít: alacsony hőmérsékletet és halk működést.
Jelenlegi ára:
Előnyök
Hátrányok
Pavel Šantrůček
My name is Pavel Šantrůček, and I have been working professionally with graphics cards for more than 5 years. I've been mostly focused on structure reviews and graphics cards testing for the last two years, which has become an integral part of my working life at GPUreport.cz. As a programmer, I am also the author of several graphics cards frame-rate analysis tools. One of the most widely known is the Frame Latency Analytics Tool (FLAT), and it is widely used around the world.
