A képernyő felbontása
Kétségtelenül hallottad már a kijelző felbontása kifejezést. Akkor találkozunk vele, amikor például televíziót, monitort vagy mobiltelefont vásárolunk - gyakorlatilag bármilyen képernyővel vagy kijelzővel rendelkező eszközt. Ez egy olyan paraméter, amely azt jelzi, hogy hány képpont - úgynevezett pixel - alkotja a kijelzőn vagy képernyőn megjelenő képet. A gyártók a pixelek számát vízszintesen és függőlegesen is megadják, és minél több pixeles egy kijelző, annál részletesebb rajta a kép. Mi a helyzet a tévékészülékek, laptopok és mobiltelefonok kijelzőjének felbontásával, és milyen előnyei vannak a nagy felbontásnak?
A képernyő felbontása – TARTALOM
- A televíziók és monitorok felbontása
- A laptopok felbontása
- A mobiltelefonok és tabletek felbontása
- A nagy felbontás előnyei
- Felbontás vs. formátum vs. képátló
- Kijelző felbontás vs. tartalom felbontás
A televíziók és monitorok felbontása
A televíziók egyike azon eszközöknek, ahol a felbontás egy különösen fontos paraméter. Gyakorlatilag nem találkozhatunk olyan televízióval, melynek felbontása HD vagy HD Ready alatti. A ma elterjedt szabvány a Full HD és a 4K, amely a leggyakoribb átlóméreteknél elegendő felbontást biztosít. Már megjelentek a 8K felbontású tévék is, de ezek egyelőre csak előzetesen mutatják, hogy merre tartanak majd a tévékijelzők felbontásai a jövőben. A 8K tévék a részletességükkel és a valóban hatalmas képátlóméretükkel jeleskednek, de a fő probléma velük még mindig a megfelelő minőségben elérhető tartalmak hiánya.
A Full HD a monitorok szabványa, de a 2K és 4K vagy Ultra HD monitorok is egyre nagyobb teret hódítanak. A felmérések szerint a Full HD statisztikailag a legelterjedtebb felbontás, a legtöbb felhasználó ilyen képernyőt használ. A sor végén az Apple áll az iMac készülékekkel, melyekben a Retina kijelző felbontása eléri az 5K-t. A következő táblázat áttekintést ad a leggyakoribb felbontási szabványokról, amelyekkel a tévék és monitorok vásárlásakor találkozhatsz, valamint azok leggyakoribb képátlójáról.
| Megnevezés | Képpontok száma | Felhasználási terület |
|---|---|---|
| SD | 720 × 576 px | Manapság ez már egy elavult felbontásnak számít, ilyet láthatunk pl. a régebbi digitalizált VHS-eken. |
| qHD | 960 × 576 px | Ez szintén egy már elavult felbontás. |
| HD | 1 280 × 720 px | Alacsony felbontás mind a televíziók, mind a monitorok esetében. |
| HD ready | 1 366 × 768 px | Egy még mindig gyakori laptop felbontás. |
| HD+ | 1 600 × 900 px | A hagyományos televíziókban használt legkisebb felbontás. |
| Full HD | 1 920 × 1 080 px | A televíziók, monitorok és mobiltelefonok közös szabványa. |
| Quad HD (2K) | 2 560 × 1 440 px | Televíziókra nem jellemző, inkább mobiltelefonokban és monitorokban használatos. |
| Ultra HD | 3 840 × 2 160 px | Rövidebb oldala megegyezik a 4K-val, de maga a képernyő aránya más. |
| 4K | 4 096 × 2 160 px | A kortárs televíziózás aranyszínvonala. |
| 5K | 5 120 × 2 880 px | A Retina kijelzők kiváltsága az Apple iMac számítógépekben. |
| 8K | 7 680 × 4 320 px | A jövő felbontása, mely jelenleg csak a magas minőség rajongói számára alkalmas, mivel egyelőre kevés tartalom készül rá. |
Az alábbi ábra áttekintést ad a leggyakrabban használt felbontások közötti összefüggésről.
A laptopok felbontása
A laptopoknál is találkozhatunk különböző képernyőfelbontási tartományokkal. A legelterjedtebb a Full HD, ami sokaknak elegendő mind a finomság, mind az akkumulátor-üzemidő szempontjából. Az alábbi táblázat a leggyakoribb felbontástartományokat mutatja be.
| Megnevezés | Képpontok száma | A következő méreteknél használatos |
|---|---|---|
| HD | 1 280 × 800 px | laptopok 14"-ig |
| HD ready | 1 366 × 768 px | laptopok 14" és 15,6" között |
| Full HD | 1 920 × 1 080 px | 14", 15" és nagyobb laptopok |
| Ultra HD | 3 840 × 2 160 px | laptopok 15"-től |
| 4K | 4 096 × 2 160 px | 15" és nagyobb laptopok |
A mobiltelefonok és tabletek felbontása
A mobiltelefon-gyártók gyakran versengnek azon, hogy ki tud nagyobb felbontású készüléket piacra dobni. A cél azonban nem mindig a legnagyobb felbontás. Sőt, a Sony már extrém 4K felbontású készüléket is piacra dobott, de ez a legtöbb esetben egy apró, pici kijelzőn (a tévékkel vagy monitorokkal szemben) nem jelent igazi előnyt.
A Full HD és a magasabb felbontású változatok közötti különbség a felhasználó számára nehezen felismerhető, legalábbis a látványt tekintve. A gyártók ezt kihasználva eladnak egy QHD felbontású telefont, amely azonban Full HD felbontásban is képes megjeleníteni. Ennek oka, hogy a nagyobb felbontás egy jelentős hátrányt hoz magával, mégpedig a nagyobb akkumulátor fogyasztást. Ezért egyes gyártók közvetlenül a telefonjaikban kínálnak olyan funkciót, amely lehetővé teszi, hogy a felbontást alacsonyabbra váltsuk, így jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg.
Az Apple azt az érdekes megoldást találta ki, hogy az iPhone, iPad, Mac és MacBook készülékeiben Retina kijelzőt használ. A Retina kijelző paraméterei nincsenek egyértelműen meghatározva, hanem a készülék méretétől, típusától és a betekintési távolságtól függően változik. A kisebb betekintési távolsággal rendelkező kijelzők nagyobb pontsűrűséget (PPI), míg a nagyobb betekintési távolsággal rendelkező kijelzők kisebb PPI-t használnak. A gyakorlatban a Retinára való átállás a képpontok megduplázását jelenti mindkét irányban, azaz a felbontás megnégyszerezését. Ez a változás élesebb képet eredményez ugyanolyan fizikai méretek mellett.
Légy körültekintő, ha VR-t szeretnél használni a telefonodon. Ehhez ugyanis a lehető legnagyobb felbontásra van szükség. Ezért alaposan le kell ellenőrizni, hogy egy adott modell valóban nagy felbontással működik-e, vagy csak papírcsali a vásárló számára, ami nem befolyásolja a tényleges megjelenítést. A nagy felbontás és a nagyobb kijelző mellett a magasabb frissítési frekvencia is hasznos. Ez ugyanis simábbá és élvezetesebbé teszi a VR-élményt.
A mobileszközök képernyőfelbontásainak és -méreteinek rendszeresen bővülő adatbázis a screensiz.es oldalon található.
A nagy felbontás előnyei
Általában a nagyobb felbontás simább képet jelent, de ez csak akkor igaz, ha a képernyő átlója nem változik.
Az SD (Standard Definition) felbontáshoz képest a nagy felbontás számos előnnyel jár:
- Minél nagyobb a felbontás, annál több képinformáció jeleníthető meg.
- A nagyobb felbontású kijelző logikusan nagyobb, így több elemet tud befogadni. Ez különösen hasznos a számítógépes monitorok és a telefonok kijelzői esetében.
- Több részlet - a nagyobb pixelsűrűségnek (PPI) köszönhetően (lásd alább) a TV/kijelző több részletet képes megjeleníteni, különösen HDR-rel együtt.
- Tisztább és élesebb - a kép még a gyorsabb jeleneteknél sem elmosódott vagy ködös.
- A nagyobb felbontás nagyobb tévékészüléket is jelent, ami a nézési távolságot is módosítja. Nem kell a képernyőre tapadnod, hogy el tudd olvasni a feliratokat.
- Élénkebb színek.
Felbontás vs. formátum vs. képátló
A képfelbontás és a képformátum kifejezések használata könnyen zavart okozhat, pedig a jelentésük határozottan nem ugyanaz. Mint fentebb írtuk, a felbontás a megjelenítő eszközön található képpontok száma. A képformátum viszont az az arány, amelyben ezek a pixelek elhelyezkednek. Ez azt jelenti, hogy a kép közelebb áll-e a négyzethez - mint a korábban használt 4 : 3 televíziós formátumnál -, vagy pedig változó magasságú vagy szélességű téglalap lesz belőle. Minél hosszabb a kép vízszintes oldala és minél rövidebb a függőleges oldala, annál alacsonyabb a kép.
A formátumot figyelembe kell venni mind maguknál a megjelenítő eszközöknél (a tévékészülékek ma már 16 : 9-esek, a mobiltelefonok gyakran 18 : 9-es vagy 19,5 : 9-es formátummal rendelkeznek), mind pedig a tartalomnál, amelyet nézni szeretnénk. Gyakori jelenség, hogy vízszintes fekete sávokat láthatunk a képen, ha a médiaformátum keskenyebb, mint a TV-formátum. Ritkábban a TV függőleges fekete sávokat jelenít meg a kép oldalain. Ez a helyzet például akkor áll fenn, amikor a régebbi 4 : 3 TV-műsorokat nézzük a ma már elterjedt 16 : 9-es képernyőn.
Érdekességképpen nézzük meg a leggyakrabban használt formátumokat, amelyek a mozifilmektől erednek, és a mozifilmekkel együtt fejlődtek.
- 1,33 : 1 – (más néven 4 : 3) a hagyományos televíziós képernyő formátuma.
- 1,37 : 1 – a 35 mm széles filmszalag formátuma, amelyet a hangosfilm felfedezésétől 1953-ig használtak.
- 1,466 : 1 – az IMAX technológiában használt formátum.
- 1,66 : 1 – a Super 16 mm-es filmszalag formátuma.
- 1,77 : 1 – vagy 16 : 9 - a ma legelterjedtebb televíziós formátum és a digitális műsorszórás szabványa.
- 1,85 : 1 – egy másik formátum, amelyet az Egyesült Államokban a 35 mm-es filmekhez használnak, flat-nek nevezik.
- 2,40 : 1 – egy szélesvásznú formátum, amely cinemascope néven vált ismertté.
Van még egy lényeges szám, amelyről szót kell ejtenünk, amikor a monitorok, kijelzők és televíziók paramétereinek összehasonlításáról van szó, ez pedig a képátló. Ez a képernyő bal alsó és jobb felső sarka közötti távolságot jelzi. Hüvelykben szókás megadni, és minél nagyobb a szám, annál nagyobb a kijelző területe. A növekvő képernyőfelbontás lehetővé teszi a képernyők megnagyobbítását is. Míg a 4K tévék korábban 65 vagy 75 hüvelyknél érték el a méretbeli felső határt, addig a 8K tévék már majdnem elérik a száz hüvelykes határt.
Kijelző felbontás vs. tartalom felbontás
Ezen a ponton még egy lényeges tényre rá kell mutatni: fontos megérteni a különbséget a kijelző (azaz a TV, monitor stb.) és a tartalom (azaz a film, amit meg akarunk nézni) felbontása között. Igazi 4K-t csak akkor kapunk, ha 4K videojelet fogadunk. Ebben az esetben a tévé egy pixele a videó egy pixelét jeleníti meg. Ha a kijelző nagyobb felbontású, mint a videojel, akkor felskálázza a képet. Ezzel szemben egy Full HD panelen a 4K tartalom minősége kárba vész.
A felbontás a kép minőségét befolyásoló paraméter. Különösen a nagyobb megjelenítési területek esetében fontos. A mobiltelefonok esetében a túl nagy felbontás csalóka lehet a vásárlók számára, mivel a gyakorlati haszna nem feltétlenül jelentős.