NFC

Az NFC (Near Field Communication, azaz rövid hatótávolságú kommunikáció) körülbelül 20 cm távolságon belül működik. A rendkívül rövid távnak köszönhetően az átvitelt befolyásoló külső tényezők hatása minimális. A technológia legfőbb előnye, hogy az eszközök automatikusan összekapcsolódnak, nincs szükség több lépésre a kapcsolódáshoz, csak egymáshoz kell érinteni az eszközöket, és az adatátvitel egy tized másodpercen belül automatikusan megkezdődik.     

Fontos leszögezni, hogy az NFC nem egy feljavított Bluetooth átvitel. Két teljesen különböző technológiáról van szó, amelyeket más-más esetekben használunk. A Bluetooth nagyobb távolságokon működik, és gyorsabb adatátviteli sebességre képes, míg az NFC, a rendkívül megbízható kapcsolódásnak és a gyors eszközpárosításnak hála, inkább kisebb mennyiségű adat átvitelére alkalmas. Az adatküldésen túl az NFC teljesítmény megosztására is alkalmas, így segítségével egy okostelefon feltölthet egy másikat.

Az NFC külföldön máris fontos szerepet játszik a mindennapokban. A Google Wallet például lehetővé teszi, hogy NFC kapcsolaton keresztül az okostelefonunkkal fizessünk, pontosan ugyanúgy, ahogy a biztonsági chippel ellátott bankkártyánkkal tennénk. Az NFC-vel ellátott készülék használható biztonsági beléptetőkártyaként chip helyett. Röviden: az NFC remekül programozható, és manapság már akár Te is egyszerűen felprogramozhatod az úgynevezett NFC tagek segítségével különféle célokra. 

Az NFC "tag"-ek, vagyis az eszközökre ragasztható passzív chipek először 2006-ban jelentek meg a piacon. Az NFC "tag" nem más, mint egy NFC támogatással rendelkező, programozható chip. Az NFC chip konfigurálása intuitív applikációk használhatóak, amelyek a Google Android és Apple iOS rendszerekkel is kompatibilisek. A chipre beállítható egy adott szám tárcsázása, Internetkapcsolat beállítása vagy akár csendes profil beállítása is.