A technológiai fejlődést gyakran folyamatos evolúcióként érzékeljük, ahol az új ötletek zökkenőmentesen válnak sikeres termékekké. De mi történik, ha az úttörő innovációk túl korán érkeznek, és nem találnak visszhangra a saját korukban? Gondolj csak az ókori gőzgépre vagy a 19. századi mechanikus számítógépekre – a történelem tele van olyan látnokok történeteivel, akiknek a találmányai megváltoztathatták volna a világot, de éppen azért buktak el, mert megelőzték a korukat. A következő cikkben olyan történelmi történeteket mutatunk be, amikor az ötletek és gondolatok helyesek voltak, de a világ még nem állt készen rájuk.
A technológiai evolúció egyik legkülönösebb megfigyelése, hogy egy alkotó, aki kivételes ötlettel áll elő, egyszerűen azért járhat balszerencsével, mert túl korán rukkolt elő vele. Klasszikus példa erre Alexandriai Hérón (i. sz. 10–75) gőzgépe – ő már az időszámításunk kezdetén olyan szerkezetet alkotott, amely másfél ezer évvel korábban hozhatta volna el az ipari forradalmat, mint ahogy az ténylegesen bekövetkezett.
Az antikythérai mechanizmushoz, az emberiség történetének első mechanikus számítógépéhez hasonlóan itt is összeütközésbe került a klasszikus antik műveltség a feltörekvő kereszténységgel, amely a gyűlölt „pogány tévtanokat" szisztematikusan elpusztította. A kereszténység ugyanis nem tett különbséget tudomány, filozófia és vallás között – és különösen haragudott a püthagoreusakra, arra a filozófiai-matematikai iskolára, amely a matematikában kereste a szépséget és a világ rendjét. Hérón művei és a klasszikus hellén világ további alapvető szövegei éppen ezért csak arab fordításokban maradtak fenn számunkra.
Egy másik technológia, amely minden kétséget kizáróan gyakorlatias, de egyszerűen korán érkezett, a pascalina volt, Blaise Pascal (1623–1662) mechanikus számológépe. Ezekből a mechanikus számológépekből Pascal nagyjából ötvenet készített, néhány példány a mai napig fennmaradt – és bár fantasztikus lehetőségeket kínáltak a rutinszámítások automatizálására, a hétköznapi kereskedők számára drágák és elérhetetlenek voltak. Noha a konstrukciója áttörő elemeket tartalmazott, például az átvitelt a helyiértékek között, és számológépeit a német matematikus, Gottfried Wilhelm von Leibniz tovább tökéletesítette, ezek a gépek nagyjából kétszáz-háromszáz évvel korábban érkeztek, minthogy a tömeggyártás valóban praktikus eszközzé tehette volna őket a matematikai számítások egyszerűsítésére.
A túl korán érkezett technológia talán leglátványosabb példája az Analytical Engine volt, amelyet az angol matematikus, Charles Babbage (1791–1871) tervezett. Míg Pascal és Leibniz számológépeken dolgoztak, Babbage egy valódi, mechanikus, programozható számítógépet szándékozott megépíteni – és nem csak ezt: Ada Lovelace grófnő (1815–1852) a még meg sem épített géphez megírta a történelem első programját, amely Bernoulli-számokat keresett. Amikor százötven évvel később szimulálták a programját, kiderült, hogy hibátlanul volt megírva!
Charles Babbage egész életében küzdött a finanszírozás megszerzésével a rendkívül költséges Difference Engine, majd a jóval bonyolultabb Analytical Engine projektjéhez. Egyik gépe sem működött a gyakorlatban, ami hatalmas csalódás lehetett, hiszen a rekonstrukcióik működőképesek! A nagy probléma, amiről Babbage nem tudott, az volt, hogy a hatalmas mennyiségű acél fogaskerék apró hibái összeadódnak – és végül mechanikus ellenállásként jelentkeznek, amely a mechanizmus bonyolultságával folyamatosan nőtt. Babbage gépeit a 19. században egyszerűen azért nem lehetett megépíteni, mert a gyártási pontosság nem volt elegendő egy ilyen összetett mechanikus gép elkészítéséhez – ahhoz modern, rendkívül precíz megmunkálási technológiákra lett volna szükség. Az első mechanikus számítógépet tehát azért nem lehetett megépíteni, mert a saját megalkotásához számítógép által vezérelt gépekre lett volna szükség!
Babbage száz évvel megelőzte a valóságot. De még ma is újra és újra előfordul, hogy olyan termékeket dobnak piacra, amelyek kissé átugorták a saját korukat, és túl korán érkeztek. Például ma teljesen természetesnek tartjuk a vezeték nélküli egereket és billentyűzeteket – csakhogy ezek már a huszadik század 80-as éveiben is léteztek – és mivel infravörös (IrDA) átvitelen alapultak, nem voltak túl praktikusak.
1982-ben Kanadában megjelentek a NABU számítógépek, amelyek nyolcbites otthoni számítógépek voltak meghajtó nélkül: Programjaikat kábeles modemen keresztül töltötték le egy kábelszolgáltató hálózatáról, amely ezt a szokatlan szolgáltatást előfizetéses formában kínálta, és folyamatosan cserélgette a szoftvereket és játékokat, amelyeket a felhasználók a kábelszolgáltatásukon keresztül letölthettek a számítógépükre. A digitális terjesztésnek ez a formája tíz évvel megelőzte az internet elterjedését, és húsz évvel a Steam szolgáltatás megjelenését, amely hasonló elven működik. És míg ma a digitális terjesztés hatalmas siker, az eredeti projekt a kanadai kormány támogatása ellenére csődbe ment.
Számos technológia forradalmi, de megjelenése után ide-oda imbolyog a kudarc és a siker között. Az alkatrészek árának csökkenésével egyre népszerűbbek lesznek az ultrabookok – igaz, csak idővel, mert az elsők nagyon drágák voltak, és „kevesebb funkciót és lassabb működést kínáltak karcsú testben – elképesztően borsos áron". Ma, a kijelzők és akkumulátorok árának csökkenésével, valamint az alkatrészek egyre nagyobb fokú integrációjával az egykori luxustermékekből nagyon kedvező ár-érték arányú gépek lettek. Ezt talán a legjobban a MacBook Air notebookokon láthatod, amelyek ma rendkívül praktikusak és alkalmasak a mindennapi használatra, miközben az áruk már a hétköznapi felhasználók számára is nagyon elfogadható, és a processzoraik teljesítménye még az igényesebb felhasználásra is megfelel.
Sokféleképpen előzhetik meg a technológiák a saját korukat – és bár jók, ésszerűek, sőt gyakran teljesen víziószerűek, mégsem járnak sikerrel, egyszerűen azért, mert nincsenek meg a megfelelő feltételek, vagy nincs rájuk valós igény. Az antikythérai szerkezet minden bizonnyal forradalmi volt, de az égi jelenségek előrejelzése olyan dolog volt, ami csak nagyon kevés tudóst érdekelt – ráadásul minden egyes szerkezetet kézzel készítettek, így biztosan drága volt. Hérón gőzgépe feleslegesnek bizonyult egy olyan társadalomban, amely a rabszolgák erejére támaszkodott – és amelyet inkább a hatalmi harcok érdekeltek, mint a munkatermelékenység növelése. A Pascaline és Babbage gépe helyes gondolatok voltak, csak megelőzték a korukat: a Pascaline drága volt, az Analytical Engine pedig túl bonyolult ahhoz, hogy a viktoriánus kori technológia valóban meg tudta volna valósítani.
És ez az a probléma, amely a vízionáriusok következő generációit is fenyegetheti: Lehetnek helyes gondolataik, víziójukkal egyenesen a jövőbe mutathatnak – mégis elbukhatnak, mert túl korán jöttek, túlságosan alkalmatlan időben.
i
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Olykor még a legzseniálisabb és legforradalmibb gondolatok is kudarcot vallhatnak, ha nem támogatják őket megfelelő feltételek, technológiák vagy társadalmi érdeklődés. Az olyan innovátorok, mint Alexandriai Hérón, Blaise Pascal, Charles Babbage és mások megelőzték korukat, munkájuk azonban a jövőbeli fejlődés alapvető építőkövévé vált.
