A gyorstöltők egyre népszerűbbek. Az akkumulátort lényegesen rövidebb idő alatt töltik fel, mint a hagyományos töltők, a különbség egyes esetekben akár több tíz perc is lehet. Jó hír, hogy ha a mobiltelefonodat körülbelül az elmúlt egy évben vásároltad, nagy valószínűséggel a dobozban találtál egy gyorstöltőnek vagy fast chargernek nevezett eszközt is. Milyen további előnyeik vannak? Vannak hátrányaik is? És valójában hogyan működnek a gyorstöltők?
A töltő olyan eszköz, amely egyik végével – a csatlakozóval – a konnektorhoz (vagy a számítógép USB-portjához), a másik végével pedig a mobiltelefon bemenetéhez csatlakozik. Csatlakoztatás után energia áramlik a töltőbe, amely fokozatosan feltölti a csatlakoztatott eszköz akkumulátorát. A károsodás elleni védelemről az úgynevezett szabályozó áramkörök gondoskodnak, amelyek jelzik a felhasználónak, ha az akkumulátor elérte a teljes töltöttséget, és itt az ideje leválasztani a töltőt. Ha ugyanis nem lenne korlátozva az akkumulátorba áramló áram mennyisége, az károsodhatna. Ezek a szabályozó áramkörök a töltési sebességet is befolyásolják.
Néhány hagyományos töltő gyorsabban is képes feltölteni a telefont, mint mások, de ettől még önmagában nem lesz belőlük gyorstöltő. A telefonnak és a töltőnek is rendelkeznie kell speciális technológiával, amely mindkét oldalon lehetővé teszi a gyorstöltést. Ha a töltő ilyen technológiával rendelkezik, a szabályozó áramkör több áramot enged át, és a töltés gyorsabb lesz. Milyen gyorsulásról beszélünk? Az alábbi táblázat összehasonlítja a hagyományos töltőt a Fast Charge technológiával felszerelt töltőkkel.
| Töltés típusa | Az akkumulátor töltöttsége 30 perc töltés után (%-ban) |
Töltési sebesség |
|---|---|---|
| Hagyományos töltő | 18 | 1× |
| Quick Charge 1.0 | 30 | 1,7× |
| Quick Charge 2.0 | 63 | 3,5× |
| Quick Charge 3.0 | 71 | 4× |
| Quick Charge 4.0 | 80 | 4,5× |
| Quick Charge 5.0 | 100 | 10× |
A piacon lévő gyorstöltők gyakorlatilag mindegyikének alapját a Qualcomm Quick Charge technológiája adja. Más vállalatok hasonló elvet használnak, és a fent említett cég által biztosított licenc alapján működnek. Ma már szinte minden közép- és felsőkategóriás telefon támogatja a gyorstöltést. Mindez a töltést vezérlő áramkörökön múlik. Így a gyártó döntésén áll, hogy az adott készülékében alkalmazza-e a gyorstöltési technológiát.
A Quick Charge technológia célja a töltés hatékonyságának maximalizálása. Lényegében tehát arról van szó, hogy mit enged meg a fent említett szabályozó áramkör. A modern, Quick Charge 4 és 4+ technológiával rendelkező eszközök akár 20 V-os töltőt is képesek kezelni, és legfeljebb 27 W teljesítményt érnek el. Az egyszerűbb, alsóbb kategóriás telefonok általában csak 5 V-ot tudnak kezelni, teljesítményük nem haladja meg a 10 W-ot, de ez továbbra is gyorstöltésnek számít.
A gyorsabb töltés azonban csak egy meghatározott pontig működik, amíg az akkumulátor el nem ér egy bizonyos töltöttségi szintet. Ettől a ponttól a teljes feltöltésig az energiafelvétel folyamata lassabbá válik. Ez a határ általában 80% körül van. A töltés sebességét tehát az akkumulátor kiindulási töltöttségi szintje is befolyásolja.
A gyorsabb töltéshez mindkét oldalon megfelelő alkatrészekre van szükség. Egy modern gyorstöltő nem lesz hatással egy régebbi telefon töltési sebességére, mert a szabályozó áramkör nem enged át több energiát. És ez fordítva is igaz. Egy modern telefon ugyan fel lehet szerelve Quick Charge technológiával, de régebbi töltővel nem tudod gyorsabban feltölteni.
Szinte minden modern telefon már valamilyen formában rendelkezik gyorstöltési funkcióval. A gyorstöltés lehetősége ma már az alsó-középkategóriás telefonoknál is elérhető, ahol az ár viszonylag alacsony.
Minden Quick Charge támogatással rendelkező telefon és tablet gyorsított üzemmódban tölthető. Ezzel a technológiával főként a Qualcomm Snapdragon processzorral szerelt mobileszközök rendelkeznek. Ide elsősorban a közép- és felsőkategóriás mobilok tartoznak. A Samsung telefonok az úttörők közé tartoznak ennek a technológiának az alkalmazásában, ezért szinte minden, az elmúlt évben megjelent telefonjuknál számíthatsz gyorstöltésre. Ez azonban nagyjából minden közép- és felsőkategóriás gyártóra igaz, ahol ma már megtalálod ezt a lehetőséget. Gyorstöltéssel a takarékosabb vásárlóknak szánt, nagyon alacsony árú telefonoknál is találkozhatsz, például a Xiaomi Redmi 15c esetében, amely támogatja a 33 W-os gyorstöltést.
Az iPhone modelleknél a gyorstöltés támogatása csak az iPhone 8-tól kezdődően jelent meg. Így akár azt is mondhatnánk, hogy a vállalat sokáig babérjain ült. Ezt azonban később kijavították, mert az összes újabb modell már rendelkezik gyorstöltéssel. A régebbi modellek, tehát az iPhone 7 és a korábbiak, a gyorstöltést nem támogatják. A vállalat egy új szabvány, a Power Delivery útjára lépett. A legújabb iPhone 12 modellek azonban már nem érkeznek töltővel a dobozban. Ha tehát ilyen modell tulajdonosa vagy, és szeretnéd teljes mértékben kihasználni a gyorstöltést, külön kell vásárolnod legalább 20 V-ot támogató töltőt.
Az elmúlt években a gyorstöltés másik szabványával is találkozhattál, ez pedig a Power Delivery. Ezt főként az Apple telefonjai használják, de Androidos telefonok és sok más eszköz is támogatja. Létrejötte a USB-csatlakozással foglalkozó nonprofit USB Implementers Forum szervezethez köthető. Az első telefonok, amelyek Power Delivery gyorstöltéssel rendelkeztek, az iPhone 8 modellek voltak, így ezek lettek az első Apple telefonok, amelyek támogatták a gyorstöltést.
Ennek a szabványnak az egyik nagy előnye az akár 100 W-os ígért teljesítmény. További előnye a biztonság, mivel egy 15 W-os töltést támogató telefont akár 50 W-os töltőre is csatlakoztathatsz anélkül, hogy több energiát kapna, mint amennyire szüksége van. A szabvány USB-C csatlakozóval működik együtt, így nemcsak telefonokat, hanem órákat, tableteket és más eszközöket is tölthetsz vele.
Mint minden más elektromos eszköznek, a gyorstöltőknek is rendelkezniük kell bizonyos védelmi funkciókkal. Ezek növelik az egész eszköz biztonságát, és egyúttal segítenek ellensúlyozni a fent említett hátrányok egy részét. Milyen biztonsági funkciókról van szó?
A gyors töltést rögtön háromféle eszköztípus teszi lehetővé. Ezek a következők:
Az elmúlt évek trendjét a vezeték nélküli töltők jelentik. Többnyire kerek töltőpadok vagy állványok formájában jelennek meg, amelyekre elég ráhelyezned a telefont. Ezután mágneses indukció segítségével töltődik. A vezeték nélküli töltők legnagyobb előnye tehát a kényelmes használat. Hátrányuk ezzel szemben az alacsonyabb töltési sebesség.
A vezeték nélküli töltők alapja a tekercs által létrehozott mágneses mező. A mobiltelefonban ezután egy második tekercsben váltakozó áram indukálódik, amelyet később egyenirányítanak, majd az akkumulátorba vezetnek. A Qi szabvány, amellyel a vezeték nélküli töltők rendelkeznek, a töltésen kívül lehetővé teszi az eszköz és a töltőpad közötti kommunikációt is. Ez például azt jelenti, hogy a töltőpad érzékeli, amikor a telefon már teljesen fel van töltve, és leállítja az energia továbbítását, ezzel megakadályozva az eszköz károsodását.
Semmi sem tökéletes, és a gyorstöltésnek is megvannak a maga hibái, amelyeket egyelőre nem sikerül teljesen kiküszöbölni. Melyek ezek?
Az összes Quick Charge szabványváltozat összehasonlítása a következőképpen néz ki:
|
|
Quick Charge 1.0 | Quick Charge 2.0 | Quick Charge 3.0 | Quick Charge 4+ | Quick Charge 5 |
|---|---|---|---|---|---|
| Feszültség | 5 V | 5 V / 9 V / 12 V | 3.2 V–20 V dinamikusan | 2 V, 9 V USB-n keresztül, 3.6–20 V | 3.3 V–20 V |
| Maximális teljesítmény | 10 W | 18 W | 18 W | 27 W | 100W |
| Támogatott chipsetek | Snapdragon 600 | Snapdragon 200, 400, 410, 615, 800, 801, 805, 808 és 810 |
Snapdragon 820, 620, 618, 617 és 430 |
Snapdragon 845 | Snapdragon 865, 865+ |
A gyorstöltés időt takarít meg, és ma már szinte minden modern telefonban megtalálod. A gyártók már számos töltőtípust kínálnak, legyen szó vezeték nélküli, autós vagy USB-C csatlakozóval ellátott változatokról.
