A hagyományos páraelszívók kisebbek, mint a kéményes vagy a sziget páraelszívók, ezért ideálisak kisebb konyhákba is, például panelházakban. Nem annyira feltűnőek, és a beszerelésük – leggyakrabban a felső szekrények alá vagy közvetlenül a tűzhely fölé – viszonylag egyszerű.
* A helyiség mérete: 7 × 5 m
* Belmagasság: 2,9 m
* A helyiség térfogata: 7 × 5 × 2,9 m = 101,5 m³
* A teljes térfogat, amelyet óránként ki kell cserélni: 3 × 101,5 m³ = 304,5 m³
* A páraelszívó minimális teljesítménye: 305 m³/h
A páraelszívó szélességének meg kell egyeznie, vagy nagyobbnak kell lennie, mint a főzőlap szélessége. A hagyományos páraelszívóknál az alábbi lehetőségek közül választhatunk:
A hagyományos páraelszívók a munkafelületet halogénizzókkal vagy LED diódákkal világítják meg. A LED-ek jobb fényt biztosítanak közvetlenül a főzőfelületre, energiatakarékosabbak, kevésbé melegszenek fel, és ellenállóbbak a gyakori ki- és bekapcsolással szemben.
A hagyományos páraelszívók vezérlése történhet nyomógombokkal, vagy elektronikus vezérléssel kijelzőn keresztül. Általában 2–3 teljesítményszint állítható be.
A nagyobb zajszint elkerülése érdekében fontos, hogy az elszívócső ne érjen a szekrényhez. Minél rövidebb és egyenesebb az út kifelé, annál hatékonyabb lesz a páraelszívás. A legjobb hatásfokot a 2–3 méteres egyenes cső biztosítja, a hosszabb cső vagy az ívek csökkentik a teljesítményt.
A keringtetéses üzemmódú páraelszívók a levegőt szagszűrők segítségével tisztítják meg. Ezek aktív szenet tartalmaznak, amely kiszűri a szennyeződéseket és a megtisztított levegőt visszavezeti a helyiségbe. A szénszűrőket nagyjából félévente érdemes cserélni. A legtöbb szűrő telítettségjelzővel rendelkezik, így könnyen felismerheted, mikor szükséges a csere. Emellett minden készülék fel van szerelve zsírszűrővel is, ami lehet fém vagy textil kivitelű.
Az energiahatékonysági osztály mutatja a páraelszívó teljesítményét és energiafogyasztását, vagyis azt, mennyi energiát igényel a maximális teljesítmény eléréséhez. A jelölés A-tól G-ig terjed, ritkábban találkozhatsz A+ megjelöléssel is. Ez az információ mindig megtalálható az energiahatékonysági címkén.
Az energiacímke törvény által előírt tartozéka minden páraelszívónak. A gyártók ezen tüntetik fel a készülék adatait, amelyeket előre meghatározott feltételek mellett mérnek.
Mit találsz meg az energiacímkén?
A hagyományos páraelszívók működhetnek elvezetéses módban, amikor a gőz kivezető csövön, kéményen vagy szellőzőaknán keresztül a szabadba távozik. Néhány modell keringtetéses üzemmódban is használható, ekkor a levegő az aktív szénszűrőn halad át, majd megtisztítva visszakerül a helyiségbe.
Kisebb konyhákban a kevésbé erős elszívók is jól teljesítenek. Mindig a helyiség mérete alapján érdemes választani. Számold bele azt a teret is, ameddig az első ajtó bezárható – tehát ha a konyha az étkezővel vagy a nappalival egybenyitott, mindkét helyiség méretét figyelembe kell venni.
A hagyományos páraelszívónak óránként legalább háromszor kell tudnia kicserélni a levegőt, ideális esetben akár tízszer is. Például egy 5 × 5 × 2,9 m-es konyhához minimum 218 m³/h teljesítményű készülék ajánlott. Ez azonban a legkisebb szükséges érték – célszerű nagyobb teljesítményt választani a hatékonyabb elszívás érdekében.
Az aktívszén-szűrők olyan kazetták, amelyeket a páraelszívókba kell helyezni keringtetéses üzemmódban, ha nincs lehetőség közvetlen elvezetésre. A szűrőn áthaladva a levegő megtisztul, majd visszajut a helyiségbe. A szűrőket a használat intenzitásától függően körülbelül félévente cserélni kell, és a zsírszűrőkkel ellentétben nem moshatók.
Annak érdekében, hogy a páraelszívó hatékonyan működjön, a főzőlap fölé 65–75 cm magasságba kell felszerelni. Gáztűzhely esetén a 75 cm, elektromos főzőlapnál a 65 cm a javasolt. A páraelszívónak szélesebbnek kell lennie, mint maga a főzőfelület.
A jó teljesítmény és a hosszú élettartam érdekében fontos a páraelszívó rendszeres tisztítása – kívülről és belülről egyaránt. Elsőre bonyolultnak tűnhet a feladat, de a Hogyan tisztítsuk meg a páraelszívót? cikkünkben megmutatjuk, hogy néhány tipp segítségével könnyedén és gyorsan elvégezheted. Ott azt is megtudhatod, milyen gyakran kell cserélni a zsírszűrőt és az aktívszén-szűrőt.
Elvezetéses üzemmódban a gőz a szabadba távozik kivezető csövön, kéményen vagy szellőzőaknán keresztül. A hatékony működés és az alacsony zajszint érdekében a kivezető cső legyen a lehető legrövidebb, minél kevesebb kanyarral. Átmérője legalább akkora kell legyen, mint a páraelszívó kimeneti nyílásának átmérője.
A keringtetéses üzemmódot akkor használjuk, ha az épület adottságai nem teszik lehetővé a szabadba történő kivezetést – tipikusan társasházakban, panellakásokban. Ilyenkor aktívszén-szűrők működnek, amelyek megtisztítják a levegőt, majd az visszajut a helyiségbe. A páraelszívó ebben az üzemmódban kissé hangosabb, és a teljesítménye is valamivel alacsonyabb, mint elvezetés esetén.
A visszacsapó szelep az elvezetéses üzemmódnál kap szerepet. A páraelszívó kivezető csonkjára szerelik, és megakadályozza, hogy a kéményen keresztül a hideg levegő visszaáramoljon a helyiségbe.
