Az egyik legnagyobb filozófiai vita, ami valaha is zajlott, az élet keletkezésének kérdése körül forog: az élet egyszeri teremtés eredménye, ahogy azt számos vallás állítja, vagy egy hosszú evolúciós folyamat végeredménye? Ne aggódj, ez a cikk nem arról szól, hogy vitatkozzunk vagy meggyőzzünk bárkit is egyik vagy másik elméletről – inkább a technika szemszögéből mutatja meg, hogyan lépik túl az evolúciós elvek a biológia határait, és hogyan hatnak világunk minden területére – a vallási gondolatoktól a társadalmi rendszereken át egészen azokig a technológiai innovációkig, amelyek mozgatják a világot és megváltoztatják az életmódunkat.
Az egyik klasszikus filozófiai vita az a kérdés, hogy az élet teremtés (kreáció) vagy evolúció útján jött-e létre. Ez az a kérdés, amelyért leginkább a kreacionisták harcolnak elszántan – olyan emberek, akik a teremtésről szóló vallási elképzelésekből indulnak ki, gyakran a Biblia szerinti egyszeri és tökéletes teremtés értelmében. Szerintük a világ a kezdetekkor megteremtetett, és azóta semmi sem változik.
Érdekes, hogy nem minden vallás képviseli a változatlanság ilyen elképzelését. Az a lehetőség, hogy az idő múlásával új fajok és új jelenségek bukkannak fel, megjelenik például az ókori egyiptomi vallásban, amely a világ egyfajta evolúcióját feltételezi: ahogy fokozatosan új jelenségek tűnnek fel, velük együtt jelennek meg az isteneik is. Meg kell azonban jegyezni, hogy maguk az egyiptomiak csak nagyon lassan és nagyon óvatosan újítottak, ellentétben például a görögökkel, akik gyorsan nagy előrelépéseket tettek mind a művészetben, mind a tudományban.
Maga az evolúció gondolata rendkívül egyszerű, és az optimalizálás területén is nagyon egyszerűen működik: Létrehozol egy kiindulási állapotot, abból véletlenszerű variációkat készítesz, majd az eredményt egy úgynevezett kritériumfüggvénnyel teszteled, amely megmondja, mennyire felel meg az adott variáció a kitűzött célnak. Ezután kidobod a populációból a leggyengébb mintákat, a legjobbakból újabb variációkat készítesz – és addig ismétled a folyamatot, amíg el nem érsz egy megfelelő eredményt.
Az evolúciós algoritmusok nem garantálják, hogy megtalálod a legjobb eredményt, de általában képesek megfelelő megoldást találni, mégpedig meglepően gyorsan. Lényegében egy versenyalapú rendszerről van szó, amelyben a legendás „vak órásmester" véletlenszerűen módosítgatja a darabokat, amelyeket a kritériumfüggvény hoz elé igényes vásárlóként. Igen, az evolúcióval kapcsolatos legtöbb tévhit azon alapul, hogy általában figyelmen kívül hagynak valamilyen lényeges elemet, például a próbálkozások számát (az evolúció masszívan párhuzamosan működik), vagy éppen a kritériumfüggvény jelenlétét, amely pótolja a „vak órásmester hiányzó szemeit". Ha a mutációk eredményeit semmihez sem hasonlítod, és nem távolítod el a leggyengébbeket, az evolúció nem halad sehová.
Az evolúció egy általános elv, amely újra és újra felbukkan a gazdaságban, az emberi társadalomban, sőt a vallásban is – a kereszténység esetében például felrajzolható egy evolúciós fa, amely a judaizmustól számos ágig vezet, mint az orientális kereszténység, az ortodoxia, a katolicizmus vagy a protestantizmus. Itt is verseny folyik azért, hogy melyik irányzat felel meg jobban a kor igényeinek, melyik lesz domináns, és melyik szorul a perifériára.
A legmeglepőbb az, hogy az evolúciós mechanizmusok a technikára is vonatkoznak, ami tökéletes példája a rendkívül intelligens emberek által szándékosan létrehozott eszközöknek. Itt is azonosíthatók azok az evolúciós nyomások, amelyek például a 19. és 20. század fordulóján mechanikus vezérlők megjelenéséhez vezettek, mivel a hajók fedélzetén lévő ágyúk képességei meghaladták az irányított tüzelés lehetőségeit nagy távolságokra. Vagy megtalálhatók az intenzív evolúciós verseny pillanatai, mint amilyen a 70-es és 80-as évek fordulóján robbant ki a szalagos videorendszerek (VHS, Video 2000 és Beta) között, valamint a lemezeken terjesztett videó között, mint a Laserdisk, majd később a VideoCD és a DVD.
Bár a technikában rendkívül kifinomult és átgondolt rendszerekről van szó, a piacra kerülés után alá voltak vetve az evolúciónak – és az nem feltétlenül a legkifinomultabb és technológiailag legtökéletesebb megoldást részesíti előnyben, hanem azt, amelyet a piac leginkább igényel. A technológiai evolúciót nemcsak műszaki és konstrukciós szempontok alakítják, hanem a kereslet is, legyen szó kompatibilitásról, elérhetőségről vagy árról. A kereslet olyan tényezőket hoz a folyamatba, amelyek gyakran nehezen érthető furcsaságokhoz vezetnek. Ezek a jelenségek tisztán technikai szemszögből sokszor éppoly nehezen értelmezhetők, mint az élő szervezetek biológiai különlegességei.
i
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az evolúciós elvek nem korlátozódnak kizárólag a biológiai szférára – áthatják az emberi tevékenység minden területét, a vallástól egészen a technikáig. Az evolúció ezen univerzalitása rámutat, hogy a változó körülményekhez való alkalmazkodás mennyire kulcsfontosságú a túlélés és a siker szempontjából. Az evolúciós folyamatok – bár gyakran kaotikusak, és nem mindig vezetnek a lehető legjobb eredményhez – nélkülözhetetlen mechanizmust jelentenek, amely világunkat az alkalmazkodásért és túlélésért folytatott szüntelen küzdelemben formálja.
