Mi a NAS? A NAS a Network Attached Storage rövidítése, amely magyarul „hálózathoz csatlakoztatott adattárolót” jelent. Ez a tároló nem a számítógépedben található, és nem is egy hagyományos külső merevlemez. A NAS egy otthoni vagy vállalati hálózathoz csatlakozik, így egyszerre több számítógép is használhatja, ha ugyanarra a hálózatra vannak kötve. Számos felhasználási lehetőséget kínál az audiovizuális tartalmak streamelésétől kezdve az adatmegosztáson át egészen az automatikus biztonsági mentésekig. A legfontosabb tudnivalókat a NAS-ról ebben a rövid cikkben találod meg.
A NAS egy önálló eszköz, amely egy számítógépre hasonlít. Közvetlenül azonban senki sem dolgozik rajta, hiszen a feladata az, hogy adatokat tegyen elérhetővé a helyi hálózat többi számítógépe számára (kábelen vagy Wi-Fi-n keresztül). Legfontosabb részei a meghajtók, amelyek általában jóval nagyobb kapacitással rendelkeznek, mint egy átlagos számítógép tárhelye. Jellemzően többtől akár több száz terabájtig terjedő kapacitásról van szó, amely több merevlemezre van elosztva. A meghajtók száma és kapacitása mindig a felhasználó egyedi igényeitől függ. Míg egy kisebb háztartásnak elegendő egy kompakt NAS, addig egy cég, iskola vagy intézmény jelentősen nagyobb tárolóra lehet szüksége.
A NAS azonban nemcsak merevlemezekből áll, mivel valójában egy speciális célra tervezett számítógép. Tartalmaz processzort, memóriát és egyéb komponenseket is, amelyek lehetővé teszik a kívánt funkciók működését. Ezek teljesítménye a NAS árától, kapacitásától, a csatlakoztatott eszközök számától és a felhasználás módjától függ.
Míg egy egyszerű, kizárólag adattárolásra használt NAS nem igényel nagy teljesítményt, komolyabb hardverre lehet szükség, ha például multimédiás tartalmak streamelésére, web- vagy alkalmazásszerverként szeretnéd használni, például egy könyvelőprogram futtatására.
A NAS működésének megismerése után felmerülhet benned a kérdés, miben különbözik például egy hagyományos szervertől vagy a felhőtől. Bár ezek a megoldások sokszor átfedésben vannak, léteznek köztük lényeges különbségek.
Míg a NAS egy hálózati adattároló rendszer, addig a HDD egy konkrét adattároló eszközt jelöl, a merevlemezt (a HDD a Hard Disk Drive rövidítése). Bár a személyi számítógépekben egyre inkább kiszorítják őket a gyorsabb SSD meghajtók, nagy kapacitásuk és kedvező áruk miatt továbbra is fontos szerepet töltenek be a NAS-okban és más nagy kapacitású adattárolókban.
NAS HDD CMR vs. SMR
Az SMR (Shingled Magnetic Recording) egy viszonylag modern adatrögzítési technológia a merevlemezeknél, amely sűrűbb adattárolást és nagyobb kapacitást tesz lehetővé. Ennek eredménye az alacsonyabb ár gigabájtonként. Az SMR lemezek tehát azonos kapacitás mellett olcsóbbak, viszont jelentős hátrányuk a lassabb írási sebesség.
A másik, régebb óta használt technológia a CMR (Conventional Magnetic Recording). A CMR lemezeken az adatsűrűség alacsonyabb, ami magasabb árat jelent gigabájtonként, ugyanakkor gyorsabb adatkezelést biztosít.
De melyiket válaszd NAS-hoz? CMR-t vagy SMR-t? Általánosságban a CMR a jobb választás. Ezek a lemezek gyorsabbak, és az SMR-rel ellentétben nem küzdenek teljesítményproblémákkal nagyobb adatmennyiségek írásakor. Ha kifejezetten NAS-hoz vagy szerverhez készült meghajtót vásárolsz, nagy valószínűséggel CMR technológiát használ. Ezt a termék paramétereiben vagy a gyártó weboldalán ellenőrizheted. Az SMR inkább az olcsóbb, általános asztali használatra szánt meghajtókra jellemző.
A külső merevlemez valójában egy burkolatba helyezett HDD vagy SSD, amely egy egyszerű USB vezérlőn keresztül csatlakozik. A működéséhez szükséges, hogy USB kábellel egy számítógéphez csatlakoztasd. Kizárólag adattárolásra szolgál, és egyszerre csak egy eszköz használhatja. Lényegében a számítógép tárhelyének bővítésére szolgál, további funkciók nélkül.
A NAS ezzel szemben a hálózathoz csatlakozik, önállóan is működik, és számos további funkciót kínál, például használható web-, multimédiás vagy alkalmazásszerverként. Általában több merevlemezt, saját hardverkomponenseket (processzort, memóriát) és operációs rendszert is tartalmaz.
A szerverek sok hasonlóságot mutatnak a NAS-szal, valójában a NAS tekinthető egy egyszerűbb adattároló szervernek. A „szerver” azonban egy tágabb fogalom, így léteznek olyan szerverek is, amelyek nem NAS-ok. A nagy adatközpontokban használt szerverek általában összetettebbek és nagyobb teljesítményűek, konfigurációjuk és felépítésük adott feladatokra optimalizált, könnyen bővíthetők, és számos különböző funkcióval rendelkezhetnek. Emiatt rendszerint hálózati szakemberek üzemeltetik őket, míg egy NAS kezelését egy átlagos felhasználó is könnyen elsajátíthatja.
NAS 7 200 vs. 5 400 RPM
A merevlemezek egyik fontos jellemzője a percenkénti fordulatszám (RPM). A piacon leggyakrabban 7 200 és 5 400 RPM-es modellekkel találkozhatsz. A 7 200 RPM-es lemezek általában gyorsabbak, viszont több energiát fogyasztanak, több hőt termelnek, hangosabbak, drágábbak, és hajlamosabbak lehetnek a meghibásodásra. Az 5 400 RPM-es meghajtók ezzel szemben olcsóbbak, takarékosabbak és halkabbak, de átlagosan körülbelül 20%-kal lassabbak.
Hogy melyiket válaszd, az a te igényeidtől függ. A NAS HDD merevlemezek mindkét változatban elérhetők. A választásnál tartsd szem előtt, hogy az olvasási/írási sebesség modellenként eltérhet még azonos fordulatszám mellett is. Emellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy nincs sok értelme extra gyors meghajtóra költeni, ha a NAS-t a legelterjedtebb Gigabit Ethernet kapcsolaton keresztül használod, amelynek maximális sebessége 1 Gb/s, azaz körülbelül 125 MB/s.
Itt a fogalmak kissé átfedhetnek, hiszen egyes gyártók a NAS eszközöket tulajdonképpen otthoni cloudként hirdetik. Ha a NAS funkciói lehetővé teszik a távoli hozzáférést a lokális hálózaton kívülről, részben igazuk is van. Egyes NAS-ok felhasználóbarát módot kínálnak az adatok elérésére bárhonnan, így a NAS funkciói hasonlítanak a cloud tárhelyek szolgáltatásaihoz – egyszerű adathozzáférés és könnyű biztonsági mentés.
Vannak azonban különbségek is. A NAS, a beszerzési költségei ellenére, hosszú távon olcsóbb lehet, hiszen nem kell felhőszolgáltatás előfizetésére költened, így hamar megtérülhet. De a költség nem minden. A felhőalapú tárhelyek előnye, hogy az adatok nem nálad vannak tárolva, így katasztrófa esetén is biztonságban maradnak. Emellett a felhőszolgáltatások védelmet nyújtanak az adatok elvesztése ellen, például szerverhibák esetén. A felhőhöz való csatlakozás általában gyorsabb is, mint egy otthoni NAS-é a normál internetkapcsolaton keresztül, mivel a cloud gyorsabban képes adatot továbbítani.
A NAS modern megoldás otthonra vagy irodába nagy kapacitású dokumentum-, fotó- vagy multimédia tárhelyhez. Alternatív megoldásokhoz képest viszonylag olcsó és egyszerűen kezelhető, de nem minden esetben ideális. Bizonyos helyzetekben jobb lehet egy egyszerű külső merevlemez, nagyobb teljesítményű szerver vagy előfizetéses felhőszolgáltatás.
