A laptop útja az idők során
Elgondolkodtál már azon, hogy mi minden történik egy laptoppal, mielőtt hazaviszed az üzletből? Hány ember fordult meg körülötte, hány országon át utazott, mire végül a te asztalodra kerülhetett? Ha még nem, gyere, nézzünk bele együtt a laptopok kalandos útjába. Sorozatunk első részében röviden visszatekintünk a történelemre, és megemlékezünk azokról, akik a legtöbbet tették a hordozható számítógépek fejlődéséért.
A laptopok története mindössze 36 évre nyúlik vissza
1981-et írtunk, amikor Adam Osborne bemutatta a világnak az első laptopot. A gép iránt főként nagyvállalatok érdeklődtek, és egyetlen darabért mai árfolyamon nagyjából 1,5 millió forintot kellett volna fizetni. Az Osborne 1 azonban csak rövid ideig élvezhette a hírnevet. Négy évvel később a japán Toshiba vette át a stafétát a T1100 tömeggyártásával.
1991-ben aztán igazi áttörés következett: a Compaq Armada piacra dobta 1130T modelljét – vagyis az első, igazán vékony, könnyű és hordozásra tervezett laptopot. Ugyanebben az évben az Apple is előrukkolt a Sony által tervezett PowerBook 100-zal, amely a korábbi Macintosh Portable sikerére épített. A szerény marketingköltség ellenére a PowerBook 100 legendává vált, és a PC World magazin minden idők tizedik legjobb számítógépének választotta.
Osborne 1 – Toshiba T1100 – Compaq Armada 1130T – Apple PowerBook 100
1997-ben végre megjelentek az „igazi, mai értelemben vett” laptopok – az úttörők között ott volt például a japán Sony is a Vaio PCG-505-tel. Öt évvel később pedig sorra érkeztek az ikonikus modellek, mint például a DELL legendás Inspiron 8000-je, amely a gamerek és a nagyobb teljesítményre vágyó felhasználók kedvencévé vált. A vásárlók ekkorra már nemcsak a dizájnt figyelték, hanem a teljesítményt és az üzemidőt is. Mindkettőt magabiztosan hozta 2009-ben az Acer Aspire TimelineX 4820TG, amely hatórás üzemidőt kínált, és simán elbírt olyan játékokkal, mint a Call of Duty: Modern Warfare 2 vagy a Dragon Age: Origins.
Ugyanebben az évben az Acer azt ígérte, hogy néhány éven belül 12 órás üzemidejű laptopkal áll elő – és a vállalást valóra váltotta az Acer Swift 5 bemutatásával, amely 13 órás, egész napos üzemidőt kínál. Ezzel az Acer elérte azt a szintet, amit ma a MacBook vagy a Microsoft Surface Pro kategória képvisel.
Sony Vaio PCG 505 – Dell Inspiron 8000 – Acer Aspire TimelineX 4820TG – Lenovo ThinkPad X1 Carbon 5
Összehasonlításképp: a mai laptopok átlagos üzemideje nagyjából 3–5 óra normál használat mellett, a legjobbak viszont ennek akár a dupláját is hozzák. A Porsche Design BOOK ONE például 14 órás átlagos üzemidővel büszkélkedhet, a középkategóriából pedig remekül teljesít az Acer Aspire F15, amely akár 12 órát is kibír töltés nélkül. A teljesítményt tekintve a mai laptopokat össze sem lehet mérni a régi hordozható gépekkel. A napjainkban megszokott 8-16 GB RAM és az Intel Core processzorok fényévekre vannak az 1985-ös legendás Intel 386DX-től és annak 4 MB memóriájától. Az idő halad, az informatika pedig még gyorsabban.
Kik járultak hozzá leginkább a laptopok fejlődéséhez?
A hordozható számítógép ötlete a zsebszámológépekből nőtt ki. Ezek egyre többet tudtak, így kézenfekvő volt a gondolat: mi lenne, ha a számítógép is hordozható lenne? Néhányan pedig elég bátrak voltak ahhoz, hogy ezt meg is valósítsák. Elsőként Adam Osborne-nak sikerült, aki megalkotta a világ első hordozható számítógépét, az Osborne 1-et. Munkája sokakat inspirált, bár sajnos saját hibájával hamar kiesett a versenyből. A siker mezején viszont ott volt Bill Gates, aki megalkotta a máig legelterjedtebb operációs rendszert, a Windowst, és ezt a laptopok igényeire is adaptálta.
Adam Osborne csupán néhány évig maradhatott a csúcson. A bukás akkor következett be, amikor túl korán jelentette be a következő modell érkezését. A vásárlók azonnal leálltak az Osborne 1 megvásárlásával, a bevétel pedig elapadt, így nem maradt pénz az új modell kifejlesztésére. Ezzel viszont megnyílt az út más fejlesztők előtt, akik már izgatottan készültek saját innovációikkal.
Amíg a verseny egyre élesedett, Steve Jobs csendben dolgozott a saját hordozható gépén, a Macintosh Portable-n, amely a System 6.0.4 operációs rendszert futtatta. Azonban a töltési problémák miatt nem lett átütő siker. Ma már nehéz megjósolni, hogy merre tartana a laptopok világa Adam Osborne, Bill Gates vagy Steve Jobs és az ő újításaik nélkül.
A legnagyobb vállalatok székhelyei egy helyen
Néhány cég máig eredeti helyén működik, de a világ technológiai óriásainak nagy része idővel átköltözött a San Franciscóhoz tartozó Silicon Valley területére. A korábban kevésbé jelentős San José városa hirtelen felkapottá vált, amikor sorra települtek be ide a szilícium félvezetőket és számítógépeket gyártó vállalatok.
A Szilícium-völgy jelentősége folyamatosan nőtt, és hatalmas hírnevét főként az Apple-nek köszönheti, amely itt vált óriássá. Ma már olyan globális cégek székhelye található itt, mint az Intel, az NVIDIA, a Hewlett-Packard, valamint az internetes óriások Google és Yahoo!, illetve a Facebook és a Twitter.
Miközben a nyugati laptopgyártók gyakran költöztetik a központjukat, az ázsiai cégek többnyire maradnak otthon. Nem is csoda, hiszen Dél-Kína a világ egyik legnagyobb gyártóbázisa, olcsó munkaerővel, így a termelés vagy a központ áthelyezése csak feleslegesen növelné a költségeket. A legismertebb márkák nagy része Kelet- és Délkelet-Ázsiából származik – innen indult például a japán Toshiba vagy a tajvani Acer.
Míg a Toshiba otthon fejleszt és kínai üzemeiben gyárt, az Acer tajvani fejlesztőlaborjaiból dolgozik, ahol a gyártást ODM partnerekre bízza. A globális piac egyik legnagyobb szereplője a pekingi Lenovo, amely idővel termelése egy részét Tajvanra és Dél-Kínába irányította, a fejlesztést Japánba költöztette, és támogató gyárakat épített Indiában és az Egyesült Államokban.
Tajvan – a gyártás paradicsoma
Régen még előfordult, hogy egyes márkák jobb minőségű gyártást vagy képzettebb szakembereket tudtak felmutatni, de ma már szinte mindenki ugyanazon a szinten dolgozik. A verseny óriási, a gyártási költségeket pedig folyamatosan csökkenteni kell. Ezt oldják meg az ún. CM gyártók, akik a megadott feltételek alapján készítik el a terméket, vagy az ODM cégek, akik már a fejlesztésbe is beszállnak, majd saját üzemeikben legyártják a kész laptopot. A kész modelleket ezután maga a megrendelő márka értékesíti.
Példa: az Acer saját maga tervezett és fejlesztett egy laptopot, amelynek gyártását egy CM vállalatra bízta. A CM a teljes dokumentáció alapján megépíti a gépeket, majd visszaküldi az Acernek, amely a saját neve alatt árulja őket.
Ma az ODM cégek (külsős gyártók) készítik a világ laptopjainak 90%-át. Kis és nagy márkák egyaránt Tajvanra vagy Dél-Kínába vitték a gyártást, hogy csökkentsék a költségeket és megőrizzék a minőséget. Így teljesen megszokott, hogy ugyanazok a dolgozók egyik hónapban Dellnek, a következőben Lenovónak, majd egy teljesen ismeretlen helyi márkának szerelnek laptopot. Más cégek vegyes modellt használnak, így bizonyos modellek vagy alkatrészek saját üzemeikben készülnek (OEM gyártók).
Különbség az egyedi és a tömeggyártás ára között
Két laptop, hasonló dizájn, hasonló alkatrészek. Mégis óriási árkülönbség van köztük. Ennek oka az egyedi és a tömeggyártás közötti eltérés. Míg a tömeggyártás akár kétmillió laptopra készül, az egyedi gyártás csak néhány ezer darabra számít. A fejlesztési munka viszont ugyanannyi, és nyilvánvalóan könnyebb elosztani kétmillió termék árában, mint ötezer gép között.
Ebben a részben átfutottuk a legfontosabb tényeket a gyártásról. A következőben már magukba a fejlesztőlaborokba látogatunk el, és belesünk a laptopok és laptopok készítésének kulisszái mögé.