• Szerző: Adam Hušek
Ha mobilprocesszorok gyártásáról van szó, nincs túl sok olyan szereplő a világon, aki megfelelne a legmodernebb elvárásoknak, és a benchmark-listák élén álló chipeket tudna készíteni. A legfőbb riválisok, akik diktálják a tempót, a tajvani TSMC és a koreai Samsung. Ezúttal az utóbbinak sikerült a technológiai áttörés: bemutatták a világ első 2 nm-es chipjét, a Samsung Exynos 2600-at. Miben emelkedik ki ez az új generációs processzor, és melyik telefonokban találkozhatunk majd vele?

Az Exynosok eddig a Samsung függetlenségét segítették a saját telefonokhoz gyártott alkatrészek terén, de azt is hozzá kell tenni, hogy a piaci versenyben nem igazán remekeltek. Teljesítményük hosszú ideje elmaradt a Snapdragon processzorok mögött, ráadásul túlzott melegedéssel is küzdöttek, ami a teljesítmény visszafogásához vezetett. Az új generáció érkezésével viszont úgy tűnik, a legtöbb probléma megoldódott.
Az új Exynos 2600 ugyanis a 2 nm-es Gate All Around (GAA) technológiával készül, ami nagyobb tranzisztorsűrűséget tesz lehetővé, emellett sokkal jobban kontrollálható vele az energiafelhasználás, a teljesítmény és a melegedés is. A szinte ugrásszerű fejlődéshez a CPU, az NPU és a GPU elrendezésének optimalizálása is hozzájárult, amit a Samsung az előző generációhoz képest végre sikeresen meglépett.
i
Mi a különbség a 3 nm-es és a 2 nm-es processzorok között?
A különbség nem magának a chipnek a méretében rejlik, hanem abban, mennyire finom technológiával készül. A 2 nm-es gyártási folyamat nagyobb tranzisztorsűrűséget tesz lehetővé – ugyanakkora helyre több tranzisztor fér el, ráadásul precízebben is vezérelhetők, ami csökkenti az energiaveszteséget. Az eredmény tehát nem egy kisebb processzor, hanem a 3 nm-es technológiához képest nagyobb teljesítmény, alacsonyabb fogyasztás és sokkal jobb hűtés.
És miben más az új Exynos 2600 architektúrája? A kulcsfontosságú újdonság az, hogy a tízmagos CPU-t már nem a hagyományos módon osztották fel (fő mag + közepes magok + takarékos magok). A Samsung az Arm-mal közösen ugyanis úgy építette át a rendszert, hogy a főszerepben egy 3,8 GHz-es Arm-Ultra C1 mag áll, a maradék kilenc pedig C1-Pro típusú, amik sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak. Az energiatakarékos „kicsi” magok tehát teljesen eltűntek. Az Arm v9.3 architektúra azért még így is tesz különbséget a közepes magok között: hármat 3,25 GHz-re, a maradék hatot pedig 2,75 GHz-re lőttek be (ami még így is simán lepipálja a régi közepes magok erejét). Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a CPU összteljesítménye nagyjából 39%-kal nőtt, ami már egy olyan szint, amit a napi használat során is rendesen érezni fogsz.
Ahogy már szó volt róla, az Exynosoknak évekig a melegedés volt a gyenge pontja, ami miatt egy idő után le kellett venniük a teljesítményből. Úgy tűnik, a Samsung komolyan vette a kritikákat, mert előálltak egy Heat Path Block (HPB) nevű technológiai megoldással. Ez egyszerűen megfogalmazva úgy működik, hogy egy speciális anyagot (High-k EMC) használnak, ami nagyjából 16%-kal csökkenti a hőellenállást. Ezáltal a hő sokkal könnyebben távozik a magoktól, és egyenletesebben oszlik el. Ennek köszönhetően a processzor sokkal tovább bírja majd szusszal, és folyamatosan hozza a magas teljesítményt – ami például játék közben lesz igazán látványos.
Ugyancsak érdekes, hogy az új CPU-magok már támogatják az úgynevezett Scalable Matrix Extension 2 (SME2) technológiát. Ez azt jelenti, hogy a processzor magjai is képesek hatékonyan besegíteni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladatokba, ha az NPU-nak szüksége van rá. Ezzel csökken a válaszidő az AI-kérések feldolgozásakor, és állítólag a lapkakészlet fogyasztása is akár 39%-kal alacsonyabb lehet.
Ha már az AI-ról beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül a megújult NPU mellett sem, aminek a teljesítménye az előző generációhoz képest állítólag 113%-kal nőtt. Ez lehetővé teszi az ezzel a chippel szerelttelefonoknak, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos műveletek nagy részét közvetlenül az eszközön végezzék el. Ez érinthet például bonyolultabb képszerkesztési feladatokat (mint a háttér törlése, ami jelenleg még a felhőben fut), a kisebb nyelvi modellekre épülő AI-asszisztenseket, vagy különféle prediktív funkciókat.
A következő nagy dobás az integrált grafikus vezérlő teljesítménynövekedése. Ez az Exynos Xclipse 960 nevet kapta, az ereje pedig állítólag az egy évvel ezelőtti szint duplájára nőtt. Ez nagyjából 50%-kal nagyobb teljesítményt jelent a ray tracingnél, amit a komolyabb játékoknál fogunk igazán értékelni. Hogy a játékmenet még simább legyen, a Samsung beépítette az Exynos Neural Super Sampling (ENSS) technológiát is – ez egy AI-alapú felskálázás, ami képes plusz képkockákat is generálni a folyamatosabb élményért.
Ami a kamerák támogatását illeti, az Exynos 2600 maradt a korábbi szinten, nagyjából ott, ahol az elődje, az Exynos 2500 tartott. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a processzor továbbra is simán elboldogul az akár 320 megapixeles szenzorokkal is. Az igazi újdonságot viszont az AI-alapú extra funkciók jelentik, amik besegítenek a képfeldolgozásban. Ilyen például az AI Visual Perception System (VPS), ami figyeli az apró részleteket – mondjuk azt, ha valaki pont pislant –, vagy a Deep learning Video Noise Reduction (DVNR), ami a videók minőségét javítja fel, főleg akkor, ha éjszaka, gyenge fényviszonyok között filmezel.
Az Exynos 2600 abban is úttörő, hogy bevezeti a post-quantum kriptográfiát – ezek olyan biztonsági szabványok, amik már a kvantumszámítógépek fejlődésével járó fenyegetéseknek is ellenállnak. A processzor ugyanis kapott egy speciális hardveres blokkot, ami a titkosításért felel, és jóval túlmutat a mai szabványokon. A telefon legérzékenyebb adatai, mint a feloldási kódok vagy a fizetési adatok, így olyan algoritmusok védelme alá kerülnek, amik még 10 év múlva is biztonságosnak számítanak majd.
Azt valószínűleg senki sem várta, hogy a Samsung beelőzi a tajvani óriást, a TSMC-t – pedig jelenleg ők gyártják a legerősebb mobilchipeket a Qualcommnak és az Apple-nek is. Azonban az a tény, hogy a Samsung annyira gatyába rázta a saját 2 nm-es technológiáját, hogy már el is indította az Exynos 2600 gyártását, arra utal, hogy hamarosan érkeznek az ezzel szerelt eszközök. Minden bizonnyal a Galaxy S26-os csúcsszéria lesz az, aminek a premierjét 2026 elejére tervezik. Az viszont még nem biztos, hogy mindenhol ezt kapjuk majd, hiszen a Samsung korábban többször is az európai és ázsiai piacokon hagyta a „saját” chipjeit, míg Amerikába a valamivel erősebb Snapdragonokat küldte.
i
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az Exynos 2600 a 2 nm-es gyártástechnológiának, az új hőelvezető rendszernek és az optimalizált architektúrának köszönhetően magasabb teljesítményt és jobb energiahatékonyságot kínál. A processzor gyorsabb on-device AI-t, ray tracing-támogatást és ráadásul post-quantum kriptográfiát is hoz, ami miatt jelenleg talán ez a legfejlettebb mobilchip a piacon.