A mesterséges intelligencia elképzelése, amit a sci-fi szerzők készítettek nekünk, elég egyszerű: Ez vagy egy intelligens beszélgető hang, vagy egyenesen egy robot, amely gondolkodik, és ha már nem beszél, legalább megérti a beszélt nyelvet. Ma szó szerint körülvesznek minket a mesterséges intelligenciák, de más típusúak: Narrow AI vagyis specializált mesterséges intelligencia. Ez többnyire nem beszélget velünk, feltűnésmentes, de mindenütt jelen van. Ebben a cikkben elmondjuk, hol veheted észre a mindennapi életben.
Talán a legklassszikusabban a hangasszisztensek hatnak, vagyis a mesterséges intelligencia, amely megpróbálja felismerni a hangparancsokat és teljesíteni azokat. Főleg a telefonokban találjuk meg őket: Apple Siri, Google Assistant, Samsung Bixby vagy Amazon Alexa. A hang és a kontextus felismerése nehéz, mert minden ember másképp beszél, más tájszólása van, néha izgatottan beszél vagy kiabál – és még így is szükséges, hogy az AI felismerje az üzenet tartalmát és ideális esetben helyesen azonosítsa a kontextust.
A kontextus a követő kérdésekben nyilvánul meg, amelyek aztán beszélgetős intelligencia benyomását keltik („Ki nyerte meg a világbajnokságot 1970-ben?" „Ki volt a legjobb játékos?" „Mikor született?"). Minden kérdésnek csak akkor van értelme, ha az AI figyelembe veszi nemcsak a kérdést, hanem a saját korábbi válaszát is.
A mesterséges intelligencia másik rendkívül jelentős alkalmazása az alakfelismerés. Ez segít például a digitális fotózásnál, amikor az AI fel tudja ismerni a hátteret és az előteret, és ezáltal mesterséges háttérelmosódás effektust tud adni (depth blur). Egy ilyen AI felhasználható a kiterjesztett valóság (AR) programokban is – képes feltérképezni a környezetet, majd arra reálisan vetíteni a generált képet. Az AR programok így lehetővé teszik számodra, hogy a valós képbe helyesen helyezz el például virtuális bútorokat, mert fel tudják ismerni, mi a padló, mi a fal és így tovább.
Hasonlóan az AI fel tudja ismerni az arcot is, követni tudja, esetleg helyesen hozzá tudja adni a képfiltereket. Igen, macskafüleket elhelyezni a videóban egy mozgó emberi fejre elég nehéz feladat!
A mesterséges intelligencia bevetése a képfeldolgozásban mindenütt jelen van. Az AI fel tudja ismerni a jelenet típusát (nappali, éjszakai, panoráma, portré stb.) és alkalmazni tudja a képre a megfelelő algoritmusokat, amelyek csökkentik a zajt, vagy épp kihúzzák a tárgyak éleit. Ma a képfeldolgozás olyan bonyolult, hogy egyenesen számítási fotózásról beszélnek – miközben olyan összetett folyamatról van szó, hogy a felhasználók többsége egyszerűen az automatikára hagyja a helyes beállítások választását. A profik pedig általában úgy dolgoznak, hogy elmentik a fotók eredeti szerkesztetlen verzióit (RAW), és csak a számítógépen szerkesztik őket – a telefon képernyőjén ezt aligha tudnák megcsinálni.
Fontos alkalmazás az adaptív automatizálás. Ez a háztartás működésére (smart home) vonatkozik, vagy például olyan készülékek használatára, amelyek megtanulják, milyen módon használod őket, és átláthatóan aztán olyan feladatokat végeznek, amelyeket észre sem veszel. Lehet szó optimalizált töltésről, nem használt alkalmazások automatikus eltávolításáról vagy a kedvenc zenék átlátható másolásáról a telefonból az okosóra memóriájába. Hasonlóan például a banki alkalmazások megtanulják, mely fizetéseket végzed ismételten, és további ellenőrzés nélkül hagyják azokat lezajlani – és így tovább. Apróságok ezek, de rendkívül megkönnyítik az életet!
Lényegesen fontosabb a mesterséges intelligencia alkalmazása a gépek irányításánál. A repülőgépek robotpilótáival kezdődött, amelyek ma már olyan fejlettek, hogy akár teljesen automatizált leszállást is végre tudnak hajtani. Hasonló funkciók terjednek az autóknál is, ahol különösen a Tesla Autopilot folyamatosan javítja a képességeit és közeledik ahhoz a ponthoz, amikor képes teljesen levezetni az egész utat. A teljesen autonóm járművek megjelenése áttörő lesz, mert ezzel minden intelligens autó tulajdonosa gyakorlatilag megkapja a saját sofőrjét.
Nem szabad megfeledkeznünk arról a mesterséges intelligenciáról sem, amely ma már több mint jó ellenfél a számítógépes játékokban is. Az AI ma kiválóan játszik nemcsak sakkot, hanem a kombinatorikusan lényegesen bonyolultabb Go-t is, ahol ma csúcsszintet ér el. A legtöbb embert azonban főleg az AI ellenfelek érdeklik a lövöldözős játékokban vagy a nyílt világú játékokban, ahol az AI nemcsak az ellenfeleket szimulálja, hanem a járókelő karaktereket is, ezzel élő világ benyomását keltve. A mesterséges intelligencia ebben látszólag feltűnésmentes: Elég, ha az ellenfelek egy kicsit hülyén viselkednek – és rögtön észreveszed, hogy valami nincs rendben az AI-val!
Az az érzésed, hogy a mesterséges intelligencia még mindig inkább csak sci-fi? Valójában egy olyan realitás, amely körülvesz minket a mindennapi életben. Nem humanoid robotokról van szó, amelyek mély beszélgetéseket képesek lefolytatni az élet értelméről, hanem narrow AI-ról, amely a mesterséges intelligencia elveit alkalmazza specializált tevékenységekben, megkönnyítve ezzel az emberek életet.