Mi az az SSD? (SSD vs HDD)
Az első SSD meghajtót 1976-ban gyártották le, de 35 hosszú évbe telt, amíg az ára elérte azt a szintet, hogy a nagy tömegek számára is elérhetővé váljon. Mit hozott magával tulajdonképpen az SSD, mennyire megbízható, és hogyan csatlakozik? Mi a különbség az SSD és a HDD között? Mi az NVMe SSD? Milyen SSD-t vegyek? Olvass tovább és megtudhatod.
Mi az az SSD? – TARTALOM
Mi az SSD meghajtó?
A szilárdtest-meghajtók (SSD-k) a hagyományos lemezes meghajtók modern alternatívái. Fő előnyeik közé tartozik a nagyobb sebesség, az alacsony energiafogyasztás és a mechanikai hatásokkal szembeni nagyobb ellenállás. Napjainkban az SSD egyre nagyobb teret hódít a mainstream rendszermeghajtók között, mivel képes jelentősen pozitívan befolyásolni az alkalmazások és az operációs rendszerek agilitását.
A hagyományos merevlemezekkel ellentétben az SSD-k nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket. A mágneses mezővel rendelkező forgó lemezek helyett memóriachipekkel rendelkeznek, amelyekre adatokat lehet írni, majd le is lehet törölni. Ez a technológia elvileg elég régi, hiszen már az 1980-as években is megjelent a számítógépekben, de újabban már olyan gyors és nagy kapacitású memóriákat gyártanak, amelyek sok tekintetben felülmúlják a hagyományos merevlemezeket.
SSD típusok
Vegyük át, hogyan fejlődtek az SSD-k az idők során. Először is fel kell tudni ismerni, hogy az SSD milyen interfészre készült. A legrégebbi interfész, a SATA akár 600 MB/s sebességet kínál. Ez a legolcsóbb, és a PC-kben található számos SATA-csatlakozónak köszönhetően az SSD-k legszélesebb körben használt interfésztípusa. Ezzel szemben a modern NVMe interfész lehetővé teszi, hogy a meghajtók a SATA-nál sokszor gyorsabb átviteli sebességet valósítsanak meg.
SATA
A Serial ATA (SATA) a nagy kapacitású eszközök, például HDD-k és SSD-k csatlakoztatására használt számítógépes busz neve. Napjainkban a SATA 3.0 revízióját (SATA 6 GB/s) használjuk, amely akár 600 MB/s adatátviteli sebességet kínál. A SATA a régebbi AHCI interfészt használja a kommunikációhoz.
NVMe
Mi az NVMe SSD? Az NVM Express (NVMe) egy újabb interfész, amelyet az SSD-kben használt flashmemória jobb kihasználására terveztek. PCIe vagy M.2-n keresztül csatlakoztatva szuperalacsony késleltetést és nagy adatátviteli sebességet tesz lehetővé. Ezzel szemben az AHCI (amelyet a SATA használ) legfeljebb 600 MB/s sebességet ér el. Ezenkívül az NVMe interfész képes 65 000, egyenként 65 000 parancsot tartalmazó várólistát kezelni (az AHCI 1 várólistája 32 parancsot tartalmaz). Ez lehetővé teszi a többmagos processzorok használatát a feldolgozott adatmennyiség és a feldolgozási sebesség növelése érdekében.
PCIe
A PCI-Express (PCIe, PCI-E) a videókártyák, hangkártyák és SSD-k csatlakoztatására szolgál. Ma főleg a PCI Express 3.0 és 4.0 szabványokat használjuk, de hamarosan a PCI Express 5.0 is teret hódít magának. Léteznek ×1, ×4, ×8 és ×16 típusok, amelyek 1, 4, 8 vagy 16 GB/s sebességet érnek el. A PCIe az M.2-vel együtt a leggyorsabb lehetőség az SSD-k csatlakoztatására. A SATA-hoz képest azonban drágábbak, és az alaplapnak is megfelelő számú PCIe-hellyel kell rendelkeznie, hogy rá tudjuk csatlakoztatni.
M.2
Az M.2 egy korszerű interfész, amely többféle buszon keresztül csatlakozik a számítógéphez. Ezek közé tartozik a PCIe 3.0, a PCIe 4.0, a SATA 3.0 és az USB 3.0.
Az M.2-nek saját formája és csatlakozója van, ezért használatának feltétele, hogy az alaplapon legyen ilyen csatlakozó, de az utóbbi években ez már alapértelmezettnek számít.
Az M.2-es meghajtó lényegében egy flashmemória, egy lapka, amelyre bizonyos elemeket és fontos alkatrészeket forrasztottak. Az egyes modulok a számszerű megnevezésük alapján más-más alakúak, tehát a megnevezésük a szélességükről és a hosszukról árulkodik. A kisebbeket természetesen laptopokban használják, míg a nagyobbak könnyen elférnek az asztali számítógépekben. A legelterjedtebb az M.2 2280-as, melynek szélessége 22 milliméter, hossza pedig 80 milliméter.
SSD vs HDD
Mi a különbség az SSD és a HDD között? A klasszikus merevlemezes meghajtók, azaz a HDD-k több mint 60 éve ugyanazon az elven működnek. Bár a technológiai iparban óriási előrelépések történtek, a koncepció hű maradt a gyökereihez. A működés számos mozgó alkatrész együttműködésén alapul. A legfontosabbak a lemezek és az olvasó (és író) fejek. A lemezek mágnesesen érzékeny anyagból készülnek, és működésük során forognak. A merevlemezek szabványos sebessége 7200 fordulat/perc, de ennél magasabb és alacsonyabb sebességgel is gyakran találkozhatunk. Például a laptopokba tervezett merevlemezek alapesetben 5400 fordulat/perc fordulatszámot vesznek fel.
A HDD-k legnagyobb előnye az ár, különösen az alacsony GB-onkénti ár, ami ideális nagy volumenű adattárolóvá teszi őket. Kétségtelenül alacsonyabb sebességük ellenére még mindig megállják a helyüket a számítógépes rendszerekben, mint adathordozók külső meghajtókban, a személyi számítógépekben a munkaadatok olcsó tárolására, vagy biztonsági mentési meghajtóként, amiről bővebben A merevlemez klónozása című cikkben olvashatsz. Néhány évvel ezelőtt a merevlemezek technológiája még uralta a piacot, de ma már elsősorban az alacsonyabb sebességük, a viszonylag magas energiafogyasztásuk, valamint a mozgó alkatrészek mechanikai és logikai sérülésekre való érzékenysége miatt elsődleges adattárolóként egyre inkább a háttérbe szorulnak.
Az SSD gyorsabb megoldás, de drágább is. Az SSD a ma elérhető legfejlettebb adattárolási technológia. Érettségük az információ tárolásának teljesen más megközelítésében és a mozgó alkatrészek hiányában rejlik. Forgó lemezek helyett az SSD-k NAND Flash memóriában tárolják az adatokat. Ez a fizikai kezeléssel szembeni nagyfokú ellenállást, alacsony energiafogyasztást, mérsékelt melegedést, valamint nagy adatátviteli sebességet eredményez. A szabványos SSD-ket 2,5"-es formátumban gyártják, a kisebb HDD-k mintájára, és elsősorban régebbi laptopokhoz vagy PC-khez tervezték őket. Egy ideje azonban már az M.2 formátum a piacvezető, amely többszörösen nagyobb sebességet kínál.
HDD vagy SSD? Esetleg mindkettő? Az M.2 SSD-t a rendszer meghajtójaként érdemes használni, ami mindent a lehető leggyorsabbá tesz. Akár 1 TB-os kapacitásban is kapható, ha pedig hajlandó vagy felárat fizetni, akkor 2 vagy 4 TB-osat is beszerezhetsz. Ezzel szemben a HDD ideális második meghajtónak a PC-hez, ahol biztonsági mentések, filmek, MP3-ak és sok más fájl tárolására szolgál. Egy ilyen HDD kapacitása akár 20 TB is lehet.
Az SSD megbízhatósága
Az SSD-k vagy a HDD-k hibásodnak meg gyakrabban? A tárolóeszközök megbízhatóságának tesztelése nem könnyű, mivel ehhez nagy statisztikai mintára van szükség. A Google és a Backbaze azzal segített megoldani ezt a problémát, hogy több millió SSD-t futtatnak óriási adatközpontjaikban. A közzétett adatok szerint a HDD-k meghibásodási aránya évi 1-2%. Ezek azonban többnyire kiváló minőségű szerver HDD-k. A hagyományos fogyasztói meghajtók esetében a meghibásodási arány minden bizonnyal néhány százalékkal magasabb lenne. Ezzel szemben az SSD-k esetében az üzemeltetők mindössze 0,5%-os meghibásodási arányt tapasztalnak.
A fentiek alapján megerősítést nyert, hogy a mechanikus/mozgó alkatrészek hiánya valóban nagyobb megbízhatóságot eredményez, így általánosságban kijelenthető, hogy az SSD-k megbízhatóbbak.
Az SSD nemcsak az adattárolás, hanem a PC vagy laptop normál, mindennapi használata szempontjából is forradalmi. Mivel az SSD-k rendkívül gyorsak, lehetővé teszik a műveletek zökkenőmentes végrehajtását.