Az Apple ezúttal az extrém vékonyságra fókuszált – az iPhone Air már az első kézbevételkor egyetlen szóval jellemezhető élményt nyújt: wow. Olyan könnyű, hogy szinte azt érzi az ember, bármikor kieshet a kezéből. A törékeny külső mögött azonban meglepő teljesítmény rejtőzik, valamint néhány merész tervezési döntés, amelyek biztosan vitákat váltanak ki. Hogyan működik ez a kombináció a gyakorlatban? És megállja a helyét az „egy kamera is elég” filozófia? Ezt tárgyaljuk ki az alábbiakban.
Az Apple egyszerűen mestere az első benyomásoknak – épp ezért szerettem mindig is a készülékeiket. Amikor még büszke iPhone-rajongó voltam, izgatottan vártam minden új kibontást. Az a pillanat, amikor a ragasztószalag felenged, a fedél halk, precízen időzített „pukk”-kal válik el a doboztól, és árad a levegőben az ismerős újdonság illata – ez egy rituálé, amit az Apple nyugodtan levédethetne. Nem csoda, hogy a csomagolásuk mindig is valahogy vonzó volt.
Masszív, fehér, diszkrét logóval. Ez az új iPhone Air doboza. Matt fehér felület, a fedélen a telefon oldalának ábrája, és a tipikusan visszafogott iPhone felirat – minimalista, tiszta, mégis magabiztos.
A dobozban az iPhone Air úgy fekszik, akár egy kiállított tárgy a múzeumban – pontosan középre helyezve, tökéletesen egyenes, röviden: Apple. Alatta pedig a klasszikus felszerelés: fehér borítékba tett dokumentáció és egy fonott USB-C kábel, amely akár egy minimalistának szánt divatkiegészítőként is megállná a helyét. Minden elemnek megvan a maga helye, minden könnyed és átgondolt.
Csak egy apróság tűnhet fel: a SIM-tűt itt nem találod. Nem, az Apple nem felejtette el mellékelni – egyszerűen most nincs rá szükség. Erről bővebben a dizájnról szóló fejezetben olvashatsz.
Már a fotókon is lenyűgözőnek tűnt, de csak élőben értettem meg igazán, hogy az iPhone Air nem csupán vékony – természetellenesen vékony. Mindössze 5,64 mm vastag, ami minden idők legvékonyabb iPhone-jává teszi. Kézben tartva olyan érzést kelt, mintha a telefon pont a megfelelő méretre zsugorodott volna össze – minden felesleges eltűnt. A 165 grammos súly tökéletes: elég ahhoz, hogy masszívnak hasson, de még mindig olyan könnyű, hogy szinte nem is érzed a zsebedben. Az Air azt mutatja, hogy a vékonyság nem csupán egy póz lehet, hanem a dizájn új ritmusának eszköze is.
Az Apple a matt üveg és a titánkeret kombinációjára épített. Ennek köszönhetően az iPhone Air könnyednek, ugyanakkor masszívnak hat, a precízen megmunkált eszköz érzetét kelti, nem csupán egy darab elektronikáét. A titán polírozott felülete szépen játszik a fénnyel, bár az ujjlenyomatokat eléggé „összegyűjti” – a pedáns felhasználók így valószínűleg folyamatosan törölgetni fogják.
A hátlapot és az előlapot a Ceramic Shield 2 legújabb generációja védi, amely az Apple szerint sokkal ellenállóbb a repedésekkel szemben, mint korábban. Az üveg nemcsak kemény, hanem rugalmas is – és a titánnal kombinálva olyan nyomást is elvisel, amit a korábbi modellek valószínűleg nem bírtak volna.
Az ellenállóság azonban nem ér véget az anyagoknál. Az Air IP68-as tanúsítvánnyal büszkélkedhet, így kibírja a hétköznapi fröccsenéseket, az esőt és a gyors mosdós merülést is. Bár búvárkodásra nem alkalmas, egy esős séta vagy egy kiömlő kávésbögre nem jelenthet problémát. Mindezek ellenére – a vékonyság és a konstrukció miatt – ösztönösen óvatosabban bánunk vele, mint egy átlagos iPhone-nal.
A hátlap tiszta, letisztult, felesleges díszítések nélkül. Az egyetlen kamera, amely egy diszkrét ovális modulba van ágyazva, pontosan az a fajta dizájn, ami vitát válthat ki. Évek többlencsés „szigetei” után felszabadító érzés – minimalista, de nem megfosztott. A modul elegánsan emelkedik ki a testből, éles élek nélkül, és tökéletesen illeszkedik az Air formavilágába.
Az iPhone Air előlapja továbbviszi a tiszta dizájn szellemét. A kijelzőt vékony, szimmetrikus keretek övezik, minden természetesen kiegyensúlyozottnak hat. Az oldalakon megtalálhatók a klasszikus vezérlőelemek, az Action Button, valamint a dedikált kameragomb, amelyet az Apple először az iPhone 16 szérián mutatott be. Itt még természetesebben illeszkedik, de be kell vallanom, én a mai napig nem szoktam hozzá teljesen.
Kibontáskor hiába keresnéd a SIM-tűt. Az Air már nem rendelkezik SIM-tálcával. Az Apple teljesen eSIM-re váltott – logikus lépés, amely néhány millimétert megtakarított, és lehetővé tette, hogy a készülék teste a lehető legvékonyabb legyen. Ez egy apró részlet, de tökéletesen tükrözi az Air filozófiáját: eltávolítani minden feleslegeset, és hagyni érvényesülni a lényegest.
Az iPhone Air kijelzője pontosan olyan, amilyennek lennie kell – visszafogott, de csúcsminőségű. Az Apple egy 6,5 hüvelykes Super Retina XDR OLED panelt használ 2 736 × 1 260 pixeles felbontással, ami nagyjából 460 ppi-nek felel meg. A kép éles, kontrasztos, a színek természetesek, nem olyan túlszaturáltak, mint a trópusi üdvözlőkártyákon. Minden árnyalat tökéletes, legyen szó filmnézésről, szövegolvasásról vagy fotók böngészéséről.
A fő varázslat az adaptív 120 Hz-es frissítési frekvenciában rejlik. Görgetés közben a szöveg selymesen csúszik az ujjak alatt, egyetlen akadás nélkül. Amikor megállítod, a kijelző lassít, hogy energiát takarítson meg. Az átmenetek simák és észrevétlenek – nincs semmilyen feltűnő villódzás, csak természetes nyugalom.
Az iPhone Air maximális fényereje 3 000 nit, így a tűző őszi nap sem jelent gondot. A tükröződéscsökkentő réteg jól végzi a dolgát, bár a közvetlen napsütéssel szemben kevésbé hatékony – a fizika ugyanis nem mindig enged a marketingígéreteknek. Ugyanakkor a kijelző rendkívül alacsony fényerőre is képes, így az esti olvasás sem terheli a szemet, és nem zavarja a komfortérzetet.
Ahogy már említettem, a hátlap és a kijelző védelméről a Ceramic Shield 2 gondoskodik. Három hétig a zsebemben hordtam a telefont, és láss csodát – egyetlen karc sem keletkezett. Még az az apró, szinte láthatatlan hajszálkarc sem, ami általában már az első napon megjelenik.
Az iPhone Air kijelzője ugyan nem forradalmi, csupán a tökéletességig fejlesztett evolúció. Nem próbál lenyűgözni – egyszerűen csak végzi a dolgát. Épp olyan magától értetődő módon, hogy észre sem veszed, amíg egy másik telefont nem veszel a kezedbe, és rá nem jössz a különbségekre.
Már az iPhone Air bemutatója előtt azon gondolkodtam, hogy csúcsminőségű hardvert belezsúfolni egy 5,6 milliméter vékony készülékbe inkább illúzió, semmint valóság. Ám az Apple ismét bebizonyította, hogy mérnökei aligha veszik teljesen komolyan a fizika törvényeit. Az eredmény? Egy telefon, ami törékenynek tűnik, de belül olyan teljesítménnyel fut, amire bármely „Pro” modell is büszke lehetne.
Az Air szívében az A19 Pro chip dobog, ugyanaz a processzor, amely a drágább testvéreket is hajtja. Az Apple itt hatmagos CPU-t és ötmagos GPU-t használ, így ideális kompromisszumot teremtve a teljesítmény és a hőhatékonyság között. A „Pro” modellekhez képest egy grafikus mag hiányzik, de a gyakorlatban ezt szinte észre sem veszed – sőt, inkább előny: az Air kevésbé melegszik, és hosszabb terhelés mellett is képes stabil teljesítményt nyújtani.
A 12 GB RAM-mal kombinálva teljesen gördülékeny a multitasking – az alkalmazások tovább maradnak a memóriában, mint gondolnánk, a váltás közöttük azonnali, az animációk pedig simák. Nincsenek fölösleges „újratöltések”, nincsenek akadozások, egyszerűen csak olyan teljesítmény, amit érezni lehet, de nem tolakodó.
A konnektivitást az új N1 chip kezeli, amely figyeli az energiafogyasztást, és gyorsabb, stabilabb WiFi- és Bluetooth-kapcsolatot biztosít. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eszközök közötti váltás az Apple ökoszisztémában szinte észrevétlen – a telefon pontosan tudja, mikor játssza a zenét a fülesen, és mikor a Mac-en. Minden simán működik, várakozás és kompromisszumok nélkül. A hangszóró? Itt sztereót ne keress.
Ahhoz, hogy minden gördülékenyen működjön, az Apple a legtöbb komponenst a hátlap enyhe kiemelkedésébe koncentrálta, amely a kamerán kívül passzív hűtőként is szolgál. Lehet, hogy ez elsőre mérnöki trükknek hangzik, de működik: hosszabb terhelés után is csak enyhén melegszik a telefon, főleg a fotómodul környékén – pontosan ott, ahol kell.
A teszt során, amikor az iPhone Air-t üzembe állítottam, a saját Samsung Galaxy S25 Ultra készülékem néhány napra a fiókba került, így az Air vette át az összes feladatot: eSIM, értesítések, közösségi média, fényképezés, navigáció és a munkahelyi feladatok.
A mobil egyáltalán nem teljesített rosszul. Egy napnyi normál használat után – egy kis fotózás, zene a fülesen, néhány hívás és néhány óra online tevékenység – este rendszerint körülbelül 20%-on maradt az akkumulátor. Nyugodtabb napokon pedig még a 30–40% is megvolt, ami egy ilyen vékony készüléktől szinte kisebb csodának tűnik.
Az Always-on kijelző és az állandó eSIM-kapcsolat sem rövidítette drámaian az üzemidőt. Az Apple az A19 Pro chip energiahatékonyságára támaszkodik, amely képes kordában tartani a fogyasztást anélkül, hogy hatalmas akkumulátorra lenne szükség. Emellett a kijelző adaptív frissítési frekvenciája is segít: inaktivitás esetén akár 1 Hz-re csökken, így nem pazarol fölösleges energiát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a telefon egy napot simán kibír, ha nem kínozzuk feleslegesen, de az éjszakai töltés valószínűleg mindennapi rutinná válik.
Az iPhone Air töltése USB-C porton vagy MagSafe segítségével történik, és bár a sebesség nem a leggyorsabb, az Apple hagyományos, konzervatív megközelítése érvényesül – inkább lassabban és biztonságosan, mint gyorsan és forrón. Nulláról 50%-ra körülbelül fél óra alatt lehet feltölteni, a teljes töltés pedig körülbelül másfél órát vesz igénybe. Egy ilyen vékony készüléknél ez nem rossz eredmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy belül nincs sok hely az agresszív áramköröknek.
Az iPhone Air első indításakor az iOS 26 rendszerrel úgy néztem a kijelzőre, mintha véletlenül egy telefont helyett egy üvegtárgyat vásároltam volna a galériából. Minden átlátszó, sima, tele fényjátékokkal és finom animációkkal. Az Apple az új vizuális stílust Liquid Glass-nak nevezi – és ezúttal ez nem csak marketingfogás. A felületek valóban olyan hatást keltenek, mintha vékony réteg folyékony kristályból lennének öntve.
Bevallom, egy ideig eltartott, mire megszoktam ezt az új, „üvegszerű” világot. A lapos iOS felületek után a 26-os verzió szinte tapinthatóvá válik. Egy ilyen vékony készüléknél, mint az Air, ez különleges élményt ad – a kezemben valami olyat tartok, ami könnyű és vizuálisan törékeny, így ösztönösen egy puha ruhára tenném, nem a zsebbe. Egyszer szinte azon kaptam magam, hogy úgy fogom, mintha egy szappanbuborékot tartanék a kezemben.
Azonban amint megszokja az ember, az iOS 26 sokkal kiegyensúlyozottabbnak hat, mint amilyennek elsőre tűnik. Az átmenetek folyamatosak, az animációk elegánsak, és bár néha talán kicsit több van belőlük a kelleténél, a rendszer élettel teli – mintha végre valóban lélegezne. A reakciók azonnaliak, a teljes felület pedig olyan könnyedséget sugároz, amit a korábbi verziók még nélkülöztek.
És mi a helyzet az Apple Intelligence-szel? Papíron lenyűgözően hangzik, a gyakorlatban viszont egyelőre kissé visszafogott. Képes felismerni tárgyakat, elemezni a szöveget vagy segíteni a fotók szerkesztésében, de magyarul még nem igazán lehet megszelídíteni. Ha a teljes potenciálját szeretnéd kihasználni, angol nyelvre kell váltanod. Egyébként egyelőre csak néhány funkció érhető el – például az okos objektumtörlés a Fotókban, ami meglepően jól működik. Csak épp még nem annyira merész, mint a Google megoldásai.
Egy majdnem 500 000 forintos telefonnál az ember joggal várná el, hogy a hátlapról legalább két kamera nézzen vissza rá. Az iPhone Air azonban hű maradt a minimalizmushoz, és beéri egyetlen, 48,7 megapixeles szenzorral. Elsőre ez visszalépésnek tűnhet – különösen a mai időkben, amikor még az olcsóbb mobilok is optikai laboratóriumra emlékeztetnek –, de az Apple-nek megvan rá a magyarázata: a vékonyság mindenek felett. És igen, ebben az esetben ez a dizájn egyik leglátványosabb ára.
Az iPhone Air egyetlen hátsó kamerája 48,7 megapixeles felbontású, 1/1,56 hüvelykes szenzormérettel, f/1,6-os rekesszel, 26 mm-es gyújtótávolsággal, valamint optikai képstabilizátorral (OIS) és fázisérzékelős autofókusszal (PDAF). Egy szóval: becsületes, komoly szenzor – ugyanaz, amit a sima iPhone 17-ben is találunk. Az Apple mindehhez hozzácsapta a marketinges hangzású „Fusion Camera” elnevezést, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy a kétszeres zoom valójában a 48 megapixeles fotó kivágásával jön létre – vagyis inkább egy okos illúzió, mint valódi optika.
A fotók viszont bizonyítják, hogy egyetlen objektív többet tudhat, mint gondolnánk. A színek élethűek – a fű nem rikító zöld, az égbolt természetes árnyalatú, felesleges „Instagram-dráma” nélkül. Az Apple hagyományosan a kiegyensúlyozott kontrasztot preferálja, ami mélységet ad a képeknek, miközben a részleteket is megőrzi az árnyékos részeken. A dinamikatartomány kiváló, a fény és árnyék közötti átmenetek pedig selymesen lágyak. Tájképeknél a szenzor megmutatja az igazi erejét – a fénynek tere és súlya van, a részletek tűélesek, a képek pedig természetesek és nyugodtak, mindenféle túlszínezés nélkül.
Csakhogy az illúziónak megvannak a határai. Zoomoláskor a képminőség gyorsan romlik – 2× nagyításig még egészen elfogadható, de amint tovább próbálunk menni, az iPhone Air objektívje hamar felfedi a korlátait. A részletek eltűnnek, a rajzolat lágy foltokká olvad, mintha valaki finoman áttörölte volna a képet egy kendővel. Az élek elvesztik az élességüket, az épületek kontúrjai összemosódnak, a tetők és ablakok textúrái pedig gyakorlatilag felismerhetetlenné válnak. Az összhatás inkább festményszerű, mint fotószerű. A színek ugyan többnyire élethűek maradnak, de a kontraszt a nagyítással együtt szinte elpárolog, a kép lapossá válik. Jól látszik tehát, hogy a „Fusion Zoom” valójában csak optikai trükk, nem pedig egy valódi teleobjektív helyettesítője.
A gyakorlatban ez a kamera egyszerűen azoknak készült, akik előveszik a telefont, kattintanak egyet, és nem akarnak semmit állítgatni. Pont ez adja a varázsát: az automatika remekül eltalálja az expozíciót, a színeket és a kontrasztot, így az eredmény mindenféle finomhangolás nélkül is kiválóan néz ki.
Az iPhone Air meglepő magabiztossággal teljesít tájképeknél is. A fotók természetesek, a színek visszafogottak, és elkerülik azt a túlszaturált hatást, amit néhány androidos készüléknél megszoktunk. A zöld növényzet életszerű árnyalatú, az égbolt nyugodt marad, még borús időben is. Az automatikus fehéregyensúly jól kezeli a változó fényviszonyokat – a tűző déli napsütéstől a borongós alkonyatig. A dinamikatartomány stabilan magas szinten marad, így sem a világos részek nem égnek be, sem az árnyékos területek nem vesznek el. Az eredmény egy olyan fotósorozat, ami inkább az egyensúlyra, mintsem a „wow-hatásra” épít – és épp ettől tűnik érettnek.
A nappal készült fotók kiváló élességet, élethű színeket és magas dinamikatartományt kínálnak. Nem az a túltolt kontraszt, ami az eget kék fallá, a füvet pedig radioaktív szőnyeggé változtatja – minden természetesnek hat, mintha a képek maguk is őszinték akarnának lenni.
Az iPhone Air éjszakai felvételei meglepően tiszták, felesleges zaj nélkül, és a fények sem égnek ki vakító fehérségbe. Másodlagos szenzor hiányában ez szinte kisebb csoda. Csak teljes sötétségben omlik össze a varázs, amikor az objektív már kétségbeesetten próbál részleteket előcsalogatni a feketeségből. Ennek ellenére a képek így is meglepően jók.
A makrófotózás az iPhone Air egyik kellemes meglepetése. Bár nincs külön makróobjektívje, mégis képes elég közelre fókuszálni, és meglepően finom részleteket rögzíteni tűéles rajzolattal. A tűlevelek apró struktúrái vagy a csipkebogyók felszíne természetes mélységgel és valósághű színekkel jelennek meg. Az éles és az elmosódott területek közötti átmenet sima és természetes, nincs agresszív, szoftveres bokeh, ami elrontaná az összhatást. Egyetlen feltétele: a nyugodt kéz.
Az iPhone Air előlapi kamerája 17,9 megapixeles, f/1,9-es rekesszel és 20 mm-es gyújtótávolsággal rendelkezik. A látószög széles, az élesség kiváló, a színek pedig természetesek – az Apple nyilván úgy döntött, hogy ha már az Air-nek csak egy hátsó kamerája van, legalább a szelfi legyen igazán jó. És valóban az. Az iPhone Air előlapi kamerája automatikusan vált a függőleges és vízszintes képkivágás között anélkül, hogy a telefont el kellene forgatni. Csak számolni kell azzal, hogy a széles látószögű képeknél a képszélek néha enyhén torzulnak – a fizika ellen nem lehet mit tenni.
A videózás 4K sebességgel megy 60 fps mellett, természetesen Dolby Vision támogatással és remek stabilizációval. Nappali fényben a felvételek tiszták, színtartalmuk élethű, a digitális zaj minimális. Az Air gyengébb fényviszonyok között is meglepően magabiztosan teljesít – a stabilizáció kiválóan dolgozik, és a kamera még az utcai lámpák fényétől sem riad vissza.
Ugyanakkor el kell ismerni, hogy a széleslátó vagy a teleobjektív hiánya az Airnél nagyobb hatással van a használatra, mint elsőre gondolnánk. Az ember rádöbben, hogy ahol egy másik telefonon elég lenne egyszerűen objektívet váltani, ott most el kell gondolkodni, merre lépjünk – és néha már nincs hová. Nem tragédia, ez inkább a mobilfotózás gyökereihez való visszatérés: egyetlen szenzor, egyetlen látószög, semmi dilemmázás. De egy 500 000 forintos készüléktől azért kicsit többet vár az ember, mint csupán szépen kivitelezett egyszerűséget.
Ha a konkurenciát nézzük, az Apple egy kicsit saját magának lőtte lábon az iPhone Air-rel. Az Air ugyanis provokatívan szép: titán test, mindössze 5,6 mm vastag, 165 gramm súly, 6,5″ OLED kijelző 120 Hz-es frissítéssel – minden idők legkönnyebb és legvékonyabb iPhone-ja. A kézben inkább ékszernek hat, amit hordani kell, mint használni. Csakhogy az extrém dizájnnak ára van: csak eSIM-re lehet támaszkodni, és hiányzik az ultraszéles látószögű kamera.
A klasszikus iPhone 17 mellette talán konzervatívabbnak tűnik, de a gyakorlatban többre képes. 6,3″ kijelzőt, két 48 Mpx-es hátlapi kamerát (fő + ultraszéles), nagyobb akkumulátort, és a hagyományos SIM + eSIM kombinációt kínálja. Néhány grammal nehezebb, de jobb üzemidőt és szélesebb fotós lehetőségeket biztosít. Végső soron mindenki döntse el, mi a fontosabb: az iPhone Air egyedi dizájnja és vonzereje, vagy a klasszikus iPhone 17 praktikus képességei és sokoldalú kamerája. Én mondjuk az értelmet választanám, tehát az iPhone 17-et.
Ha az ember összehasonlítja az új iPhone Air-t és a Samsung Galaxy S25 Edge-et, az első gondolatunk: az Apple és a Samsung valószínűleg versenyeznek, ki tud vékonyabb telefont készíteni anélkül, hogy teljesen eltűnne a kézben. Az S25 Edge 5,8 mm, az Air pedig mindössze 5,6 mm. Mindkettő könnyedén kézben tartható, mint egy bankkártya, mindkettő fantasztikusan néz ki, de teljesen más irányt képviselnek.
A Samsung a felszereltségre épít: 6,7″ QHD+ AMOLED kijelző 120 Hz-es frissítéssel, Snapdragon 8 Elite, 12 GB RAM, és 200 Mpx-es fő kamerát kiegészítő 12 Mpx-es ultraszéles szenzor. Teljesítményből nincs hiány, a fotók pengeélesek, a kijelző pedig a legjobbak közé tartozik. Egyetlen apró hiányossága: az üzemidő – a 3 900 mAh-s akkumulátor ugyan kibír egy teljes napot, de nem dönt rekordokat.
Végső soron minden azon múlik, mit várunk egy telefontól: a Samsung S25 Edge a sokoldalúságával és a fotóival hódít, az iPhone Air pedig eleganciájával és könnyedségével. Természetesen az is számít, ki mennyire kedveli a Samsung nyitott ökoszisztémáját, és ki él évek óta az Apple univerzumában.
iPhone Air
MobiltelefonokAz új iPhone Air már az első érintésnél lenyűgözött. Az Apple elkészítette minden idők legvékonyabb iPhone-ját, ugyanakkor belepakolták a A19 Pro chipet is, ami tényleg bármit elvégez. A titán konstrukció prémium hatást kelt, a 120 Hz-es kijelzőt pedig öröm nézni. A legnagyobb kérdőjel az egyetlen 48 Mpx-es kamera körül lebeg – nagyszerű képeket készít, de hiányzik a második objektív sokoldalúsága. Az iPhone Air tehát nem a számokról szól, hanem az érzésről, az eleganciáról, az egyszerűségről és a bátorságról.
Előnyök
Hátrányok
Bár az olvasottak alapján úgy tűnhetne, hogy az iPhone Air megkapja a „szép, de nem praktikus” címkét, a valóság ennél árnyaltabb. Ez nem egy olyan telefon, amit pusztán a specifikációk alapján kell megítélni – ez egy eszköz, amely inkább az érzelmekre hat, mint a logikára. Az Apple ezzel a modellel letért a kitaposott útról, és éppen ez az, ami igazán tetszik benne. Ilyen vékony, könnyű, mégis erős telefont készíteni bizonyos bátorságot kíván – és ezt az Apple-től nem lehet elvitatni.
• Szerző: Adam Hušek
A hagyományos evolúciós fejlesztéseken kívül az idei Apple Event egy meglepetést is tartogatott. Két év után változott a bemutatott telefonok összetétele. Kikerült a csomagból a Plus modell és egy teljesen új termék indult útjára, az iPhone Air. Célja a lehető legvékonyabb kialakítás, mutatós design, de teljesítményvesztés nélkül. Megnézzük pontosan mit is tud, van-e esetleg hátránya.
Az, hogy a gyártó törekszik egyre vékonyabb és könnyebb telefonokat piacra dobni, nem újdonság, az alapmodell iPhone 17 is karcsúsodott valamennyit. Az iPhone Air ezeket a törekvéseket teljesen új szintre emeli és elsődleges előnyként határozza meg. Az elsők között a Samsung indult el ezen az úton, az S25 Edge, mindössze 5,8 mm vastag vázzal.
Ezt tudta felülmúlni az iPhone Air, amely 5,6 mm-en nyitott, egyből elnyerve ezzel a legvékonyabb iPhone titulust. Csak összehasonlításképp – az iPhone 6 vastagsága 6,9 mm volt. A design terén az új Air követi a vele együtt bemutatott 17-es sorozat formajegyeit. Ilyen például a lekerekített alakú kamerasziget matt üvegborítással, amely a készülék egész szélességén végighúzódik.
Hogy biztosított legyen a strapabíró kialakítás, maradt az 5-ös kategóriájú titán váz, amely állítólag 80%-ban újrahasznosításból készült. Ezzel sikerült elérni, hogy semmilyen körülmények közt ne legyen belőle "hajlítható telefon". Eltér a felületi kezelése is, mert a keret a többi bemutatott telefonnal ellentétben, fényes kialakítású lett. Sikerült megtartani az IP68 védelmi fokozatot, aminek hála a telefon teljesen víz- és porálló. A kijelző védelméről a Ceramic Shield 2 gondoskodik. Az Apple információi szerint ez a bevonat 4× ellenállóbb a töréssel szemben, mint az eddig használt hátlapok és 3× ellenállóbb a karcokkal szemben.
A kialakítás természetesen hatással van a felszereltségre is. Erről tanúskodik a minimalista kamerarendszer és szembetűnő a hangszórók kisebb mérete is. Érdekes azonban, hogy a gombok elhelyezését nem befolyásolta az extrém vékony keret, megmaradt a programozható művelet gomb és a Capture button, mint kameravezérlő.
Ami a kijelzőt illeti, az iPhone Air sem adta alább a Super Retina XDR OLED panelnél. Az átmérő 6,5“ lett, amely szépen illeszkedik az iPhone 17 és iPhone 17 Pro Max közé, ezzel picit helyettesítve az idén már elkaszált Plus verziót.
Ennél sokkal nagyobb újítás a képfrissítés mértéke, amely minden, újonnan bemutatott készülék esetében 120 Hz lett. Az Air továbbá támogatja az Always on Display-t is, ami üdítő újdonságnak számít, mivel a tavalyi iPhone 16 még a 120 Hz kijelzőt sem kapta meg. Megmaradt a jellegzetes Dynamic Island, ami arról tanúskodik, hogy egyelőre nem sikerült a 3D FaceID szenzorokat a kijelző alá elrejteni.
Dícséretet érdemel a rendkívül vékony káva, ami hasonló, mint a legdrágább iPhone 17 Pro Max, amely tovább növeli a felhasználói élményt. A kijelzőt is sokkal ellenállóbb és tükröződésmentes üvegborítás fedi, ami fokozottan karcállóbb.
A vékony váz utáni hajsza bizonyos kompromisszumokkal is jár, ami az akku kapacitásnál mutatkozik meg. Az iPhone Air akkumulátor mérete csak 3 149 mAh, ami jóval elmarad a Samsung S25 Edge paramétereitől. A Samsung esetében ez az adat 3 900 mAh, ami szintén nem egetverő, de veri az Apple-t. Jó hír azonban, hogy az iPhone Air rendelkezik a C1X modemmel, amelynek feladata (elődjéhez, a C1-hez hasonlóan) az energiafogyasztás optimalizálása. Felmerül a kérdés, mennyire lehet optimalizálással ellensúlyozni az akkumulátor fizikai tulajdonságait. Mindenesetre az Apple 27 óra videónézést ígér, ami a gyakorlatban egynapi teljes üzemidőt fog jelenteni.
Itt ki kell térni a töltésre is. Összehasonlítva a versenytársakkal a töltési sebesség nem kiemelkedő, de tekintettel az akku kisebb méretére, gyorsan fel lehet majd tölteni a telefont. Az iPhone Air megkapta a jelenleg elérhető leggyorsabb veetékes töltést és természetesen a 20 W MagSafe és Qi2 töltés is rendelkezésre áll. A hosszabb üzemidő érdekében az Apple kifejlesztette az Adaptive Power módot, amikor a mesterséges intelligencia a szokásaidat követve állítja be a képernyő fényerejét, vagy a háttérben futó folyamatokat kezeli. Továbbá kaphatók nagyon vékony kialakítású MagSafe powerbankok és beépített akkus tokok is. Nagy kár, hogy az iPhone Air, ugyanúgy, mint az iPhone 17 nem kapta meg az USB 3 támogatást, tehát az adatátvitel sebessége 480Mbit/s-ra korlátozódik, míg a Pro modellek már pár generáció óta USB 3 adatátvitel képesek.
Személy szerint kevésbé tudunk azonosulni a kamerasziget evolúciójával, úgy néz ki, az Apple ahelyett, hogy teljesen besüllyesztené az optikát a vázba, a kameraszigetet egy platformra helyezve teljesen kiemeli. Az egykamerás rendszernél véleményünk szerint kevésbé van létjogosultsága a kiemelkedő kameraszigetnek, más lenne a helyzet , ha az iPhone Air két optikát kapott volna.
Azonban hogy ne tűnjön fanyalgásnak, szükséges megjegyezni, hogy az az egy kamera 48 Mpx-es felbontással és f/1,6 fényerővel nagyon megbízható partner lesz azoknak, akik nem kifejezetten fotómobilt keresnek, de amikor fényképeznek, megkövetelik a tökéletes minőséget. Fontos azonban összehasonlítani a legközelebbi versenytárssal, az S25 Edge kétkamerás rendszerrel rendelkezik, a főkamera felbontása 200 Mpx és ott van mellette a széleslátószögű optika. Nem kell az Apple-t temetni, mert az iPhone Air hátlapi kamerája a Fusion technológia miatt 2x optikai zoomra képes. Emellett 4K/60fps formátumban tud videót rögzíteni, Dolby Vision hang mellett.
Az előlapi részen ott a jól ismert Dynamic Island a 3D szenzoros FaceID modullal, mellette pedig a 18 Mpx-es előlapi kamera a Center Stage technológiával, amely segítségével álló telefonnal is tudsz horizontális képeket készíteni. Ez valójában egy AI funkció, ami érzékeli, hány személynek kéne szerepelni a szelfifotón és az alapján állítja be a formátumot.
Az elmúlt években az iPhone-ból igen komoly gamer telefon lett, erős GPU-val és Ray-Tracing támogatással. Nem vártuk, hogy az eddigi legvékonyabb iPhone egy erőgép lesz, az Apple meglepetést okozott, az iPhone Air megkapta a friss A19 Pro chipet – ugyanazt, amely az iPhone 17 Pro és Pro Max modelleket is hajtja. Szokás szerint ez is házon belül, 3 nm-es technológiával készült.
Az alap A19 processzorral szemben 50%-kal hatékonyabban kezeli az akku kapacitást, a GPU-ja 5-magos lett, saját fejlesztésű Neural Accelerator modulokkal felvértezve. a Neural engine is fejlődödtt, amely segít integrálni a mindennapokba az Apple Intelligence új funkcióit, mint a valós idejű fordítás, vagy a Visual Intelligence általi keresés. Az iPhone Air váza alatt megtalálható az N1 chip is, amely feladata a Wifi 7, Bluetooth és Thread, valamint okosotthon rendszerek kezelése. A telefon UWB támogatottsággal is rendelkezik, ami fontos a könnyebb AirTag keresés és műholdas SOS kapcsolat miatt - azonban ez a funkció Magyarországon egyelőre nem elérhető.
A hagyományos SIM-kártyák elhagyása bátor lépés, az eSIM egyre inkább elterjedtebb, de nem biztos, hogy az összes szolgáltató erre tökéletesen fel van készülve.
Az összehasonlításhoz az iPhone 16 Plus-t választottuk, amely az iPhone Air elődjének tekinthető és érdemes megvizsgálni, mi érkezett a Plus modell kiváltására. Mindkét telefon átlagon felüli nagyságú kijelzővel rendelkezik és a felhasználók egy külön rétegére koncentrálnak.
| Paraméterek/Modell | iPhone Air | iPhone 16 Plus |
|---|---|---|
| Kijelző | Átmérő: 6,5" | Átmérő: 6,7" |
| Felbontás: 1260 × 2736 pixel | Felbontás: 1290 x 2796 pixel | |
| Típus: LTPO Super Retina XDR OLED | Típus: Super Retina XDR OLED | |
| Képfrissítés akár: 120 Hz | Képfrissítés 60 Hz | |
| Hátlapi kamera | Főkamera: 48 Mpx, f/1,6, OIS, PDAF | Főkamera: 48 Mpx, f/1,6, OIS, PDAF |
| Széleslátószögű: - | Széleslátószögű: 12 Mpx, f/2,2 | |
| Előlapi kamera | 18 Mpx, f/1,9 | 12 Mpx, f/1,9 |
| Chip | Apple A19 Pro (3 nm) | Apple A18 (3 nm) |
| Egyéb chip és modem | N1, C1X | - |
| RAM | 8 GB | 8 GB |
| Tárhely | 256, 512 GB, 1 TB | 128, 256, 512 GB |
| Operációs rendszer | iOS 26 | iOS 18 |
| 5G hálózati támogatás | ✓ | ✓ |
| 3,5mm jack | ✕ | ✕ |
| Védettségi fokozat | IP 68, Ceramic Shield 2 | IP 68, Ceramic Shield |
| Akkumulátor | 3 149 mAh | 4 674 mAh |
| Vezetékes töltés: 50 % 30 perc alatt, MagSafe töltés: 30 W | Vezetékes töltés: 50 % 30 perc alatt, MagSafe töltés: 25 W | |
| Méretek | 156.2 x 74.7 x 5.6 mm | 160.9 x 77.8 x 7.8 mm |
| Súly | 165 g | 199 g |
| Csomag tartalma | Telefon, használati útmutató, USB-C kábel | Telefon, SIM-tű, használati útmutató, USB-C kábel |
| Ár | *499 990 HUF | **387 990 HUF |
Hogy néz ki az ár? Az iPhone Air legolcsóbb változata (256GB tárhely) 999 dolláról indít és kapható lesz 1 TB háttértárral is. Ez azt jelenti, hogy nálunk az indulóár 499 990 forint lesz az előrendelés során.
i
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Az iPhone Air az újonann bemutatott iPhone 17 sorozat érdekes kiegészítője. Egyértelműen nem lesz belőle néptelefon, mert nem a legjobb kamerarendszerrel és üzemidővel rendelkezik. Azonban ilyen kialakítású telefon eddig nem létezett az Apple kínálatában, amely ilyen forma mellett ekkora, Pro szintű teljesítményre képes.
