Patkány tartása otthon
A laboratóriumi patkány – ne keverd össze a vadon élő patkánnyal, és főleg ne a vándorpatkánnyal, ami teljesen másképp néz ki – ideális, igénytelen és rendkívül intelligens háziállat. A gondozása nagyon egyszerű, ugyanakkor a patkány olyan állat, amellyel garantáltan nem fogsz unatkozni. Játékos, vidám és társaságkedvelő, így egy kedves és megbízható kis barátot kapsz. Hogyan tarts patkányt? A következő cikkben adunk néhány tanácsot.
Házi patkány tartása lakásban – TARTALOM
- Amit tudnod kell, mielőtt patkányt vennél
- Ketrec patkányoknak
- A patkány etetése
- A házi patkány egészsége
Amit tudnod kell, mielőtt patkányt vennél
Mint minden más állatnak, a patkánynak is megvannak a maga sajátosságai, amelyeket érdemes szem előtt tartanod, mielőtt véglegesen eldöntöd, hogy beszerzed. Mire kell figyelned?
- A patkányok társas állatok, erős szociális érzékkel rendelkeznek, ezért legalább két egyedet érdemes együtt tartani.
- A hímek általában nyugodtabbak, a nőstények aktívabbak és kíváncsibbak.
- A patkányoknak számos színváltozata és különböző fajtája létezik, amelyek testalkatban (pl. standard, dumbo, minipatkány) vagy szőrzettípusban (pl. rex, velveteen, szőrtelen – sphynx) különböznek egymástól.
- A patkányok rágófogai folyamatosan nőnek, bár egymáshoz csiszolják őket, mégis szükségük van valami rágcsálnivalóra (kemény kenyér, ágak).
- A patkány képes akár betonon is átrágni magát, vagy elvékony drótszövetet és kábeleket is elharapni, ezért a ketrecen kívüli sétáltatás során mindig felügyelet alatt kell tartanod.
- Patkányt ajánlott tenyésztőktől beszerezni, az állatkereskedésből származók általában agresszívebbek (nagy csoportokban tartják őket, ezért territoriálisabbak), és gyakran más, nagyobb állatok táplálékának szánják őket1.
Ketrec patkányoknak
A ketrec lesz a patkányaid otthona, ahol rengeteg időt töltenek majd. A patkány nem igazán szereti a kültéri tartást, fennáll például a megfázás veszélye. A ketrecnek ezért megfelelő méretűnek kell lennie, ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a patkányok el tudják foglalni magukat benne. A ketrec minimális mérete 60 × 40 × 50 cm. Figyelj a rácsok közötti távolságra – válassz inkább kisebbet, maximum 1,5 centimétert, mert a patkányok képesek meglepően szűk réseken átpréselni magukat. Emiatt a nyulaknak vagy tengerimalacoknak szánt ketrecek nem igazán alkalmasak patkányoknak.
Gyakorlati szempontból az is ajánlott, hogy a ketrecnek legalább két bejárata legyen. És ez nem annyira a patkány kényelme, mint inkább a tiéd miatt fontos. Könnyebben tudod cserélni a tálban az ételt, felszerelni a függőágyat, vagy elvégezni a napi gyors takarítást. Az alapos nagytakarításhoz készíts elő egy szállítódobozt vagy egy régi terráriumot, ahová ideiglenesen áthelyezheted a patkányokat.
A ketrec aljára teríts el egy réteg forgácsot – válassz nagyobb szeműt, amit a patkányok nem dobálnak ki annyira a ketrecből, és ami legfőképpen pormentes. A forgács jól szívja a vizeletet, olcsó, és lehetővé teszi a patkány számára a kapirgálást. További lehetőség a fapellet vagy az erre a célra készült szalmahenger. Sokat számít az is, hogy éppen a te patkányodnak mi felel meg. A patkány szívesen keres olyan helyeket, ahol elbújhat – ideális valamelyik a sokféle fa házikó közül, vagy egy oldalára fektetett virágcserép. Ne feledkezz meg a kényelmes alomanyagról sem, amiből a patkány fészket épít magának. Erre a forgács nem elég kényelmes. A házikóban a fészek kialakításáról a patkány maga gondoskodik, csak biztosítanod kell számára az anyagot, pl. toalettpapírt, papírtörlőt vagy zsebkendőt.
Elengedhetetlen felszerelés az etetőtálka – válassz nehezebbet, ideális esetben kerámia tálkát, mert a patkányok szívesen felborítják – és természetesen az itató. A tálka nem elég, azt ugyanis a patkány inkább medenceként használná, mintsem ivásra, vagy egyszerűen betemeti forgáccsal.
Ne feledkezz meg a ketrec berendezéséről sem – ideálisan műanyagból, ami könnyen tisztítható. A patkányok szívesen pihennek függőágyban, házikóban, kosárban vagy más búvóhelyen. Készíts elő különféle mászókákat, kedveltek a ketrec egyes szintjei közötti pallók is. Alkalmasak a természetes anyagokból készült kötelek vagy gyümölcsfák elágazó ágai is – a patkányok szívesen rágcsálnak és másznak, ezért ezek tökéletesek számukra.
A patkány etetése
A patkányok mindenevők. Éppen ezért fontos, hogy minél változatosabb táplálékot kínálj nekik. Az alapot a szénhidrátoknak kell képezniük, zsírból és fehérjéből jóval kevesebbet kell kapnia a patkánynak. A táplálék elsődleges összetevője tehát a gabona. Nem árt a patkányoknak készült előre elkészített granulátum használata sem, amely kiegyensúlyozott arányban tartalmazza a szükséges tápanyagokat. Ezt érdemes kiegészíteni például zabpehellyel vagy száraz kenyérrel.
A patkányok egyáltalán nem vetik meg a gyümölcsöt és zöldséget sem, de óvatosan kell kipróbálni, mi ízlik nekik – ebben a tekintetben elég egyéni ízlésűek. Annak is örülni fognak, ha időnként állati eredetű táplálékot is kapnak, pl. egy darabka húst vagy lisztbogár-lárvát.
Alapvető fontosságúak a rágásra szánt gallyak is. A patkányok fogai ugyanis folyamatosan nőnek, ezért elengedhetetlen, hogy rendszeresen koptatni tudják őket. Ha nincs mit rágniuk, nagy kedvvel esnek neki a ketrec felszerelésének. Ha a patkány kiegyensúlyozott táplálékot kap, az összes szükséges vitamint természetes úton meg kell kapnia. Ezért nem szükséges a kereskedelemben kapható vitaminkeverékeket beszerezni. Ugyanakkor szükséges a kalcium és egyéb ásványi anyagok pótlása, amelyek rágótabletta formájában állnak rendelkezésre.
Mik a fő különbségek a vándorpatkány és a házi egér között?
A házi patkány (rattus rattus) és a vándorpatkány (rattus norvegicus) két állatfaj, amelyeket gyakran összekevernek. A vándorpatkányok általában testesebb felépítésűek, mint a házi patkányok, és a farkuk rövidebb a testüknél. A házi patkánynak szemmel láthatóan hegyesebb az orra, a vándorpatkánynak kisebb a füle, a fülkagylója szőrös szokott lenni.
Különbségek vannak a közönséges („csatorna-") patkány és a laboratóriumi patkány között is – utóbbi az, amelyet házi körülmények között tartanak. A közönséges patkánnyal ellentétben ez a változat nem képes bizonyos veszélyes betegségek hordozására, és viszonylag egyszerűen megszelídíthető.
A tenyésztett patkány egészsége
A patkányok többnyire ellenálló, társas állatok, amelyeket nem könnyű kihozni a sodrukból. A legboldogabbak nagyobb csoportban lesznek, ezért mindig legalább két egyedet tarts együtt (két hímet vagy két nőstényt, ha nem szeretnéd bővíteni a patkánycsaládodat kicsinyekkel). Párban tartva kellőképpen kielégítheted a szocializációs igényüket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy hozzád ne kötődnének. Soha ne tarts patkányt egyedül, nagyon szenvedne.
Ami a betegségeket illeti, a patkányok hajlamosak a felső légúti gyulladásokra és tüdőgyulladásra. Ezek leggyakrabban bakteriális eredetűek, és nagyon gyakran váltja ki őket pl. a stressz, az immunrendszer gyengülése vagy a huzatnak való kitettség. Ha olyan tüneteket észlelsz, mint piros váladékozás a szemből vagy a fülből, tüsszögés vagy nehézlégzés, semmiképp ne habozz, és vidd el a patkányt állatorvoshoz. Az orvos antibiotikumot fog felírni neki. Tíz napon belül a kezelésnek hatnia kell. Kezelés hiányában a patkány maradandó károsodást szenvedhet a tüdejében vagy az agyszövetében, illetve el is pusztulhat.
A patkány társas állat, amelyet nagyon egyszerű tartani. Megbízható kis társ, akinek egyetlen igazán fontos igénye a kellően tágas ketrec, ahol kedvére mozoghat és szórakozhat. Ami a táplálkozást illeti, nem túl válogatós mindenevő. Ne feledd azonban, hogy a patkánynak szüksége van társas interakcióra, ezért mindig legalább párban tartsd őket.