Cikkek témák szerint

Mi az a WiFi 7?

A WiFi 7, vagy műszaki nyelven IEEE 802.11be, a vezeték nélküli hálózati szabványok legfrissebb generációját képviseli. Az előző generációk, mint például a WiFi 6 és a 6E által lefektetett alapokra építve, a WiFi 7 gyorsabb adatátviteli sebességet, fokozott megbízhatóságot, valamint az elérhető frekvenciaspektrum hatékonyabb felhasználását kínálja. A WiFi 7 fő célja, hogy teljes vezeték nélküli szabadságot nyújtson felhasználóinak. Hogyan állhatunk át a WiFi 7-re, és milyen eszközök szükségesek ehhez a váltáshoz?

Minden, amit a WiFi 6E-ről tudni kell

Az előrejelzések szerint 2025-re világszerte mintegy 100 milliárd internetkapcsolat lesz. Az IoT, a VR/AR és más jövőbeli technológiák számára pedig a 2,4 és 5 GHz-es sávok egyszerűen nem elegendőek. Ezért a WiFi hálózatokat továbbfejlesztik: a WiFi 6 szabványt WiFi 6E-re bővítik, így előtérbe kerül a 6 GHz-es átviteli sáv. Mit jelent ez a felhasználók számára a gyakorlatban, és milyen előnyökkel jár?

Mi a számítógépes vírus?

A számítógépes vírus a rosszindulatú szoftverek egy olyan típusa (úgynevezett "malware"), amely úgy terjed, hogy önmagát sokszorosítja, és saját kódját más programokba vagy fájlokba illeszti. A vírusok gyakran fertőzött e-mail mellékleteken, internetes letöltéseken, illetve pendrive-okon és más cserélhető adathordozókon keresztül terjednek. Cikkünkben megismertetünk a számítógépes vírus fogalmával és ötleteket adunk arra is, hogyan védekezzünk a számítógépes vírusok ellen.

Gyakorlati alkalmazások keresése

Az 1970-es években a mesterséges intelligencia kutatásának finanszírozása kezdett elapadni, az érdeklődés pedig az akkoriban teljesen új terület, vagyis a mikroprocesszorok és a mikroszámítógépek felé fordult. Ezek egyáltalán nem tették lehetővé a nagy erőforrás-igényű mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, ezért az érdeklődés a szabályalapú rendszerek felé tolódott.

Moravec-paradoxon, avagy miért nem mennek nekünk a könnyű dolgok?

Miközben a mesterséges intelligencia fejlődése a múlt század hatvanas éveiben tovább folytatódott, az osztrák származású matematikus és jövőkutató, Hans Moravec felfigyelt egy különös dologra: a számítógépek viszonylag könnyen meg tudtak oldani nehéz matematikai problémákat, de tragikusan kudarcot vallottak olyan teljesen hétköznapi feladatoknál, amelyeken az emberek még csak el sem gondolkodnak, például a képfelismerés, a természetes környezetben való mozgás vagy az, amit józan, természetes logikának nevezünk. Miközben minden kisgyermek könnyen felismeri, „melyik tárgy van távolabb”, vagyis melyik tárgy helyezkedik el egy másik mögött, a mesterséges intelligencia területén a jelenetelemzés önálló szakterületté vált.

Az 1950-es évek túlzott optimizmusa

A mesterséges intelligencia 1956-ban, a Dartmouth College-ban vált önálló kibernetikai tudományterületté, ahol akkoriban olyan úttörők dolgoztak, mint Marvin Minsky, John McCarthy, Claude Shannon, Nathan Rochester, Ray Solomonoff, Oliver Selfridge, Trenchard More, Arthur Samuel és Allen Newell. Optimista korszak volt ez, amelyben azt feltételezték, hogy még ez a generáció megéri a gondolkodó gépek megjelenését. Ez az optimizmus azon alapult, hogy a logikai következtetés területén viszonylag gyorsan értek el előrelépéseket.

Kis és nagy intelligencia

A legtöbb sci-fi olyan gépekkel foglalkozik, amelyek képességei hasonlóak az emberéhez, vagy meg is haladják azokat, és azt a rendkívül népszerű kérdést boncolgatja: „Mit fogunk tenni, amikor már nem mi leszünk a bolygó legmagasabb szintű intelligenciája?” Az emberiségnek éppen azért sikerült benépesítenie és nagyrészt uralma alá hajtania a világot, mert intelligensebbek vagyunk a többi fajnál. Nem mi vagyunk a legerősebbek, nem tudunk víz alatt élni, nem tudunk repülni, és a természetes szőrzetünk sem túl figyelemreméltó, de mindezeket a korlátokat megtanultuk azzal ellensúlyozni, hogy egyszerűen mi vagyunk a legokosabbak.

Intelligens információkeresők

Amikor megjelent a Google keresője, az valódi forradalmat jelentett. Az első keresőmotorok többsége, például az AltaVista és a Northern Light, az internetes oldalak gépi indexelését használta, a Google azonban azzal a forradalmi ötlettel állt elő, hogy az oldalakat ne a tartalmuk, hanem a rájuk mutató hivatkozások alapján rangsorolja. Az oldalak keresési sorrendjének módosítására szolgáló keresőoptimalizálást (SEO, Search Engine Optimization) az egyszerű keresőmotorok esetében könnyű volt elvégezni: a kulcsszavakat például sokszor megismételték az oldalakon, miközben „fehér betűkkel, fehér háttéren” jelenítették meg őket, így csak a gépi indexelés számára voltak láthatók.

Az AI térhódításának első lépései a világunkban

A mesterséges intelligencia nemcsak olyan „összekapcsolt” asszisztensek segítségével lép be a világunkba, mint a Microsoft Copilot, hanem már most is jelen van benne számos egycélú eszköz révén.

Új alternatívák, nagyobb adatközpontok

A mesterséges intelligencia nemcsak olyan „összekapcsolt” asszisztensek segítségével lép be a világunkba, mint a Microsoft Copilot, hanem már most is jelen van benne számos egycélú eszköz révén. Ezek közül valószínűleg a számítási fényképezés eszközeit használják a leggyakrabban, amelyek lehetővé teszik, hogy viszonylag kis érzékelőkből és tökéletlen lencsékből minden körülmény között jó minőségű képet számítsanak ki, legyen szó színkorrekcióval és hosszú expozícióval készült éjszakai fényképről, az elektronikus stabilizálással történő rázkódáscsökkentésről vagy elmosott hátterű portréfotóról. Jelenleg további egycélú eszközök is megjelennek, például a fényképen lévő objektumok eltávolításának vagy áthelyezésének lehetősége, a rögzített videó valós idejű módosítása és más funkciók.

A Cerebras szuperóriás chipjei

Az egyik áttörést jelentő újdonságot azok a szuperóriás chipek jelentik, amelyek egy teljes wafer, vagyis a chipek gyártásához használt szilícium-egykristályból kivágott lap teljes felületét elfoglalják. A chipgyártás egy rendkívül tiszta egykristály előállításával kezdődik, amelyet lehűlés után különálló lemezekre, vagyis waferekre vágnak. A waferek mérete összefügg azoknak a gépeknek a képességeivel, amelyek litográfiai struktúrákat hoznak létre rajtuk; jellemzően 30 cm átmérőjű, kör alakú wafereket használnak. Minden waferen litográfiával nagyszámú különálló chipet alakítanak ki, majd a wafert ezek mentén feldarabolják. A Cerebras azonban teljesen más megoldást választott: a teljes felületet egyetlen óriási chip foglalja el.

Nvidia, az AI szupersztárja

Jelenleg a mesterséges intelligencia tanításának területén szó szerint az Nvidia uralkodik az Nvidia H100 Tensor Core GPU Hopper chipjeivel. Ezek többféle változatban kaphatók: némelyik túlméretezett, PCIe-csatlakozóval ellátott videokártyára hasonlít, más változatokat pedig az adatközpontokba való integrálásra szolgáló SXM-csatlakozóhoz terveztek. A hivatalos importőrök rendelésre 890 ezer koronától kínálják ezt a kártyát, jelenleg azonban a kereslet messze meghaladja a kínálatot, ezért gyakori, hogy az eBayen a 80 GB memóriával rendelkező kártyákat 45 000 dollárért, vagyis több mint egymillió koronáért árulják.

Az AI-modellek robbanásszerű növekedése

A mesterséges intelligencia iránti jelenlegi érdeklődési hullám az OpenAI generatív intelligenciája, a ChatGPT megjelenésével, valamint a DALL·E és a Midjourney generatív intelligenciák 2023 eleji hozzáférhetővé válásával kezdődött. Ezt a megjelenést a kritikusok néha „túl korainak” nevezik – de mit jelent az, hogy valami túl korai a technológiák világában?

Önvezető autók

Nagy érdeklődést váltanak ki az ADS-nek (Automated Driving Systems) nevezett autonóm járművezetési rendszerek. Ezek egy meglehetősen összetett rendszert alkotnak, amely nemcsak vezérlőszámítógépekből, hanem belső és külső érzékelőkből is áll. Ezek nemcsak az autó sebességére vonatkozó adatokat rögzítik, hanem a kamerák képét és más érzékelők, például kompakt radarok vagy lézerszkennerek, azaz lidarok adatait is.

Munka nélküli világ: előnyök és hátrányok

A mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásának egyik nagyon valószínű következménye az elérhető munkahelyek számának csökkenése lesz. Általában azt mondják, hogy egy új technológia megjelenése nem csökkenti az elérhető munka mennyiségét, csak átalakítja azt, ez azonban csak a múltban volt igaz. Akkoriban jellemzően a fizikai erőt vagy hosszú távú erőfeszítést igénylő kézi munkát váltotta fel az automatizáció, aminek következtében a gépek kezelésére összpontosító munkakörök jöttek létre.

AI és a munka utáni világ: új életcélok keresése az emberek számára

Egyes elméletek szerint a munka kulcsszerepet játszott az emberi civilizáció fejlődésében. Ugyanakkor a történelem során nem maga a munka, hanem annak egyszerűsítésére irányuló törekvés mozdította előre a fejlődést. Az optimalizáció, az automatizáció és az innováció révén az emberiség folyamatosan hatékonyabb megoldásokat keresett a mindennapi feladatokra. A mesterséges intelligencia új korszakot nyithat ebben a folyamatban, és felveti a kérdést: hogyan alakulna az életünk, ha a munkavégzés már nem lenne mindennapi szükségszerűség, hanem választási lehetőség lenne?

Emberek és a mesterséges intelligencia: hogyan kerülhetők el a jövőbeli konfliktusok?

Az emberiség gépekkel vívott jövőbeli konfliktusaitól való félelem jóval régebbi, mint a Terminátor-filmek. Már Karel Čapek is az emberiség jövőjét boncolgatta az R.U.R. című művében, amelyben először jelent meg a „robot” kifejezés. Hasonló kérdéseket vetett fel a Colossus: The Forbin Project is, amely egy olyan világot mutat be, ahol két szuperintelligens számítógépes rendszer arra a következtetésre jut, hogy az emberiséget csak teljes ellenőrzés alatt lehet megmenteni az önpusztítástól. Ezek a történetek ma is aktuális kérdéseket vetnek fel: hogyan biztosítható, hogy a mesterséges intelligencia az emberek érdekeit szolgálja, és szüksége lehet-e valaha saját jogokra vagy különleges szabályozásra?

Mesterséges intelligencia: valóban feleslegessé válnak az emberek?

A történelem során minden technológiai forradalom jelentős változásokat hozott a munkavégzés terén. A foglalkozások átalakultak: a fuvarosokból teherautó-sofőrök, a másolókból hivatalnokok, a hagyományos gazdálkodókból pedig modern mezőgazdasági gépek kezelői lettek. A munka sok esetben egyszerűbbé, hatékonyabbá és biztonságosabbá vált, ugyanakkor az átalakulásnak mindig voltak előnyei és hátrányai is. Felmerül a kérdés: vajon a mesterséges intelligencia korában is hasonló folyamat zajlik majd, vagy most valóban kiválthatja az emberi munkát?

Stable Diffusion, Midjourney: Hogyan működik a mesterséges kreativitás?

A mesterséges intelligencia új és meglepő formája a mesterséges kreativitás. Az utóbbi időben számos program jelent meg, amelyek szöveges bevitelek alapján képesek képeket generálni. Maga a kreatív mesterséges intelligencia 2015-ben vált híressé, amikor a Google bemutatta a Deep Dream Generatort. Ez képes volt a bevitt képet színes hallucinációvá alakítani – bár érdekes volt, de kissé egycélú.

A mesterséges intelligencia előnyei és hátrányai: „Elveszi a munkánkat?”

Az „Elveszi a munkánkat!” kijelentés nem csupán a South Park című sorozat egyik emlékezetes idézete, hanem egy olyan félelem is, amely szinte minden technológiai forradalmat végigkísér. Az emberek általában óvatosan fogadják a változásokat, különösen akkor, ha azok a megszokott munkakörnyezetüket vagy megélhetésüket érintik. A történelem során minden jelentős technológiai újításnak akadtak bírálói, és bár nem minden ellenző mozgalom volt technológiaellenes, a gyors fejlődés gyakran bizonytalanságot és ellenállást váltott ki. A mesterséges intelligencia kapcsán ma hasonló kérdések merülnek fel: milyen hatással lesz a munkára, és hogyan alakítja át a társadalmat a jövőben?