Veszteség érzékelés (Insertion Loss)

A veszteségérzékelés, más néven "Insertion Loss", a jel gyengülését méri, amint az egy kábelen áthalad. Gondoljunk a jelre úgy, mint a csövön keresztül áramló vízre. A cső végén a súrlódás és a hossz miatt a víznyomás mindig valamivel alacsonyabb lesz, mint a cső elején. Hasonlóképpen az adatjel is veszít erejéből, ahogyan egy fém- vagy optikai kábelen halad keresztül. A beszúrási veszteség pontosan kifejezi, hogy a jel mennyi erősséget veszített útközben. Ezt a veszteséget több tényező befolyásolja, leginkább a kábel teljes hossza - minél hosszabb a kábel, annál nagyobb a jelgyengülés. Az egyes alkatrészek, mint például a csatlakozók, aljzatok és csatlakozópanelek szintén hozzájárulnak a jel gyengüléséhez, mivel minden egyes csatlakozás egy kis akadályt jelent a jel számára. A gyengülési értéket decibelben adják meg, dB-vel jelölve. Minél alacsonyabb a dB-ben mért érték, annál jobb. Az alacsony szám azt jelenti, hogy az eredeti jelerősségből csak kevés veszett el. Ezzel szemben a magas érték jelentős gyengülést jelez. A kábelteszter úgy méri ezt a paramétert, hogy pontosan meghatározott erősségű jelet küld a kábel egyik végére, és megméri, hogy a jel milyen erősséggel érkezett meg a másik végére. Az elküldött és a fogadott jel közötti különbség éppen a jelveszteség. Ha a veszteség túl nagy, és meghaladja a szabvány által az adott kábelkategóriára meghatározott határértéket, akkor a vezeték végén lévő jel túl gyenge lehet ahhoz, hogy a vevőberendezés megfelelően érzékelje. A gyakorlatban ez az átvitt adatokban hibákat, a hálózati sebesség csökkenését vagy a kapcsolat teljes meghibásodását eredményezi.