Az UV-érzékelés a bankjegyek, dokumentumok és egyéb értéktárgyak hitelesítésének módszere. Az ultraibolya fényt használja, amely az emberi szem számára normál körülmények között láthatatlan. A valódi bankjegyek speciális tinták vagy szálak által létrehozott biztonsági elemeket tartalmaznak, amelyek csak ebben a fényben láthatók. Amikor UV-fény éri őket, ezek az elemek - például a képek, a szöveg vagy a papírba ágyazott apró szálak - fluoreszkálni kezdenek, azaz meghatározott színekben fényesen világítani kezdenek. Maga a papír, amelyből a valódi bankjegyek készülnek, nem reagál az UV-fényre, és sötét marad. A hamisítvány gyakran kétféleképpen derül ki. Vagy olyan hagyományos kereskedelmi papírra nyomtatják, amely optikai fehérítőket tartalmaz, és ezért a papír teljes felülete UV-fényben világít, jellemzően kékesfehéren. Vagy pedig teljesen hiányoznak belőle a fluoreszkáló védőelemek, így megvilágításkor egyáltalán nem világít semmi. Ezt a technológiát tehát arra használják, hogy gyorsan láthatóvá tegyék a rejtett elemeket, és felfedjék az eredetitől való eltéréseket.
