A négysávos autós hangszórókat úgy tervezték, hogy a teljes hangspektrumot a lehető leghűségesebben adják vissza egyetlen testben. A "négysávos" kifejezés azt jelenti, hogy a bejövő hangjelet négy különböző frekvenciasávra osztják, majd minden sávot az adott frekvenciához legjobban illeszkedő, erre a célra kifejlesztett átalakító adja vissza. A fő, legnagyobb membrán, az úgynevezett mélysugárzó a mély frekvenciák, azaz a basszusok alapját képezi. Felette egy tengelyben más, kisebb hangszórók helyezkednek el. Az első a középsugárzó, amely a középhangokért, például az emberi hangokért és a legtöbb hangszerért felelős. Ezután következik a magas hangok, például a cintányérok reprodukálására szolgáló magassugárzó. A negyedik elem a szupermagas, super-tweeter hangszóró, amelynek feladata a legmagasabb frekvenciák kezelése, amelyek részletgazdagságot biztosít és légiesebbé teszik a hangzást. Mind a négy meghajtó egyetlen kosárba van beépítve, így ezek úgynevezett koaxiális hangszórók. Ez egyszerű beszerelést biztosít, mivel az egész készlet egyetlen, az ajtóban vagy az autó lemezén lévő kész nyílásba szerelhető. Ennek a kialakításnak a célja, hogy kiegyensúlyozottabb és részletesebb hangzást érjen el, mint a kevesebb sávot tartalmazó hangszórók, mivel a hangspektrum minden egyes részét külön-külön és nagyobb pontossággal kezeli.