A digitális analóg átalakítót (DAC) használhatod számítógépekkel, modern lapos TV-kkel és okostelefonokkal is. Ha csak egy analóg kimenet nélküli televíziót kell csatlakoztatnia a kedvenc hifi tornyodhoz, akkor elég egy pár ezer forintos átalakító. Ha olyan átalakítót keresel, amit egy minőségi Hi-Fi szettre, stúdió monitorra vagy audiofil fejhallgatóra is érdemes rákötni, akkor néhányszor tízezer forintos árral számolhatsz.
Folytatás
DAC átalakítók a használat függvényében
- A TV-hez – egyszerű kompakt DAC konverterek, amelyek általában USB porton keresztül működnek és könnyen tárolhatók. Ne várj tőlük tökéletes hangminőséget, itt elsősorban az a cél, hogy a digitális jelből analóg jelet kapj.
- A számítógéphez – vannak olyan kompakt D/A konverterek, amelyek közvetlenül az USB-hoz csatlakoznak, és olyan nagyobb dobozok is, amelyeket az asztalon kell elhelyezni. A PC-hez szinte minden átalakító tartalmaz egy kiváló minőségű fejhallgató erősítőt, így közvetlenül csatlakoztathatod hozzá a fülhallgatót is.
- A Hi-Fi-készülékhez – a klasszikus számítógépes átalakítóktól főként abban különbözik, hogy nincs fejhallgató-erősítője és néha még USB portja sem. A HiFi komponensek szinte kizárólag optikai vagy koaxiális kimeneteken keresztül küldik ki a digitális jeleket.
- A mobilhoz – extra kompakt átalakítók fejhallgató erősítővel és beépített akkumulátorral. Akkor használhatod, ha különösen drága audiofil fejhallgatód van és a fejhallgató erősítő vagy a mobiltelefon DAC átalakítója csak rontaná a hangminőséget, vagy nem képes elérni a a kívánt hangerőt (vagy dinamikát).
A D/A átalakítók (DAC) digitális bemenetei
Ha a legfeljebb 60 000 forintos árú átalakítót szerzel be, akkor azokat a bemeneteket vagy kénytelen használni, amiket az átalakító biztosít. A drágább DAC-ok esetében hallhatsz kisebb különbséget az egyes csatlakozási módok között. A koaxiális és optikai kimeneteknek megvan az az előnye, hogy az adatokat nem csomagokban, hanem folyamatos streamben továbbítják, így ezeket nem érinti az úgynevezett Jitter jelenség (digitális jelek ideális, időbeli pozíciójához képest mutatkozó eltérés mértéke). A csatlakozók további specifikációi:
- USB – a minőség csökkenését a szinkron átvitel eredményezi, amelynél a DAC nem képes az adatok ellenőrzésére. Ha van lehetőséged, mindig válassz aszinkron kapcsolatot, amely képes kezelni az adatcsomagok rossz időzítését (Jitter).
- Koaxiális – ha felső kategóriás hangrendszert és megfelelő kábelezést használsz, akkor a hang levegősebb és szikrázóbb, mint amikor az optikai vonalon csatlakoztatod.
- Optika (TosLink) – a felső kategóriás hangrendszerek és a megfelelő kábelezés használata esetén a hang puhább és kevésbé transzparens, mint a koaxiális csatlakozással.
A D/A átalakítók (DAC) analóg kimenetei
- RCA L/R (2× cinch) – Egy klasszikus analóg kimenet páros, amely vonal szintű jelet ad ki. Különösen akkor fogod használni, ha a kimenetet erősítőhöz, hifi szetthez vagy aktív hangszórókhoz kívánod csatlakoztatni.
- 3,5/6,3mm jack – Ez elsősorban fejhallgató kimenetként használható. Abban különbözik a vonal kimenettől, hogy rendelkezik beépített fejhallgató-erősítővel, amely szabályozza a hangerőt.
- XLR/TRS (L/R) – olyan szimmetrikus csatlakozási módszer, amely jobban ellenáll az interferenciáknak. Az XLR és TRS csatlakozókat többnyire a professzionális szférában (koncertek, stúdiók stb.) használják, és a minőségi stúdió monitorokon találhatóak.
A 3,5 mm-es aljzat egyszerű átalakítással átalakítható 2 × RCA-ra (cinch). Hasonlóképpen lehetséges az XLR/TRS átalakítása az aszimmetrikus csatlakozók (RCA vagy jack) bármelyik változatára.
Mintavétel és bitmélység
Általában véve, minél nagyobb, annál jobb. Ahhoz, hogy egyáltalán felismerd a különbséget bármilyen 44,1 kHz, 16 bites bitmélységnél magasabb mintavételi aránynál, szükséged lesz egy HiFi fejhallgatóra, hifi-hangszóróra vagy stúdió monitorokra. Azonban, ha a kedvenc művészed produkciója egy Hi-Res, például 192 kHz/24 bit formátumban van, az az átalakító, ami csak az alacsonyabb mintavételi frekvenciákat támogatja nem lesz képes dekódolni (bármilyen analóg hangot kicsiholni belőle). A leggyakrabban használt mintavételi frekvenciák és bitmélységek a következők:
- 44,1 kHz/16 bit – a klasszikus zenei CD-k, amelyeket a boltban megvásárolhatsz, valamint az MP3 zenék.
- 96 kHz/16-24 bit – ilyen a DVD audió és a hangsávok a Blu-ray lemezeken. Túlnyomó részt a professzionális szférában használják. Például a keverőknél, ekvalizereknél és rekordereknél.
- 192 kHz/24 bit – DVD audio és audio műsorszámok Blu-ray lemezeken. Ha az átalakító ezt a mintavételt feldolgozza, akkor nem lesz gond a veszteségmentes formátumok, például a FLAC, ALAC stb. fájlok lejátszásával sem.
- DSD (nagyobb, mint 192 kHz-es) – ezt a tömörítetlen DSD64/128 (azaz 2,8/5,6 MHz) fájloknál használják, amilyenek az SACD lemezek, illetve a kibővített variánsai DSD256/512 (azaz a DSD 11,2/22,5 MHz). Csak igaz zenei rajongók számára alkalmas, akik hajlandóak ilyen rendkívül igényes formátumokban zenét vásárolni.
A legtöbb külső átalakító csak sztereó kimenettel rendelkezik, és csak az LPCM modulációt dekódolja ( a legdrágábbak a DSD- t is). Tehát a Dolby Digital és a DTS formátumokat nem képesek kezelni. Ha dekódolni szeretnéd a térhatású hangformátumokat, válassza magadnak inkább A/V vevőkészüléket.
