Refresh the page

Michal Rybka

A laptopok technológiai korlátai | Mobil forradalom

Biztos vagyok benne, hogy még emlékszel a régi dobozos monitorokra, amelyek az íróasztal felét elfoglalták, nehezek voltak, és annyit fogyasztottak, mint egy egész számítógép. Egy ilyen típusú panellel ellátott laptop tervezése elképzelhetetlen volt, ezért más lehetőségeket kezdtek keresni a kép megjelenítésére. A következő cikkben elolvashatod, hogyan jutottunk el a sárgarépától a mai lapos képernyőkig.

A Commodore SX64 és a megkísérelt otthoni mobilforradalom | Mobil forradalom

Ebben a cikkben a Commodore SX64-et, az első hordozható színes képernyős számítógépet vesszük szemügyre, amely az 1980-as években megpróbálta megváltoztatni a játékszabályokat. Megtudhatod, hogy mi lett a készülék sorsa, és hogy követték-e a koncepciót és továbbfejlesztették-e.

Osborne 1: A számítógépek útra kelnek | Mobil forradalom

A következő cikkből megtudhatod, hogy hogyan sikerült rövid idő alatt drasztikusan csökkenteni a tömeget, ezáltal növelni a hordozhatóságot. De ami a legfontosabb, hogy a készülékek olyan árszintre kerültek, hogy a kevésbé tehetős szakemberek is megvásárolhatták őket. Bár ezek még mindig nem hasonlítottak a mai értelemben használt hordozható vevőeszközökre, a cégek rájöttek, hogy erre a szegmensre van kereslet, és érdemes befektetni.

Az első mikroszámítógépek | Mobil forradalom

Az 1971-es év mérföldkő volt a számítástechnikában: az Intel bemutatta az első mikroprocesszort, és megnyitotta az utat az íróasztalon elférő számítógépek előtt. Ez a cikk bemutatja, hogyan jutottunk el a nehéz számítógépektől a mai könnyű tabletekig és ultrabookokig. Visszaemlékezünk az első IBM hordozható számítógépre, az Apple garázsbeli kezdeteire és a Dynabook vízióra, amely megelőlegezte a mai tableteket. Olvasd el a Mobil forradalom sorozat következő cikkét.

Hogyan cseréltük le az asztali számítógépet mobil eszközökre? | Mobil forradalom

Ez a cikk a számítástechnika fejlődését követi nyomon a szobányi méretű nagyszámítógépektől a mai mobileszközökig és felhőszolgáltatásokig. Feltárjuk, hogyan változott a számítógépek mérete, hozzáférhetősége és biztonsága a társadalom digitalizációjának hatására, valamint bemutatjuk a technológiai jövőnket alakító legfontosabb innovációkat.

Digitális időtállóság: Hogyan őrizd meg az adataid évtizedekre?

Napjainkban egyre nagyobb teret hódít a mesterséges intelligencia – és vele együtt olyan fogalmak is megjelennek, mint a technológiai szingularitás (az a pillanat, amikor az MI eléri az emberi intelligencia szintjét), valamint a transzhumanizmus. Ez utóbbi azt az állapotot jelöli, amikor az ember és a gép összekapcsolódik, és megnyílik az út az úgynevezett digitális halhatatlanság felé. Ez egy olyan elképzelt állapot, amelyben az emberi tudat a gépekben gyakorlatilag örökké élhetne – ha így dönt, és ha a technológia ezt lehetővé teszi. Természetesen egyelőre csak elméleti modellről van szó: bár sokan úgy gondolják, hogy mindez talán megvalósítható, korántsem biztos, hogy valóban lehetséges.

Az első digitális asszisztensek kudarcot vallottak

Nemrég két termék jelent meg a személyes AI-asszisztensek területén. Az egyik a Humane AI Pin „intelligens kitűző”, a másik a Rabbit R1 „személyes asszisztens”, amelyeknek meg kellett volna változtatniuk azt, ahogyan az intelligens elektronikai eszközökkel kommunikálunk. Az első értékelések alapján azonban ez nem fog megtörténni – és az is teljesen világos, hogy miért.

Gyakorlati alkalmazások keresése

Az 1970-es években a mesterséges intelligencia kutatásának finanszírozása kezdett elapadni, az érdeklődés pedig az akkoriban teljesen új terület, vagyis a mikroprocesszorok és a mikroszámítógépek felé fordult. Ezek egyáltalán nem tették lehetővé a nagy erőforrás-igényű mesterségesintelligencia-alkalmazások futtatását, ezért az érdeklődés a szabályalapú rendszerek felé tolódott.

Moravec-paradoxon, avagy miért nem mennek nekünk a könnyű dolgok?

Miközben a mesterséges intelligencia fejlődése a múlt század hatvanas éveiben tovább folytatódott, az osztrák származású matematikus és jövőkutató, Hans Moravec felfigyelt egy különös dologra: a számítógépek viszonylag könnyen meg tudtak oldani nehéz matematikai problémákat, de tragikusan kudarcot vallottak olyan teljesen hétköznapi feladatoknál, amelyeken az emberek még csak el sem gondolkodnak, például a képfelismerés, a természetes környezetben való mozgás vagy az, amit józan, természetes logikának nevezünk. Miközben minden kisgyermek könnyen felismeri, „melyik tárgy van távolabb”, vagyis melyik tárgy helyezkedik el egy másik mögött, a mesterséges intelligencia területén a jelenetelemzés önálló szakterületté vált.

Az 1950-es évek túlzott optimizmusa

A mesterséges intelligencia 1956-ban, a Dartmouth College-ban vált önálló kibernetikai tudományterületté, ahol akkoriban olyan úttörők dolgoztak, mint Marvin Minsky, John McCarthy, Claude Shannon, Nathan Rochester, Ray Solomonoff, Oliver Selfridge, Trenchard More, Arthur Samuel és Allen Newell. Optimista korszak volt ez, amelyben azt feltételezték, hogy még ez a generáció megéri a gondolkodó gépek megjelenését. Ez az optimizmus azon alapult, hogy a logikai következtetés területén viszonylag gyorsan értek el előrelépéseket.

Kis és nagy intelligencia

A legtöbb sci-fi olyan gépekkel foglalkozik, amelyek képességei hasonlóak az emberéhez, vagy meg is haladják azokat, és azt a rendkívül népszerű kérdést boncolgatja: „Mit fogunk tenni, amikor már nem mi leszünk a bolygó legmagasabb szintű intelligenciája?” Az emberiségnek éppen azért sikerült benépesítenie és nagyrészt uralma alá hajtania a világot, mert intelligensebbek vagyunk a többi fajnál. Nem mi vagyunk a legerősebbek, nem tudunk víz alatt élni, nem tudunk repülni, és a természetes szőrzetünk sem túl figyelemreméltó, de mindezeket a korlátokat megtanultuk azzal ellensúlyozni, hogy egyszerűen mi vagyunk a legokosabbak.

Intelligens információkeresők

Amikor megjelent a Google keresője, az valódi forradalmat jelentett. Az első keresőmotorok többsége, például az AltaVista és a Northern Light, az internetes oldalak gépi indexelését használta, a Google azonban azzal a forradalmi ötlettel állt elő, hogy az oldalakat ne a tartalmuk, hanem a rájuk mutató hivatkozások alapján rangsorolja. Az oldalak keresési sorrendjének módosítására szolgáló keresőoptimalizálást (SEO, Search Engine Optimization) az egyszerű keresőmotorok esetében könnyű volt elvégezni: a kulcsszavakat például sokszor megismételték az oldalakon, miközben „fehér betűkkel, fehér háttéren” jelenítették meg őket, így csak a gépi indexelés számára voltak láthatók.

A Cerebras szuperóriás chipjei

Az egyik áttörést jelentő újdonságot azok a szuperóriás chipek jelentik, amelyek egy teljes wafer, vagyis a chipek gyártásához használt szilícium-egykristályból kivágott lap teljes felületét elfoglalják. A chipgyártás egy rendkívül tiszta egykristály előállításával kezdődik, amelyet lehűlés után különálló lemezekre, vagyis waferekre vágnak. A waferek mérete összefügg azoknak a gépeknek a képességeivel, amelyek litográfiai struktúrákat hoznak létre rajtuk; jellemzően 30 cm átmérőjű, kör alakú wafereket használnak. Minden waferen litográfiával nagyszámú különálló chipet alakítanak ki, majd a wafert ezek mentén feldarabolják. A Cerebras azonban teljesen más megoldást választott: a teljes felületet egyetlen óriási chip foglalja el.

Nvidia, az AI szupersztárja

Jelenleg a mesterséges intelligencia tanításának területén szó szerint az Nvidia uralkodik az Nvidia H100 Tensor Core GPU Hopper chipjeivel. Ezek többféle változatban kaphatók: némelyik túlméretezett, PCIe-csatlakozóval ellátott videokártyára hasonlít, más változatokat pedig az adatközpontokba való integrálásra szolgáló SXM-csatlakozóhoz terveztek. A hivatalos importőrök rendelésre 890 ezer koronától kínálják ezt a kártyát, jelenleg azonban a kereslet messze meghaladja a kínálatot, ezért gyakori, hogy az eBayen a 80 GB memóriával rendelkező kártyákat 45 000 dollárért, vagyis több mint egymillió koronáért árulják.

Az AI-modellek robbanásszerű növekedése

A mesterséges intelligencia iránti jelenlegi érdeklődési hullám az OpenAI generatív intelligenciája, a ChatGPT megjelenésével, valamint a DALL·E és a Midjourney generatív intelligenciák 2023 eleji hozzáférhetővé válásával kezdődött. Ezt a megjelenést a kritikusok néha „túl korainak” nevezik – de mit jelent az, hogy valami túl korai a technológiák világában?

Önvezető autók

Nagy érdeklődést váltanak ki az ADS-nek (Automated Driving Systems) nevezett autonóm járművezetési rendszerek. Ezek egy meglehetősen összetett rendszert alkotnak, amely nemcsak vezérlőszámítógépekből, hanem belső és külső érzékelőkből is áll. Ezek nemcsak az autó sebességére vonatkozó adatokat rögzítik, hanem a kamerák képét és más érzékelők, például kompakt radarok vagy lézerszkennerek, azaz lidarok adatait is.

Az AI térhódításának első lépései a világunkban

A mesterséges intelligencia nemcsak olyan „összekapcsolt” asszisztensek segítségével lép be a világunkba, mint a Microsoft Copilot, hanem már most is jelen van benne számos egycélú eszköz révén.

Új alternatívák, nagyobb adatközpontok

A mesterséges intelligencia nemcsak olyan „összekapcsolt” asszisztensek segítségével lép be a világunkba, mint a Microsoft Copilot, hanem már most is jelen van benne számos egycélú eszköz révén. Ezek közül valószínűleg a számítási fényképezés eszközeit használják a leggyakrabban, amelyek lehetővé teszik, hogy viszonylag kis érzékelőkből és tökéletlen lencsékből minden körülmény között jó minőségű képet számítsanak ki, legyen szó színkorrekcióval és hosszú expozícióval készült éjszakai fényképről, az elektronikus stabilizálással történő rázkódáscsökkentésről vagy elmosott hátterű portréfotóról. Jelenleg további egycélú eszközök is megjelennek, például a fényképen lévő objektumok eltávolításának vagy áthelyezésének lehetősége, a rögzített videó valós idejű módosítása és más funkciók.

Munka nélküli világ: előnyök és hátrányok

A mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásának egyik nagyon valószínű következménye az elérhető munkahelyek számának csökkenése lesz. Általában azt mondják, hogy egy új technológia megjelenése nem csökkenti az elérhető munka mennyiségét, csak átalakítja azt, ez azonban csak a múltban volt igaz. Akkoriban jellemzően a fizikai erőt vagy hosszú távú erőfeszítést igénylő kézi munkát váltotta fel az automatizáció, aminek következtében a gépek kezelésére összpontosító munkakörök jöttek létre.

Hogyan frissítsd a PC-det vagy laptopodat, ha arra kerül a sor?

Mint minden gépnek, a számítógépnek is szüksége van időről időre karbantartásra. Ha biztonságosan szeretnél hozzáférni a banki szolgáltatásokhoz, elvégezni a munkafeladatokat vagy játszani a modern játékokkal, akkor gondoskodnod kell a rendszeres frissítésről. Mikor érdemes ezt megtenni? És mely esetben jobb egy vadonatúj gépet venni?

Try our cookies

Alza.cz a. s., Company identification number 27082440, use cookies and other data to ensure the proper functioning of the website and, with your consent, also, among other things, to personalize advertising and the content of our websites. By clicking on the “I understand“ button, you agree to the use of cookies and the transfer of data regarding the behavior on the website for displaying targeted advertising on social networks and advertising networks on other websites.

More information

P-DC1-WEB10