A jó minőségű WiFi jelnek köszönhetően bárhonnan kábel nélkül csatlakozhatunk az internethez laptoppal, okostelefonnal vagy tablettel. Minden vezeték nélküli hálózat alapja a WiFi router (útválasztó), amely létrehozza, irányítja és kezeli azt. Mi mindent tud a router, milyen funkciói vannak és mire kell figyelni a kiválasztásakor?
Ha nem sok időt töltesz az interneten és a közösségi hálókon csak pár szót váltasz a barátaiddal, naponta egyszer nézed meg az e-mailjeidet vagy csak átfutod az aktuális híreket, a WiFi router kiválasztásánál semmi különössel nem kell törődnöd. A hétköznapi böngészéshez elég egy alapmodell is. Nem kell foglalkoznod a sebességgel, frekvenciával, az antennák számával és más paraméterekkel. De az átlagos alapmodell csak egy kisebb lakás lefedésére elegendő.
Gyakran a legegyszerűbb megoldás a WiFi jel erősítésére, ha hozzáadunk még egy külső antennát a routerhez. Egyes modellek azonban ezt nem teszik lehetővé.
A WiFi hálózati lefedettség kiterjesztésének legegyszerűbb módja az extender hálózati beillesztése, vagyis a konnektorba való csatlakoztatása. A Wi-Fi jelerősítő úgy működik, hogy fogadja a WiFi jelet, majd ugyanazon a csatornán továbbítja, de általában csökkentett sebességgel.
A WiFi jel kiterjesztésének másik módja a WDS (Wireless Distribution System – vezeték nélküli elosztó rendszer) használata, amely kiterjeszti a vezeték nélküli hálózatot több hozzáférési ponttal anélkül, hogy vezetékes hálózati kapcsolatra lenne szükség. Az egyes hozzáférési pontok arányosan osztoznak az átviteli sebességen.
Határozottan igen. Egyes gyártók megpróbálhatják telepakolni az olcsó routereiket különböző funkciókkal, amelyek bevonzzák a vásárlókat, de a gyakorlatban problémás lehet azok használhatósága. Az átlagos használatra való WiFi routerek területén bizonyított márkák a TP-Link, a D-Link, az Asus vagy a Zyxel.
- Jobb értékesítési támogatás
- A berendezés stabilabban és megbízhatóbban működhet hosszútávú használat vagy nagyobb terhelés mellett is
- Hiba esetén egyszerűbb reklamáció
A rosszul védett vezeték nélküli hálózat a személyes adatokhoz, jelszavakhoz stb. való könnyű hozzáférést jelent egy potenciális támadó számára. A vezeték nélküli hálózatot érdemes jelszóval védeni, hogy csak a megfelelő kulcs megadásával lehessen hozzá csatlakozni.
Egy másik lehetőség, hogy mindenki számára elérhető marad a hálózat anélkül, hogy jelszót kellene megadnia. Ez a megoldás nyilvános helyek hálózatainál, például kávézókban, éttermekben, szállodákban stb. választható.
Nem, a modem és a router nem egy és ugyanazon eszköz. A modem feladata az internetkapcsolat létrehozása, például mobil LTE, xDSL, vagy kábelen keresztül. Léteznek olyan kettős WAN-modemek is, mint például a DSL-modemek, amelyek routerként működhetnek. A modemnek viszont lehet integrált routere, amely révén egy eszközzel lehetséges a csatlakozás az internethez, illetve a számítógépes hálózat létrehozása.
A router viszont internetforrást igényel egy hagyományos hálózati kábel segítségével. Számítógépes hálózat létrehozására szolgál, elméletileg így összekapcsolhatók a számítógépek egymással internethozzáférés nélkül.
A WiFi szabványok címkézése némi változáson ment keresztül. Míg korábban még betűkkel jelölték (pl 802.11b), 2019-ben ez a jelölés lényegesen egyszerűbb lett, számjegyekre változott. Ezért már a WiFi 1,2,3, stb. jelöléssel is találkozhatsz. Mindkét jelöléssel találkozhatsz, amíg mindenki át nem áll az új jelölésre.
1. generációs - WiFi 1 (802.11a)
- A 2,4 GHz-es sávban működő szabvány
- A 2,4 GHz-es sáv olyan egyszerű feladatokhoz alkalmas, mint az e-mail kezelés vagy a webböngészés
- A sávszeélesség csak 2 Mbps
- Elég az interneten való szörföléshez
2. generációs - WiFi 2 (802.11b)
- A 2,4 GHz-es sávban működik
- Elméleti sebessége 11 Mbps
- E-mailek kezelésére alkalmas
3. generációs - WiFi 3 (802.11g)
- A 2,4 GHz (802.11g) és az 5 GHz (802.11g/a) sávban működik
- Az 5 GHz-es sáv alkalmas az adatátviteli sebesség és adattartalom szempontjából igényesebb tevékenységek végrehajtására, mint például az online játékok vagy a HD videók streamelése
- Elméleti sebesség akár 54 Mbps
- Igényesebb weboldalak megtekintésére
4. generációs - WiFi 4 (802.11n)
- A 2,4 GHz-es és az 5 GHz-es sávban működik
- Az átviteli sebesség elméletileg 600 Mbps-ig terjed, de valójában csak körülbelül 150 Mbps
- A sebességnövelés a MIMO (Multiple Input Multiple Output) technológiával érhető el
A legtöbb eszköz ma a 802.11a/b/g/n szabványok egyidejű támogatásával készül.
5. generáció - WiFi 5 (802.11ac)
Az első szabvány, amely két sávban működik egyszerre - a 2,4 GHz-es és a 5 GHz-es sávban. Az 5 GHz-es sáv előnye, hogy több csatornát és ugyanakkor kevesebb ezekben működő eszközt kínál. Ezért az adatok továbbítása nem kerül megzavarásra olyan mértékben, mint a 2,4 GHz-es sávban. Az 5 GHz-es sáv alkalmas az online játékokra vagy a HD minőségű videók lejátszására. Az alap 802.11ac routerek a középkategóriában kombinált, akár 1,2 Gbps-es sebességet kínálnak. A csúcskategóriás termékeknél akár kb. 3 Gbps sebességről beszélhetünk.
6. Generáció - WiFi 6 (802.11ax)
A legújabb szabvány, mely a modern korszakhoz készült - hamarosan új sávok nyílnak meg a WiFi hálózat számára. Így a 802.11ax routerek 1 és 7 GHz között minden sávot használni tudnak majd - a 2,4 GHz és 5 GHz közötti sávban. Nyilvánvaló, hogy ezeket a routereket egy ideig nem a hétköznapi halandók fogják használni. Biztosan népszerűek lesznek azonban a nagyvállalatok körében. A legjobb minőségű eszközök 11 Gbps-os sebességet kínálnak.
A jel terjedésének minősége az antennától függ. A következő típusú antennákat különböztetjük meg.
Minden irányú- ldeális nagy terület WiFi lefedettségére.
Szektor - Nagyobb, összefüggő terület lefedésére használatos.
Irányított - Ezzel az antennával a WiFi jeleket nagy távolságra, de csak bizonyos irányban lehet továbbítani.
A routerek külső vagy beépített antennával vannak felszerelve. A külső antennák lecserélhetők, és ha a router támogatja, továbbiak adhatók hozzá. A beépített antennával ez nem lehetséges, de ha érdekel a kompakt forma, akkor ez a megoldás számodra a megfelelő.
A nagy teljesítményű jelerősítőkkel és sugárformázó technológiával (ún. beamforming) rendelkező mindenirányú antennák használata jelentősen jobb jelátvitelt biztosít a térben.
A klasszikus routerek öt RJ-45 végű porttal vannak felszerelve a hálózati kábelekhez. Ezek közül az egyik WAN és négy LAN. Továbbá a mai routereken legalább egy USB 2.0 vagy USB 3.0 port van.
LAN (Local area network) - Egyes eszközök csatlakoztatásához a helyi hálózaton.
WAN (Wide area network) - A routert a modemhez vagy az internethez csatlakoztatja.
GLAN - Ezek a csatlakozók nagysebességű modelleken találhatók. Elérik akár az 1000 Mbps, vagyis 1 Gbps átviteli sebességet.
USB - Például nyomtató, de még gyakrabban egy külső tárhely csatlakoztatására szolgál, amely révén távolról is hozzáférhetsz az adataidhoz a hálózathoz csatlakozó összes eszközről. Az USB-csatlakozók szempontjából a routerek csak abban térnek el, hogy csak a régebbi USB 2.0 szabványokat támogatják, vagy a csatlakoztatott eszközökkel egy gyors USB 3.0 porton keresztül kommunikálnak.
A gyengén védett vezeték nélküli hálózat a személyes adatokhoz, jelszavakhoz stb. való könnyű hozzáférést jelent a potenciális támadók számára. A vezeték nélküli hálózatot érdemes titkosítással (AES) és jelszavas hitelesítéssel védeni.
Védelem
WEP (Wired Equivalent Privacy) - könnyen feltörhető módszer
WPA (WiFi Protected Access, vagyis védett WiFi hozzáférés) - hatékonyabb módszer, mint a WEP
WPA2 (WiFi Protected Access 2) - hatékonyabb módszer, mint a WPA
Titkosítás
Temporal Key Integrity Protocol (TKIP) - Elavult protokoll, a támadók könnyen leküzdik
AES (Advanced Encryption Standard) - Hatékonyabb titkosítás, mint a TKIP
A legerősebb védelmet a WPA2-AES kombinációja biztsítja.
A védelem más módjai
WPS (WiFi Protected Setup) - Eszköz hozzáadása a hálózathoz jelszó megadása nélkül
Whitelist (fehér lista) - megadhatók azok az eszközök, amelyek hozzáférhetnek a hálózathoz
Guest zone - vendég hálózat
Szülői felügyelet
A router olyan eszköz, amely számítógépes hálózat létrehozására szolgál. Összekapcsolja a számítógépeket anélkül, hogy internetelérést kellene biztosítani hozzá. A router integrált modemmel rendelkezhet, így egy eszközzel lehetséges az internethez való csatlakozás és a számítógépes hálózat kialakítása.
A repeater vagy továbbító egy olyan eszköz, amely a konnektorba csatlakozik. A WiFi-hálózat lefedettségének kiterjesztésére szolgál oly módon, hogy fogadja a WiFi jelet, majd ugyanazon a csatornán továbbítja. Az ilyen eszköz extender néven is ismert, ugyanilyen működési móddal.
Olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a vezeték nélküli eszközök Wi-Fi segítségével csatlakozzanak egy vezetékes hálózathoz. A hozzáférési pontok kiterjesztik a vezeték nélküli kapcsolatot az épületekben vagy nyilvános helyeken.
Fogalomtár
Frekvenciasávok
A WiFi routerek átviteli sebességét nagymértékben befolyásolják az átviteli szabványok, amelyek két frekvenciasávban működnek – 2,4 és 5 GHz. Ezek a szabványok azonosak a routerek és a készülékek, pl. a laptopok vagy a mobiltelefonok esetében.
2,4 GHz-es frekvenciasáv – Jobban telített, mert csak három nem átfedő csatornát biztosít. Ez olyan egyszerű feladatok elvégzésére szolgál, mint például az e-mailek küldése vagy a webhelyek megtekintése.
5 GHz-es sáv - ezen a frekvencián 23 nem átfedő csatorna áll rendelkezésre, így itt sokkal kisebb interferenciával találkozhatunk. Ez a sáv már sokkal kényelmesebb az adatátviteli sebesség és adatmennyiség szempontjából nagyobb igényű tevékenységek végrehajtására, mint például az online játékok vagy a HD videók streamelése.
Az említett két sávon működő routerek és hozzáférési pontok kétsávosként vannak megjelölve.